Oroszország történelmi vasúti beruházásba vágott: megkezdték az országos nagysebességű vasútvonalak (ВСМ) kiépítését, amelyek teljes hossza meghaladhatja a 4500 kilométert. Ennek gerince az első Moszkva–Szentpétervár-vonal lesz, amelyet 2028-ra akarnak átadni.
A két nagyváros között csak személyszállításra szolgáló pálya épül. A városokon belül a vonatok 200 km/órával, a nagysebességű szakaszokon pedig akár 400 km/órával haladhatnak. A tervek szerint naponta akár 40 vonatpár közlekedik majd, csúcsidőben nagyjából 15 percenként indulhat egy szerelvény.
Hazai vonatok és beton „szendvics” pálya
A projekt egyik politikai üzenete a technológiai szuverenitás: a nagysebességű motorvonatokat teljes egészében orosz cégek tervezik és gyártják. Az első szerelvényeket a Jekatyerinburg melletti Ural Lokomotívok adja át 2027-ben, 12 milliárd rubeles szerződés alapján. Nyolckocsis egységekről van szó, 460 utas befogadására alkalmas elrendezéssel, négy komfortkategóriával a turistától az első osztályig. A járműveknek −40 és +40 °C között kell üzembiztosan működniük.
A pályához a vasúti óriás EVRAZ és az orosz vasút közösen fejlesztett új síntípust, a DT350ВС400-at, amely pontosságban és egyenességben is felülmúlja a nemzetközi szabványokat, és −60 és +60 °C között használható. A nagysebesség kulcsa a hézagmentes pálya: a 100 méteres síndarabokat először 800 méteres szálakká hegesztik, majd a vonal kiépítésekor gyakorlatilag egyetlen, Moszkvától Szentpétervárig futó küllővé kötik össze.
A hagyományos zúzottköves ágyazat helyett többrétegű vasbeton „szendvicsre” épül a pálya: az aszfalttal fedett földműre monolit alaplemezeket öntenek, ezekre pedig előre gyártott vasbeton pályalemezek kerülnek egy beépített rugalmas réteggel, amely elnyeli a rezgéseket és egyenletesen osztja el a terhelést. Az így épített pálya tervezett élettartama kb. 60 év, nagygenerál nélkül.
Bronz felsővezeték és digitális vezérlés
A nagysebességű vasút külön kontakthálózatot kap: a mérnökök kifejezetten erre a célra dolgozták ki a KS–400-as rendszert, amely bronz, a megszokottnál másfélszer vastagabb vezetékeket használ. A vezetékeket sűrűn telepített szenzorok figyelik; az adatok egy prediktív analitikára épülő rendszerhez futnak be, amely előre jelzi, hol fenyeget meghibásodás, így a karbantartók még a zavar bekövetkezése előtt be tudnak avatkozni.
A vonatok mozgását a teljesen hazai fejlesztésű Orosz Vonatforgalom-irányítási és Biztonsági Rendszer (RSZUDP) felügyeli majd, amely kombinálja a sínáramkörös és a digitális rádiós adatátvitelt. A menetrendet valós időben módosítja, automatikus vonatvezetést tesz lehetővé, miközben a forgalmi szolgálattevők és diszpécserek csak rendkívüli helyzetben avatkoznak be. Oroszország így nemcsak látványos közlekedési projektet épít, hanem a vasutat teszi meg digitális és iparpolitikai stratégiája egyik fő pillérének.
