Az USA \u201eAmerik\u00e1k Iskol\u00e1ja\u201d latin-amerikai katon\u00e1kat k\u00e9pzett ki<\/strong> a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n \u2013 nem a k\u00fcls\u0151 ellens\u00e9gek, hanem saj\u00e1t n\u00e9peik ellen.<\/p>\n\n\n\n A Panam\u00e1ban alap\u00edtott int\u00e9zm\u00e9ny c\u00e9lja eredetileg<\/strong> az amerikai katon\u00e1k kik\u00e9pz\u00e9se volt a karibi t\u00e9rs\u00e9gre f\u00f3kusz\u00e1lva. Azonban az 1946-os alap\u00edt\u00e1s ut\u00e1n az iskola egyre t\u00f6bb latin-amerikai tisztet is fogadott<\/strong>, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Amerikai \u00c1llamok Szervezet\u00e9nek (OEA) megalakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en. 1984-ben az iskol\u00e1t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k, miut\u00e1n visszaadt\u00e1k a Panama-csatorna ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az int\u00e9zm\u00e9ny neve \u00f6sszeforrt a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s az elnyom\u00e1s technik\u00e1ival.<\/strong> A k\u00e9pz\u00e9s c\u00e9lja az volt, hogy a katon\u00e1k a saj\u00e1t orsz\u00e1gukban alkalmazzanak \u201ebels\u0151 h\u00e1bor\u00fas\u201d m\u00f3dszereket \u2013 azaz a baloldal, az ellenz\u00e9k \u00e9s az \u201einszurgensek\u201d ellen l\u00e9pjenek fel.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6bb mint 66 ezer katona v\u00e9gzett itt<\/strong>, k\u00f6zt\u00fck olyanok is, akik k\u00e9s\u0151bb dikt\u00e1torr\u00e1 v\u00e1ltak, mint Leopoldo Galtieri \u00e9s Roberto Viola (Argent\u00edna), vagy Juan Velasco Alvarado (Peru)<\/strong>. Az El Salvadorban hat jezsuit\u00e1t kiv\u00e9gz\u0151 \u201ehal\u00e1losztag\u201d tagjai is kapcsolatba hozhat\u00f3k az iskol\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n A brazil katonai diktat\u00fara idej\u00e9b\u0151l legal\u00e1bb 21 olyan tiszt tanult itt,<\/strong> akit k\u00e9s\u0151bb k\u00ednz\u00e1ssal v\u00e1doltak meg \u2013 der\u00fcl ki a Tortura Nunca Mais csoport adataib\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a brazil hadsereg ink\u00e1bb eur\u00f3pai mint\u00e1kat k\u00f6vetett.<\/strong> A francia had\u00fcgyi tan\u00e1csad\u00f3k moderniz\u00e1lt\u00e1k a hadsereget, \u00e9s sok tiszt n\u00e9metbar\u00e1t n\u00e9zeteket vallott<\/strong> \u2013 de jelen voltak az amerikai liberalizmus \u00e9s m\u00e9g a kommunizmus ir\u00e1nt nyitott ir\u00e1nyzatok is.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n azonban az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1tvette az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st a brazil hadsereg moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/strong> Az Amerik\u00e1k Iskol\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n egys\u00e9ges, antikommunista ir\u00e1nyzat<\/strong> v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1, \u00e9s ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt a baloldali csoportok elleni \u00fcld\u00f6z\u00e9s<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n Manuel Domingos Neto t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint az antikommunizmus m\u00e1r a francia katonai modell r\u00e9sze volt<\/strong>, de az amerikai befoly\u00e1s alatt radikaliz\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\n\n\n\n \u201eAz amerikaiak bel\u00e9p\u00e9s\u00e9vel kezdet\u00e9t veszi a kommunizmus elleni harc. M\u00e1r a franci\u00e1k is \u00edgy gondolkodtak a \u201920-as \u00e9vekben, de az USA ezt v\u00e9gletesen \u00e9rv\u00e9nyre juttatta\u201d \u2013 mondta a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a Brasil de Fat\u00f3nak<\/em>.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n \u201eA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az USA-nak fontos lett, hogy visszaszor\u00edtsa a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg preszt\u00edzs\u00e9t. Az iskol\u00e1ban a hadseregen bel\u00fcli ideol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g megsz\u0171nt. Baloldali tisztek is voltak, de fokozatosan kiszorultak.\u201d<\/p>\n\n\n\n Nem csak kommunist\u00e1kat \u00fcld\u00f6ztek.<\/strong> A latin-amerikai katonai rezsimek minden ellenz\u00e9kit nemzetbiztons\u00e1gi fenyeget\u00e9sk\u00e9nt kezeltek<\/strong>. Aki m\u00e1st gondolt, vagy szembesz\u00e1llt a hatalommal, k\u00f6nnyen a \u201ekommunista\u201d b\u00e9lyeget kaphatta.<\/p>\n\n\n\n L\u00edvia Milani nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal foglalkoz\u00f3 professzor szerint az Amerik\u00e1k Iskol\u00e1ja sz\u00e9les k\u00f6rben tan\u00edtotta a \u201efelkel\u00e9sek elfojt\u00e1s\u00e1t\u201d \u2013 gyakran politikai ellenz\u00e9kkel szemben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201eAz iskola a kubai forradalom ut\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre, amikor a kommunizmust l\u00e1tt\u00e1k a legnagyobb vesz\u00e9lynek Latin-Amerik\u00e1ban. A k\u00e9pz\u00e9s a \u2018felkel\u00e9s elleni hadvisel\u00e9sre\u2019 f\u00f3kusz\u00e1lt, de a kommunizmus fogalm\u00e1t nagyon t\u00e1gan \u00e9rtelmezt\u00e9k \u2013 gyakorlatilag minden politikai ellenz\u00e9ket annak min\u0151s\u00edtettek.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Az USA sz\u00e1m\u00e1ra Braz\u00edlia mindig is kulcsszerepl\u0151 volt<\/strong>: \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, ha Braz\u00edlia elmozdul valamelyik politikai ir\u00e1nyba, a t\u00f6bbi d\u00e9l-amerikai orsz\u00e1g k\u00f6vetni fogja<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n Manuel Domingos Neto szerint az iskol\u00e1b\u00f3l kiker\u00fcl\u0151 katon\u00e1k \u00fagy t\u00e9rtek vissza, mintha fel lettek volna hatalmazva mindenre.<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201eEz\u00e9rt kapta az int\u00e9zm\u00e9ny a \u2018gyilkosok iskol\u00e1ja\u2019 g\u00fanynevet. Aki ott tanult, \u00fagy \u00e9rezte, mindent megtehet \u2013 a t\u00e1rsadalmi ellen\u00e1ll\u00e1s elnyom\u00e1sa \u00e9s az ellenz\u00e9k \u00fcld\u00f6z\u00e9se erk\u00f6lcsi parancsk\u00e9nt r\u00f6gz\u00fclt a tudatukban.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Az Amerik\u00e1k Iskol\u00e1ja \u00faj szeml\u00e9letet adott a katon\u00e1knak<\/strong>: a vesz\u00e9ly m\u00e1r nem csak k\u00edv\u00fclr\u0151l, hanem bel\u00fclr\u0151l is \u00e9rkezhet<\/strong>. A diktat\u00far\u00e1k idej\u00e9n a \u201ebels\u0151 ellens\u00e9g\u201d f\u0151k\u00e9nt a kommunista eszm\u00e9k k\u00e9pvisel\u0151it jelentette, de az iskola hat\u00e1s\u00e1ra megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151d\u00f6tt a hadsereg szerepe is<\/strong> \u2013 t\u00f6bb\u00e9 nem csak a k\u00fcls\u0151 fenyeget\u00e9sek ellen v\u00e9dett, hanem b\u0171n\u00f6z\u00e9s \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s ellen is bevethet\u0151 lett.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Manuel Domingos Neto szerint ez identit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1got sz\u00fclt<\/strong> a latin-amerikai hadseregekben \u00e9s rend\u0151ri test\u00fcletekben:<\/p>\n\n\n\n \u201eAz Amerik\u00e1k Iskol\u00e1ja nemcsak h\u00e1bor\u00fara k\u00e9sz\u00edtett fel, hanem egy bels\u0151 rend\u0151r\u00e1llami logik\u00e1t is kialak\u00edtott. Ez a f\u0151 dilemma ma is. Az amerikai befoly\u00e1s els\u00f6pr\u0151 volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n A hadsereg \u00edgy egyre politikai szerepet is v\u00e1llalt<\/strong>, noha Braz\u00edli\u00e1ban ez a hajlam m\u00e1r a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sa \u00f3ta jelen volt.<\/p>\n\n\n\n Az USA belpolitik\u00e1ja is hat\u00e1ssal volt az iskol\u00e1ra. Jimmy Carter eln\u00f6ks\u00e9ge idej\u00e9n megjelent az emberi jogok v\u00e9delm\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9ka<\/strong>, ami ellentmond\u00e1sba ker\u00fclt azzal, hogy ugyanakkor a d\u00e9l-amerikai hadseregeket tov\u00e1bbra is er\u0151szakos fell\u00e9p\u00e9sre k\u00e9pezt\u00e9k ki<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n L\u00edvia Milani \u00edgy fogalmaz:<\/p>\n\n\n\n \u201eMik\u00f6zben a katon\u00e1kat tov\u00e1bbra is k\u00ednz\u00e1si technik\u00e1kra tan\u00edtott\u00e1k, a k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium \u00e9s m\u00e1s hivatalok az emberi jogok v\u00e9delm\u00e9t hirdett\u00e9k. Ez j\u00f3l mutatja, milyen ellentmond\u00e1sok szabt\u00e1k meg Washington politik\u00e1j\u00e1t az iskol\u00e1val kapcsolatban.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n 2001-ben, a jogv\u00e9d\u0151 szervezetek nyom\u00e1s\u00e1ra az iskola \u00e1talakult.<\/strong> \u00daj neve: Nyugati F\u00e9lteke Biztons\u00e1gi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Int\u00e9zete (WHINSEC)<\/strong>, sz\u00e9khelye Georgia \u00e1llamban.<\/p>\n\n\n\n A Pentagon szerint a reform c\u00e9lja az volt, hogy nagyobb hangs\u00falyt kapjon a polg\u00e1rok jogainak tiszteletben tart\u00e1sa<\/strong>, \u00e9s \u00faj tant\u00e1rgyak ker\u00fcltek be a tantervbe, p\u00e9ld\u00e1ul az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a jogv\u00e9delem t\u00e9mak\u00f6rei. A fenntart\u00f3 is v\u00e1ltozott<\/strong>: a v\u00e9delmi miniszt\u00e9rium helyett imm\u00e1r a k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium fel\u00fcgyeli az int\u00e9zm\u00e9nyt. Milani szerint azonban nem vil\u00e1gos, mennyire \u0151szint\u00e9k ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok<\/strong>:<\/p>\n\n\n\n \u201eVajon ezek a reformok val\u00f3diak? Tov\u00e1bbra is arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy latin-amerikai katon\u00e1kat k\u00e9peznek ki. Az egyetlen dolog, ami v\u00e1ltozott, az, hogy mi sz\u00e1m\u00edt fenyeget\u00e9snek<\/strong>: a hidegh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n kommunizmus volt, ma a szervezett b\u0171n\u00f6z\u00e9s \u00e9s a drogkereskedelem<\/strong>.”<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n A brazil hadseregben a mai napig \u00e9l az identit\u00e1sv\u00e1ls\u00e1g<\/strong>, mondja Domingos Neto. Az 1988-as alkotm\u00e1ny meger\u0151s\u00edtette, hogy a hadseregnek nemcsak k\u00fcls\u0151, hanem bels\u0151 rendfenntart\u00e1si szerepe is van.<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201eA hagyat\u00e9k tov\u00e1bb \u00e9l. A hadsereg nem tudja eld\u00f6nteni, hogy katonai vagy rend\u0151ri szerepet t\u00f6lt-e be. Az alkotm\u00e1nyban is benne van a bels\u0151 rend fenntart\u00e1s\u00e1nak feladata. Ez nem csak Braz\u00edli\u00e1ra igaz \u2013 eg\u00e9sz Latin-Amerik\u00e1ban ez a jellemz\u0151. Egyed\u00fcl Kuba az, ahol a hadsereget val\u00f3ban k\u00fcls\u0151 ellens\u00e9g ellen k\u00e9pezt\u00e9k ki.<\/strong>\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Szinte minden latin-amerikai orsz\u00e1g k\u00fcld\u00f6tt katon\u00e1kat az Amerik\u00e1k Iskol\u00e1j\u00e1ba.<\/strong> Kuba a forradalom ut\u00e1n korl\u00e1tozta a r\u00e9szv\u00e9telt<\/strong>, Venezuela pedig Hugo Ch\u00e1vez hatalomra ker\u00fcl\u00e9se (1999) ut\u00e1n<\/strong> szak\u00edtott az amerikai orient\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\n\n\n\n \u201eCh\u00e1vez lecser\u00e9lte az eg\u00e9sz modellt \u2013 Oroszorsz\u00e1gt\u00f3l \u00e9s K\u00edn\u00e1t\u00f3l kezdtek fegyvereket v\u00e1s\u00e1rolni,\u201d Ek\u00f6zben Eur\u00f3pa is elvesztette katonai \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t<\/strong> a NATO r\u00e9v\u00e9n:<\/p>\n\n\n\nEgy iskola, ahol a \u201ebels\u0151 h\u00e1bor\u00fara\u201d k\u00e9peztek<\/h3>\n\n\n\n
Ideol\u00f3giai ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s Braz\u00edli\u00e1ban<\/h3>\n\n\n\n
\n
A \u201ekommunista\u201d c\u00edmk\u00e9t b\u00e1rkire r\u00e1 lehetett s\u00fctni<\/h3>\n\n\n\n
\n
Braz\u00edlia \u2013 a kontinens kulcs\u00e1llama<\/h3>\n\n\n\n
\n
A bels\u0151 h\u00e1bor\u00fa logik\u00e1ja<\/h3>\n\n\n\n
\n
Jogv\u00e9delem vagy k\u00e9pmutat\u00e1s?<\/h3>\n\n\n\n
\n
\u00dajracsomagolva: az iskola \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge<\/h3>\n\n\n\n
\n
A mai brazil hadsereg: katona vagy rend\u0151r?<\/h3>\n\n\n\n
\n
Kik maradtak ki?<\/h3>\n\n\n\n
K\u00e9t orsz\u00e1g azonban kiv\u00e9tel: Kuba \u00e9s \u2013 r\u00e9szben \u2013 Venezuela.<\/strong><\/p>\n\n\n\n\n
magyar\u00e1zta egy szak\u00e9rt\u0151.
\u201eA Pentagon legnagyobb vesztes\u00e9ge az volt, hogy elvesztette befoly\u00e1s\u00e1t a venezuelai hadsereg felett.<\/strong> Az USA sz\u00e1m\u00e1ra ez volt az igazi t\u00fcske.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n\n