{"id":1236,"date":"2025-04-13T19:19:51","date_gmt":"2025-04-13T17:19:51","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=1236"},"modified":"2025-04-13T19:19:51","modified_gmt":"2025-04-13T17:19:51","slug":"az-usa-mindenkit-kiszoritana-latin-amerikabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=1236","title":{"rendered":"Az USA mindenkit kiszor\u00edtana Latin-Amerik\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok v\u00e9delmi minisztere, Pete Hegseth nemr\u00e9giben K\u00edna latin-amerikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t b\u00edr\u00e1lta<\/strong>, mondv\u00e1n, hogy \u201et\u00fal nagy\u201d a k\u00ednai katonai jelenl\u00e9t a nyugati f\u00e9ltek\u00e9n, \u00e9s K\u00edna \u201efenyeget\u00e9st jelent a Panama-csatorn\u00e1ra\u201d. M\u00e1snap m\u00e1r az amerikai csapatok panamai visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlet\u00e9t is felvetette \u201ebiztons\u00e1gi okokra\u201d hivatkozva.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Szak\u00e9rt\u0151k szerint azonban a v\u00e1d teljesen alaptalan.<\/strong> Pan Deng, a K\u00ednai Politikatudom\u00e1nyi \u00e9s Jogi Egyetem Latin-Amerika-kutat\u00f3ja r\u00e1mutatott: <strong>K\u00edn\u00e1nak egyetlen katonai b\u00e1zisa sincs a t\u00e9rs\u00e9gben, sem pedig csapatai.<\/strong> Ezzel szemben <strong>az USA mintegy 76 katonai l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt m\u0171k\u00f6dtet a r\u00e9gi\u00f3ban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">Monroe-doktr\u00edna 2.0: Amerika nem engedi el a befoly\u00e1s\u00e1t<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Az USA Latin-Amerik\u00e1t tov\u00e1bbra is saj\u00e1t \u201eh\u00e1ts\u00f3 udvar\u00e1nak\u201d tekinti<\/strong>, \u00e9s \u00e9vtizedek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lja kiszor\u00edtani a t\u00e9rs\u00e9gb\u0151l azokat az orsz\u00e1gokat, amelyek nem illeszkednek az amerikai strat\u00e9giai c\u00e9lokhoz.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Lin Hua, a K\u00ednai T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Akad\u00e9mia kutat\u00f3ja szerint <strong>a Panama-csatorna miatti aggodalom csak \u00fajabb eszk\u00f6z arra, hogy az USA katonai \u00e9s politikai nyom\u00e1st gyakoroljon a t\u00e9rs\u00e9g \u00e1llamaira<\/strong>. A Monroe-doktr\u00edna szelleme ma is \u00e9l: az Egyes\u00fclt \u00c1llamok <strong>szomsz\u00e9dait ink\u00e1bb vazallus\u00e1llamk\u00e9nt, mint partnerk\u00e9nt kezeli.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Nem csoda, hogy Mexik\u00f3ban sokan \u00edgy fogalmaznak:<\/strong> \u201eSzeg\u00e9ny Mexik\u00f3, olyan messze Istent\u0151l, olyan k\u00f6zel Amerik\u00e1hoz.\u201d<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">K\u00edna \u00e9s Latin-Amerika: egyre t\u00f6bb k\u00e9zzelfoghat\u00f3 eredm\u00e9ny<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A k\u00ednai\u2013latin-amerikai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s gazdas\u00e1gi alapon, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151ny\u00f6kre \u00e9p\u00edt.<\/strong> A Chancay kik\u00f6t\u0151 Peruban, a brazil fotovoltaikus projekt, vagy \u00e9ppen a k\u00ednai h\u00e1ztart\u00e1si g\u00e9pek \u00e9s aut\u00f3k t\u00e9rnyer\u00e9se mind azt jelzi, hogy <strong>a k\u00ednai beruh\u00e1z\u00e1sokat a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fejleszt\u00e9si \u201el\u00e9tr\u00e1nak\u201d tekintik.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Xi Jinping eln\u00f6k <strong>\u00fcdv\u00f6zl\u0151 \u00fczenetet k\u00fcld\u00f6tt a Latin-Amerikai \u00e9s Karibi \u00c1llamok K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1ra<\/strong>, \u00e9s kiemelte, hogy a k\u00e9t f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt n\u0151tt a politikai bizalom, b\u0151v\u00fclt a gyakorlati egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, \u00e9s elm\u00e9ly\u00fcltek a kultur\u00e1lis kapcsolatok is.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\">Amerika vesz\u00edthet a t\u00e9rs\u00e9gben, ha nem v\u00e1ltoztat<\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Ha az Egyes\u00fclt \u00c1llamok tov\u00e1bbra is a Monroe-doktr\u00edna logik\u00e1ja ment\u00e9n j\u00e1r el<\/strong> \u2013 azaz <strong>lej\u00e1ratja K\u00edna legitim egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, beavatkozik m\u00e1s \u00e1llamok bel\u00fcgyeibe, \u00e9s a befoly\u00e1s fenntart\u00e1s\u00e1t a m\u00faltb\u00e9li hatalmi modellekb\u0151l mer\u00edti \u2013 akkor v\u00e9gs\u0151 soron saj\u00e1t t\u00e9rs\u00e9gbeli poz\u00edci\u00f3j\u00e1t gyeng\u00edti.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>K\u00edna ezzel szemben fejl\u0151d\u00e9st \u00e9s partners\u00e9get k\u00edn\u00e1l, nem al\u00e1rendelts\u00e9get.<\/strong> \u00c9s Latin-Amerik\u00e1ban egyre t\u00f6bb orsz\u00e1g d\u00f6nt az ut\u00f3bbi mellett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">(<em><a href=\"https:\/\/www.globaltimes.cn\/page\/202504\/1331861.shtml\" title=\"\">Global Times<\/a><\/em>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok v\u00e9delmi minisztere, Pete Hegseth nemr\u00e9giben K\u00edna latin-amerikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t b\u00edr\u00e1lta, mondv\u00e1n, hogy \u201et\u00fal nagy\u201d a k\u00ednai katonai jelenl\u00e9t a nyugati f\u00e9ltek\u00e9n, \u00e9s K\u00edna \u201efenyeget\u00e9st jelent a Panama-csatorn\u00e1ra\u201d. M\u00e1snap m\u00e1r az amerikai csapatok panamai visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlet\u00e9t is felvetette \u201ebiztons\u00e1gi okokra\u201d hivatkozva. Szak\u00e9rt\u0151k szerint azonban a v\u00e1d teljesen alaptalan. Pan Deng, a K\u00ednai Politikatudom\u00e1nyi \u00e9s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1238,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[2454],"tags":[197,102,84,260,47,722,196,134,80,540],"class_list":["post-1236","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kategoria-nelkuli-hu","tag-argentina","tag-brazilia","tag-egyesult-allamok","tag-hegemonia","tag-kina","tag-latin-amerika","tag-mexiko","tag-panama","tag-usa","tag-venezuela"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1236","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1236"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1236\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1237,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1236\/revisions\/1237"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1238"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1236"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1236"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1236"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}