Antonio Gramsci, az olasz filoz\u00f3fus, politikai fogolyk\u00e9nt a fasizmus alatt \u00edrta h\u00edres szavait az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n:<\/p>\n\n\n\n
\n\u201eA v\u00e1ls\u00e1g \u00e9ppen abb\u00f3l \u00e1ll, hogy a r\u00e9gi haldoklik, az \u00faj pedig nem k\u00e9pes megsz\u00fcletni; ebben az \u00e1tmeneti id\u0151szakban sokf\u00e9le k\u00f3ros t\u00fcnet jelenik meg.\u201d<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n
Egy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t egy \u00e1tmeneti korszakban<\/strong> \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s a k\u00f3ros t\u00fcnetek<\/strong> minden\u00fctt jelen vannak. A USA vezette vil\u00e1grend<\/strong> v\u00e9get \u00e9rt, de a multipol\u00e1ris vil\u00e1g<\/strong> m\u00e9g nem sz\u00fcletett meg. Az egyik legs\u00fcrget\u0151bb feladat egy \u00faj multilater\u00e1lis rend<\/strong> l\u00e9trehoz\u00e1sa, amely fenntartja a b\u00e9k\u00e9t \u00e9s el\u0151seg\u00edti a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n
Eur\u00f3pai imperializmus<\/h3>\n\n\n\n
Egy t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelmi korszak v\u00e9g\u00e9n j\u00e1runk, amelyet Kolumbusz Krist\u00f3f \u00e9s Vasco da Gama t\u00f6bb mint 500 \u00e9vvel ezel\u0151tti felfedez\u0151\u00fatjai ind\u00edtottak el. Ezek a felfedez\u00e9sek t\u00f6bb mint n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zadnyi eur\u00f3pai imperializmust<\/strong> alapoztak meg, amelynek cs\u00facspontj\u00e1t Nagy-Britannia glob\u00e1lis dominanci\u00e1ja jelentette a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak v\u00e9g\u00e9t\u0151l (1815) az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig (1914).<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok<\/strong> vette \u00e1t a vil\u00e1g vezet\u0151 szerep\u00e9t. Ez alatt \u00c1zsia h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Makrogazdas\u00e1gi becsl\u00e9sek szerint 1500-ban \u00c1zsia adta a vil\u00e1g \u00f6ssztermel\u00e9s\u00e9nek 65%-\u00e1t<\/strong>, de 1950-re ez az ar\u00e1ny 19%-ra<\/strong> cs\u00f6kkent, mik\u00f6zben a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek 55%-a \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1zsia gazdas\u00e1gi visszat\u00e9r\u00e9se<\/h3>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta eltelt 80 \u00e9vben \u00c1zsia visszaszerezte hely\u00e9t<\/strong> a vil\u00e1ggazdas\u00e1gban. Jap\u00e1n az 1950-es \u00e9s 1960-as \u00e9vek gyors n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel vezette a folyamatot, majd a n\u00e9gy \u201e\u00e1zsiai tigris\u201d (Hongkong, Szingap\u00far, Tajvan, Korea) k\u00f6vette, k\u00e9s\u0151bb pedig K\u00edna (1980 k\u00f6r\u00fcl) \u00e9s India (1990 k\u00f6r\u00fcl) is csatlakozott. Ma az IMF becsl\u00e9se szerint \u00c1zsia adja a vil\u00e1g gazdas\u00e1g\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 50%-\u00e1t<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9sleked\u0151 \u00e1trendez\u0151d\u00e9s<\/h3>\n\n\n\n
A multipol\u00e1ris vil\u00e1g<\/strong> akkor sz\u00fcletik meg, amikor \u00c1zsia, Afrika \u00e9s Latin-Amerika geopolitikai s\u00falya<\/strong> is megfelel majd a gazdas\u00e1gi erej\u00fcknek. Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s azonban k\u00e9sik, mert az Egyes\u00fclt \u00c1llamok<\/strong> \u00e9s Eur\u00f3pa<\/strong> tov\u00e1bbra is ragaszkodik elavult kiv\u00e1lts\u00e1gaihoz<\/strong> \u00e9s idej\u00e9tm\u00falt gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz. M\u00e9g ma is az USA megf\u00e9leml\u00edti<\/strong> Kanad\u00e1t, Gr\u00f6nlandot, Panam\u00e1t \u00e9s m\u00e1sokat a nyugati f\u00e9ltek\u00e9n, mik\u00f6zben egyoldal\u00fa v\u00e1mokkal \u00e9s szankci\u00f3kkal fenyegeti a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t, ny\u00edltan megs\u00e9rtve a nemzetk\u00f6zi szab\u00e1lyokat.<\/p>\n\n\n\n
Egy \u00faj rendszer sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge<\/h3>\n\n\n\n
\u00c1zsi\u00e1nak, Afrik\u00e1nak \u00e9s Latin-Amerik\u00e1nak \u00f6ssze kell fognia<\/strong>, hogy k\u00f6z\u00f6sen emelj\u00e9k fel a hangjukat \u00e9s szavazataikat az ENSZ-ben egy \u00faj, igazs\u00e1gos vil\u00e1grend<\/strong> \u00e9rdek\u00e9ben. Egy kulcsfontoss\u00e1g\u00fa int\u00e9zm\u00e9ny, amely reformra szorul, az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1csa<\/strong>, amely az ENSZ Alapokm\u00e1nya szerint felel\u0151s a b\u00e9ke fenntart\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
A BT \u00f6t \u00e1lland\u00f3 tagja<\/strong> (P5) \u2013 Nagy-Britannia, K\u00edna, Franciaorsz\u00e1g, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u2013 a 1945-\u00f6s vil\u00e1got<\/strong> t\u00fckr\u00f6zi, nem a 2025-\u00f6st<\/strong>. Nincs \u00e1lland\u00f3 latin-amerikai vagy afrikai k\u00e9pviselet<\/strong>, \u00e9s \u00c1zsia is csak egyetlen \u00e1lland\u00f3 hellyel rendelkezik, noha ott \u00e9l a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek k\u00f6zel 60%-a<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
India kulcsszerepe a j\u00f6v\u0151 vil\u00e1grendj\u00e9ben<\/h3>\n\n\n\n
Az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1cs megfelel\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa hossz\u00fa \u00e9vekig k\u00e9shet. Van azonban egy l\u00e9p\u00e9s, amely azonnal megtehet\u0151<\/strong>, \u00e9s amely az eg\u00e9sz vil\u00e1g \u00e9rdek\u00e9t szolg\u00e1ln\u00e1: India \u00e1lland\u00f3 helyet \u00e9rdemel<\/strong> a Biztons\u00e1gi Tan\u00e1csban. India kiemelked\u0151 diplom\u00e1ciai teljes\u00edtm\u00e9nye<\/strong> \u00e9s a b\u00e9ke \u00e9s igazs\u00e1goss\u00e1g ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9ge ezt egy\u00e9rtelm\u0171en indokolja.<\/p>\n\n\n\n
India, mint nagyhatalom<\/h3>\n\n\n\n
India ma a vil\u00e1g legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga<\/strong>, K\u00edn\u00e1t 2024-ben el\u0151zte meg. Gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nye alapj\u00e1n (v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151-parit\u00e1son m\u00e9rve) India a vil\u00e1g harmadik legnagyobb gazdas\u00e1ga<\/strong> 17 billi\u00f3 doll\u00e1rral, K\u00edna \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok m\u00f6g\u00f6tt. India a leggyorsabban n\u00f6vekv\u0151 nagy gazdas\u00e1g<\/strong>, \u00e9vi k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 6%-os n\u00f6veked\u00e9ssel.<\/p>\n\n\n\n
India GDP-je (PPP) v\u00e1rhat\u00f3an az \u00e9vsz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re megel\u0151zi az Egyes\u00fclt \u00c1llamok\u00e9t<\/strong>. Emellett India nukle\u00e1ris hatalom<\/strong>, digit\u00e1lis innov\u00e1tor<\/strong> \u00e9s az \u00e9lmez\u0151nyh\u00f6z tartozik az \u0171rkutat\u00e1sban<\/strong> is.<\/p>\n\n\n\n
India diplom\u00e1ciai s\u00falya is figyelemre m\u00e9lt\u00f3. A 2023-as G20-cs\u00facson<\/strong> India sikeresen kezelte az Oroszorsz\u00e1g \u00e9s NATO-orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti keser\u0171 megosztotts\u00e1got. Nemcsak konszenzust teremtett, hanem t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00edrt<\/strong>, amikor az Afrikai Uni\u00f3t \u00e1lland\u00f3 tagk\u00e9nt<\/strong> fogadta be a G20-ba.<\/p>\n\n\n\n
K\u00edna \u00e9s India viszonya az ENSZ reformj\u00e1ban<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
K\u00edna eddig vonakodott t\u00e1mogatni<\/strong> India \u00e1lland\u00f3 tags\u00e1g\u00e1t a BT-ben, hogy meg\u0151rizze kiz\u00e1r\u00f3lagos \u00e1zsiai st\u00e1tusz\u00e1t. Pedig K\u00edna nemzeti \u00e9rdekeit is szolg\u00e1ln\u00e1<\/strong>, ha India helyet kapna, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen most, amikor az USA v\u00e1mokkal \u00e9s szankci\u00f3kkal pr\u00f3b\u00e1lja visszafogni K\u00edna felemelked\u00e9s\u00e9t. India t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val K\u00edna meger\u0151s\u00edten\u00e9 a multipol\u00e1ris vil\u00e1grend<\/strong> kialakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gest nyerne a nyugati ellen\u00e1ll\u00e1s legy\u0151z\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Ha K\u00edna t\u00e1mogatn\u00e1 Indi\u00e1t, Oroszorsz\u00e1g azonnal k\u00f6vetn\u00e9<\/strong>, \u00e9s az USA, az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g, valamint Franciaorsz\u00e1g is India mellett szavazna.<\/p>\n\n\n\n
A haldokl\u00f3 vil\u00e1grend k\u00f3ros t\u00fcnetei<\/strong><\/h3>\n\n\n\n
Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00f6zelm\u00faltbeli geopolitikai kirohan\u00e1sai<\/strong> \u2013 a kl\u00edmav\u00e9delem felad\u00e1sa, a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si c\u00e9lok t\u00e1mad\u00e1sa, a WTO-szab\u00e1lyokkal ellent\u00e9tes v\u00e1mok bevezet\u00e9se \u2013 mind a haldokl\u00f3 r\u00e9gi rend t\u00fcnetei<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n
\n