{"id":1996,"date":"2025-08-18T16:24:51","date_gmt":"2025-08-18T14:24:51","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=1996"},"modified":"2025-09-06T10:49:46","modified_gmt":"2025-09-06T08:49:46","slug":"boliviaban-es-venezuelaban-sem-mukodik-az-usa-beavatkozasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=1996","title":{"rendered":"Bol\u00edvi\u00e1ban \u00e9s Venezuel\u00e1ban sem m\u0171k\u00f6dik az USA beavatkoz\u00e1sa"},"content":{"rendered":"\n

Az elm\u00falt h\u00f3napokban Latin-Amerika k\u00e9t kulcsfontoss\u00e1g\u00fa orsz\u00e1g\u00e1ban, Bol\u00edvi\u00e1ban \u00e9s Venezuel\u00e1ban is v\u00e1laszt\u00e1sokat tartottak. Mindk\u00e9t esetben komoly figyelem \u00f6vezte az esem\u00e9nyeket, hiszen Washington ny\u00edltan vagy alig leplezetten beavatkozott a politikai folyamatokba. <\/p>\n\n\n\n

Bol\u00edvi\u00e1ban az Evo Morales \u00e1ltal alap\u00edtott szuverenista mozgalom jel\u00f6ltje ugyan augusztus 17-\u00e9n nem jutott be a m\u00e1sodik fordul\u00f3ba<\/strong>, de az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal favoriz\u00e1lt jel\u00f6lt sem tudta megszerezni az els\u0151 helyet. Venezuel\u00e1ban pedig az Nicol\u00e1s Maduro<\/strong> ellenz\u00e9ke kett\u00e9szakadt<\/strong>, mert a washingtoni k\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal t\u00e1mogatott Mar\u00eda Corina Machado ink\u00e1bb az utcai nyom\u00e1sgyakorl\u00e1sban hitt, s ez\u00e9rt a m\u00e9rs\u00e9keltebb jobboldali er\u0151k elfordultak t\u0151le.<\/p>\n\n\n\n

Bol\u00edvia: politikai fordulat, de…<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A bol\u00edviai v\u00e1laszt\u00e1sok<\/a> els\u0151 fordul\u00f3j\u00e1b\u00f3l Rodrigo Paz<\/strong> (Partido Dem\u00f3crata Cristiano) \u00e9s Jorge \u201cTuto\u201d Quiroga<\/strong> (Alianza Libre) jutott tov\u00e1bb, 32,1 \u00e9s 26,8 sz\u00e1zal\u00e9kos eredm\u00e9nnyel. Ez \u00f6nmag\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat volt, hiszen k\u00e9t \u00e9vtized ut\u00e1n a Mozgalom a Szocializmus\u00e9rt (MAS) nincs ott a d\u00f6nt\u0151ben<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

Rodrigo Paz a klasszikus politikai elit \u00f6r\u00f6k\u00f6se: \u00e9desapja, Jaime Paz Zamora a \u201990-es \u00e9vekben volt eln\u00f6k, akinek a nev\u00e9hez megszor\u00edt\u00e1sok \u00e9s privatiz\u00e1ci\u00f3k k\u00f6thet\u0151k. A fiatalabb Paz ugyanakkor mag\u00e1t a meg\u00faj\u00edt\u00f3 er\u0151k\u00e9nt igyekszik bemutatni, politik\u00e1ja ink\u00e1bb a nemzeti t\u0151k\u00e9s oszt\u00e1ly \u00e9rdekeit szolg\u00e1lja, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Santa Cruz-i v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9t<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik jel\u00f6lt, Jorge \u201cTuto\u201d Quiroga viszont teljesen egy\u00e9rtelm\u0171en Washingtonhoz k\u00f6t\u0151dik. \u0150 volt az aleln\u00f6ke Hugo Banzer katonai dikt\u00e1tornak<\/strong>, majd r\u00f6vid ideig eln\u00f6kk\u00e9nt is szolg\u00e1lt 2001\u20132002 k\u00f6z\u00f6tt. Akkori korm\u00e1nyz\u00e1sa alatt a Nemzetk\u00f6zi Valutaalap receptjeit k\u00f6vette: liberaliz\u00e1ci\u00f3, piaci nyit\u00e1s, privatiz\u00e1ci\u00f3. Politik\u00e1j\u00e1val szemben soha nem gyakorolt \u00f6nkritik\u00e1t, \u00e9s mindm\u00e1ig az Egyes\u00fclt \u00c1llamok egyik legmegb\u00edzhat\u00f3bb latin-amerikai sz\u00f6vets\u00e9ges\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt, k\u00f6vetkezetesen t\u00e1madva a MAS k\u00edn\u00e1lta alternat\u00edv\u00e1t bel- \u00e9s k\u00fclpolitikai alternat\u00edv\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Washington sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t Quiroga lett volna az ide\u00e1lis jel\u00f6lt, aki visszavezette volna Bol\u00edvi\u00e1t a konzervat\u00edv-neoliber\u00e1lis p\u00e1ly\u00e1ra. Csakhogy a v\u00e1laszt\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge nem \u0151t, hanem Rodrigo Pazt hozta ki gy\u0151ztesnek az els\u0151 fordul\u00f3b\u00f3l<\/strong>, m\u00e9g ha szoros versenyben is. Mindez r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy az amerikaiak \u00e1ltal ny\u00edltan t\u00e1mogatott ir\u00e1nyvonal tov\u00e1bbra is elutas\u00edt\u00e1sba \u00fctk\u00f6zik. A bol\u00edviaiak nem akarj\u00e1k kiengedni a kez\u00fckb\u0151l a sorsuk ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Venezuela: megosztott ellenz\u00e9k<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Venezuel\u00e1ban <\/a>szint\u00e9n v\u00e1laszt\u00e1sokat tartottak a k\u00f6zelm\u00faltban, ami Maduro \u00e9s a Partido Socialista Unido de Venezuela (PSUV) ellenz\u00e9k\u00e9nek szakad\u00e1s\u00e1hoz vezetett<\/strong>. A radik\u00e1lis sz\u00e1rnyat az ultraliber\u00e1lis Mar\u00eda Corina Machado<\/strong> vezeti, aki az Egyes\u00fclt \u00c1llamok k\u00e9tp\u00e1rti t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezi, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9pszer\u0171 a republik\u00e1nusok k\u00f6r\u00e9ben. Politikai strat\u00e9gi\u00e1ja az utcai tiltakoz\u00e1sokra \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1sok bojkottj\u00e1ra \u00e9p\u00fclt: a 2024-es eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1sok ut\u00e1n csal\u00e1st ki\u00e1ltott, bizony\u00edt\u00e9kok n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s h\u00edveit er\u0151szakos t\u00fcntet\u00e9sekre buzd\u00edtotta. Ez azonban v\u00e9g\u00fcl s\u00falyosan al\u00e1\u00e1sta a hiteless\u00e9g\u00e9t \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

Ezzel szemben a m\u00e9rs\u00e9keltebb ellenz\u00e9ki er\u0151k, mint a Fuerza Vecinal<\/strong> vagy a Vamos Vamos Cojedes<\/strong>, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy nem adj\u00e1k \u00e1t teljesen a terepet a chavizmusnak, hanem r\u00e9szt vesznek a v\u00e1laszt\u00e1sokon. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 50 v\u00e1rosban siker\u00fclt polg\u00e1rmesteri posztokat szerezni\u00fck<\/strong>, ami m\u00e9rs\u00e9kelt, de fontos el\u0151rel\u00e9p\u00e9s volt sz\u00e1mukra.<\/p>\n\n\n\n

Nicol\u00e1s Maduro eln\u00f6k a j\u00faliusi v\u00e1laszt\u00e1sok ut\u00e1n b\u00e9k\u00fcl\u00e9keny hangot \u00fct\u00f6tt meg, \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9dre h\u00edvta a \u201c\u00faj ellenz\u00e9ket\u201d<\/strong>, mondv\u00e1n: ideje t\u00fall\u00e9pni a k\u00fclf\u00f6ldi beavatkoz\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteken, a szankci\u00f3kon \u00e9s a puccsk\u00eds\u00e9rleteken. Az \u00e1llamf\u0151 \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lta kihaszn\u00e1lni a megosztotts\u00e1got, mik\u00f6zben a korm\u00e1nyz\u00f3p\u00e1rt, a PSUV 23-b\u00f3l 23 \u00e1llamban gy\u0151zni tudott<\/strong>, \u00e9s megszerezte a parlamenti mand\u00e1tumok 92 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A venezuelai jobboldal teh\u00e1t k\u00e9t t\u0171z k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt: a radik\u00e1lisok Washingtonra figyelnek, a m\u00e9rs\u00e9keltek pedig a helyi politikai val\u00f3s\u00e1gra<\/strong>. Az el\u0151bbiek l\u00e1tv\u00e1nyosan kudarcot vallottak, az ut\u00f3bbiak viszont lassan, helyi szinten er\u0151s\u00f6dni kezdtek. \u00c1m m\u00e9g \u00edgy is hi\u00e1nyzik egy karizmatikus vezet\u0151, aki k\u00e9pes lenne egys\u00e9gbe kov\u00e1csolni az ellenz\u00e9ket. A potenci\u00e1lis jel\u00f6ltnek tartott Alberto Galindez<\/strong>, Cojedes korm\u00e1nyz\u00f3ja, tapasztalt politikus, de n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge egyel\u0151re kev\u00e9s ahhoz, hogy orsz\u00e1gos szinten kih\u00edv\u00e1st jelentsen a chavizmusnak.<\/p>\n\n\n\n

Mik lehetnek a tanuls\u00e1gok?<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Mind Bol\u00edvi\u00e1ban, mind Venezuel\u00e1ban megfigyelhet\u0151, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal t\u00e1mogatott szerepl\u0151k nem k\u00e9pesek t\u00f6bbs\u00e9gi t\u00e1rsadalmi t\u00e1mogat\u00e1st fel\u00e9p\u00edteni<\/strong>. Ennek t\u00f6bb oka is van:<\/p>\n\n\n\n

    \n
  • A neoliber\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g terhe:<\/strong> Bol\u00edvi\u00e1ban a privatiz\u00e1ci\u00f3k \u00e9s megszor\u00edt\u00e1sok eml\u00e9ke miatt az amerikaiakhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 politikusok sokak sz\u00e1m\u00e1ra hiteltelenek.<\/li>\n\n\n\n
  • Az er\u0151szakos taktika kudarca:<\/strong> Venezuel\u00e1ban a washingtoni kedvenc, Mar\u00eda Corina Machado az utcai tiltakoz\u00e1sokra \u00e9p\u00edtett, de ez nem hozott eredm\u00e9nyt, s\u0151t elriasztotta a m\u00e9rs\u00e9keltebb v\u00e1laszt\u00f3kat, az emberek ugyanis mindenekel\u0151tt b\u00e9k\u00e9t akarnak.<\/li>\n\n\n\n
  • A szuverenit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se:<\/strong> Mindk\u00e9t orsz\u00e1gban er\u0151s a k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1ssal szembeni \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g. Amikor Washington ny\u00edltan egy jel\u00f6lt m\u00f6g\u00e9 \u00e1ll, az gyakran ink\u00e1bb h\u00e1tr\u00e1nyt jelent a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

    A k\u00e9t latin-amerikai eset teh\u00e1t, de k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nem tudott \u00e1tt\u00f6r\u00e9st el\u00e9rni sem Bol\u00edvi\u00e1ban, sem Venezuel\u00e1ban<\/strong>. A bol\u00edviai jobboldal er\u0151s\u00f6d\u00e9se Washington sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6nmag\u00e1ban kedvez\u0151 lehetne, de a ny\u00edltan USA-bar\u00e1t Quiroga nem tudott \u00e9lre t\u00f6rni. Venezuel\u00e1ban pedig a radik\u00e1lis, amerikai t\u00e1mogat\u00e1s\u00fa vonal sz\u00e9tzil\u00e1lta az ellenz\u00e9ket, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron a chavizmus poz\u00edci\u00f3j\u00e1t er\u0151s\u00edtette meg.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Az elm\u00falt h\u00f3napokban Latin-Amerika k\u00e9t kulcsfontoss\u00e1g\u00fa orsz\u00e1g\u00e1ban, Bol\u00edvi\u00e1ban \u00e9s Venezuel\u00e1ban is v\u00e1laszt\u00e1sokat tartottak. Mindk\u00e9t esetben komoly figyelem \u00f6vezte az esem\u00e9nyeket, hiszen Washington ny\u00edltan vagy alig leplezetten beavatkozott a politikai folyamatokba. Bol\u00edvi\u00e1ban az Evo Morales \u00e1ltal alap\u00edtott szuverenista mozgalom jel\u00f6ltje ugyan augusztus 17-\u00e9n nem jutott be a m\u00e1sodik fordul\u00f3ba, de az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e1ltal favoriz\u00e1lt jel\u00f6lt […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1997,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[2454],"tags":[1056,1055,1048,1053,84,1049,1050,539,1052,824,1051,80,540,1054],"class_list":["post-1996","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kategoria-nelkuli-hu","tag-amerikai-befolyas","tag-befolyasolas","tag-bolivia","tag-boliviai-valasztasok","tag-egyesult-allamok","tag-evo-morales","tag-jorge-tuto-quiroga","tag-maduro","tag-maria-corina-machado","tag-nicolas-maduro","tag-rodrigo-paz","tag-usa","tag-venezuela","tag-venezuelai-valasztasok"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1996","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1996"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1996\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1998,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1996\/revisions\/1998"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1997"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1996"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1996"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1996"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}