{"id":3571,"date":"2026-05-24T16:07:00","date_gmt":"2026-05-24T14:07:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=3571"},"modified":"2026-05-24T11:52:00","modified_gmt":"2026-05-24T09:52:00","slug":"ragcsalok-mutathatnak-utat-a-halhatatlansag-fele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=3571","title":{"rendered":"R\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k mutathatnak utat a halhatatlans\u00e1g fel\u00e9?"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az emberis\u00e9g \u00e9vezredek \u00f3ta keresi a halhatatlans\u00e1g titk\u00e1t, de ma m\u00e1r nem alkimist\u00e1k kutatj\u00e1k az \u201e\u00e9let elix\u00edrj\u00e9t\u201d, hanem gerontol\u00f3gusok, genetikusok \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3gusok. A figyelem egyik legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb szerepl\u0151je egy apr\u00f3, f\u00f6ld alatt \u00e9l\u0151 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3, a <strong>csupasz turk\u00e1l\u00f3<\/strong>, amely rendk\u00edv\u00fcli ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get mutat az \u00f6reged\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 betegs\u00e9gekkel szemben \u2013 \u00edrta az <a href=\"https:\/\/iz.ru\/2099778\/naina-kurbanova\/vremia-ne-lechit-mogut-li-gryzuny-otkryt-liudiam-put-k-bessmertiiu\" title=\"\">Izvesztyija<\/a>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k szerint az \u00e1llat nem egyszer\u0171en sok\u00e1ig \u00e9l, hanem szokatlanul hossz\u00fa ideig marad eg\u00e9szs\u00e9ges is. Ez\u00e9rt v\u00e1lt a hossz\u00fa \u00e9let tudom\u00e1ny\u00e1nak egyik legfontosabb modell\u00e1llat\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Egy r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3, amely szinte dacol az id\u0151vel<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A csupasz turk\u00e1l\u00f3 r\u00e9g\u00f3ta a biol\u00f3gia egyik nagy rejt\u00e9lye. Ez a kis test\u0171, f\u00f6ld alatti \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3 <strong>ak\u00e1r t\u00f6bb mint 40 \u00e9vig is \u00e9lhet<\/strong>, vagyis csaknem t\u00edzszer tov\u00e1bb, mint egy hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171 eg\u00e9r.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3kat azonban nem puszt\u00e1n az \u00e9lettartama lepi meg. A csupasz turk\u00e1l\u00f3k <strong>rendk\u00edv\u00fcl ritk\u00e1n betegszenek meg r\u00e1kban<\/strong>, alig jellemz\u0151ek r\u00e1juk a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri, illetve neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9gek, \u00e9s az \u00e9letkorral j\u00e1r\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok is j\u00f3val lassabban jelentkeznek n\u00e1luk, mint a legt\u00f6bb eml\u0151sn\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Rochesteri Egyetem kutat\u00f3i, Vera Gorbunova \u00e9s Andrej Szeluanov \u00e9vek \u00f3ta vizsg\u00e1lj\u00e1k ezeket az \u00e1llatokat. Tudom\u00e1nyos csoportjuk nemr\u00e9g olyan eredm\u00e9nyt k\u00f6z\u00f6lt, amely \u00fajabb lend\u00fcletet adott az \u00f6reged\u00e9skutat\u00e1snak: <strong>siker\u00fclt r\u00e9szben \u00e1tvinni\u00fck a csupasz turk\u00e1l\u00f3 egyik v\u00e9delmi mechanizmus\u00e1t egerekbe<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A hialuronsav lehet az egyik kulcs<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k szerint a csupasz turk\u00e1l\u00f3k k\u00fcl\u00f6nleges ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek egyik magyar\u00e1zata a sz\u00f6veteikben \u00e9s a sejtek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rben keresend\u0151. A r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k sejtjei nagy mennyis\u00e9gben termelnek <strong>nagy molekulat\u00f6meg\u0171 hialuronsavat<\/strong>, amely a jelek szerint g\u00e1tolja a sejtek daganatos \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3csoport ezt a mechanizmust m\u00e1r 2013-ban le\u00edrta. Akkor azt figyelt\u00e9k meg, hogy amikor elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k ezt a v\u00e9d\u0151faktort, a csupasz turk\u00e1l\u00f3 sejtjei sokkal fog\u00e9konyabb\u00e1 v\u00e1ltak a tumoros \u00e1talakul\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00faj vizsg\u00e1latban a kutat\u00f3k a <strong>HAS2 nev\u0171 g\u00e9nt<\/strong> vitt\u00e9k \u00e1t egerekbe. Ez a g\u00e9n felel\u0151s a hialuronsav hossz\u00fa form\u00e1j\u00e1nak termel\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Az eredm\u00e9ny az lett, hogy az \u00e1llatok eg\u00e9szs\u00e9gesebbek lettek, ritk\u00e1bban alakult ki n\u00e1luk r\u00e1k, \u00e9s az \u00e1tlagos \u00e9lettartamuk k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl <strong>4,4 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra nem t\u0171nik forradalmi ugr\u00e1snak, de tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l fontos bizony\u00edt\u00e9k: arra utal, hogy <strong>a term\u00e9szetben kialakult hossz\u00fa\u00e9let-mechanizmusok bizonyos elemei \u00e1tvihet\u0151k m\u00e1s fajokra<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Nem g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott emberekben gondolkodnak<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k ugyanakkor hangs\u00falyozz\u00e1k: nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy embereken akarn\u00e1nak transzg\u00e9nikus k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9gezni. Az egerek modell\u00e1llatok, az emberi alkalmaz\u00e1s ir\u00e1nya pedig eg\u00e9szen m\u00e1s lehet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Vera Gorbunova szerint az emberben is l\u00e9teznek hasonl\u00f3 g\u00e9nek, ez\u00e9rt a c\u00e9l nem a k\u00f6zvetlen genetikai beavatkoz\u00e1s, hanem olyan <strong>kis molekul\u00e1k<\/strong> keres\u00e9se, amelyek k\u00e9pesek ut\u00e1nozni a nagy molekulat\u00f6meg\u0171 hialuronsav kedvez\u0151 hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: a kutat\u00f3k nem \u201ehalhatatlans\u00e1gg\u00e9nt\u201d keresnek, hanem azt pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg\u00e9rteni, hogyan lehetne gy\u00f3gyszeresen ut\u00e1nozni azokat a term\u00e9szetes v\u00e9delmi folyamatokat, amelyek egyes \u00e1llatfajokban m\u00e1r m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>M\u00e1s \u00e1llatokt\u00f3l is lehet tanulni<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A csupasz turk\u00e1l\u00f3 nem az egyetlen faj, amely k\u00fcl\u00f6nleges tanuls\u00e1gokkal szolg\u00e1lhat az \u00f6reged\u00e9skutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. A K\u00f6zel-Keleten \u00e9l\u0151 f\u00f6ldikutya p\u00e9ld\u00e1ul szint\u00e9n figyelemre m\u00e9lt\u00f3 daganatellenes mechanizmusokkal rendelkezik.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k szerint ezekn\u00e9l az \u00e1llatokn\u00e1l, amikor a sejtek vesz\u00e9lyesen gyors oszt\u00f3d\u00e1sba kezdenek, olyan folyamat indul el, amely a s\u00e9r\u00fclt DNS \u00e9s az anyagcserezavarok nyom\u00e1n gyullad\u00e1sos v\u00e1laszt v\u00e1lt ki, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl elpuszt\u00edtja a potenci\u00e1lisan vesz\u00e9lyes sejteket. Hasonl\u00f3 mechanizmus az emberben is l\u00e9tezik, de ezekn\u00e9l a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kn\u00e1l hat\u00e9konyabban m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">M\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb p\u00e9lda a <strong>gr\u00f6nlandi b\u00e1lna<\/strong>, amely a F\u00f6ld egyik leghosszabb \u00e9let\u0171 eml\u0151se. Egyes egyedei t\u00f6bb mint 200 \u00e9vig is \u00e9lhetnek. Biol\u00f3giai szempontb\u00f3l ez az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, mert egy ekkora test\u0171 \u00e1llatn\u00e1l elvileg nagyobb lenne a r\u00e1k kock\u00e1zata: t\u00f6bb sejt t\u00f6bb lehets\u00e9ges hib\u00e1t jelent. A gr\u00f6nlandi b\u00e1ln\u00e1kn\u00e1l azonban \u00fagy t\u0171nik, rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s DNS-v\u00e9delmi \u00e9s daganatellenes mechanizmusok m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">K\u00fcl\u00f6n kutat\u00e1si ir\u00e1nyt jelentenek a denev\u00e9rek is. Sok fajuk kis testm\u00e9rete ellen\u00e9re felt\u0171n\u0151en sok\u00e1ig \u00e9l, mik\u00f6zben egyedi immunrendszerrel rendelkezik.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Az \u00f6reged\u00e9s nem egyetlen folyamat<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llatok vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l egyre ink\u00e1bb az a k\u00e9p rajzol\u00f3dik ki, hogy az \u00f6reged\u00e9s nem egyetlen, egyszer\u0171 biol\u00f3giai folyamat. Ink\u00e1bb <strong>sok apr\u00f3 sejtszint\u0171 hiba felhalmoz\u00f3d\u00e1sa<\/strong>, amely gyullad\u00e1shoz, DNS-k\u00e1rosod\u00e1shoz, sz\u00f6veti roml\u00e1shoz \u00e9s az immunrendszer megv\u00e1ltozott m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez vezet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k szerint az \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val olyan g\u00e9nek is aktiv\u00e1l\u00f3dhatnak, amelyeknek norm\u00e1l esetben csendben kellene maradniuk, mik\u00f6zben m\u00e1s, fontos g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9se gyeng\u00fcl. Ez felbor\u00edtja a sejtek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A folyamat egyik k\u00f6vetkezm\u00e9nye lehet a <strong>transzpozonok<\/strong> aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa. Ezek olyan DNS-szakaszok, amelyeket sok\u00e1ig \u201egenetikai szem\u00e9tnek\u201d tartottak. Ha azonban aktiv\u00e1l\u00f3dnak, s\u00e9r\u00fclt DNS megjelen\u00e9s\u00e9hez \u00e9s kr\u00f3nikus gyullad\u00e1shoz vezethetnek. Ez ut\u00f3bbi az \u00f6reged\u00e9s egyik legfontosabb k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez\u00e9rt a modern hossz\u00fa\u00e9let-kutat\u00e1s ma m\u00e1r egyre kev\u00e9sb\u00e9 egyetlen csodaszert keres. A c\u00e9l ink\u00e1bb az, hogy <strong>stabiliz\u00e1lj\u00e1k a szervezet bels\u0151 rendszereit<\/strong>, cs\u00f6kkents\u00e9k a gyullad\u00e1st, lass\u00edts\u00e1k a mut\u00e1ci\u00f3k felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t, \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edts\u00e1k a sejtek szab\u00e1lyozott m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A hossz\u00fa \u00e9let kutat\u00e1sa orvosi ter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lhat<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s ezen a ter\u00fcleten l\u00e1tv\u00e1nyosan elmozdult. A kutat\u00f3k szerint ma m\u00e1r nem az a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u00e1t lehet-e vinni egy-egy g\u00e9nt egyik fajb\u00f3l a m\u00e1sikba, hanem az, hogy <strong>gy\u00f3gyszerekkel, c\u00e9lzott molekul\u00e1kkal vagy szem\u00e9lyre szabott kezel\u00e9sekkel el\u0151id\u00e9zhet\u0151k-e ugyanazok a kedvez\u0151 hat\u00e1sok<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Rochesteri Egyetem kutat\u00f3csoportja m\u00e1r t\u00e1mogat\u00e1st is kapott egy \u00edg\u00e9retes k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny eg\u00e9rk\u00eds\u00e9rletes vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Ha az eredm\u00e9nyek kedvez\u0151ek lesznek, k\u00e9s\u0151bb klinikai vizsg\u00e1latok k\u00f6vetkezhetnek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k szerint az \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletekben m\u00e1r l\u00e1tszanak biztat\u00f3 jelek: cs\u00f6kkenhet a gyullad\u00e1s, javulhatnak bizonyos biomarkerek, vagyis olyan m\u00e9rhet\u0151 biol\u00f3giai mutat\u00f3k, amelyek az \u00f6reged\u00e9s lassul\u00e1s\u00e1ra utalhatnak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ezzel p\u00e1rhuzamosan term\u00e9szetesebb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket is vizsg\u00e1lnak. Szingap\u00farban p\u00e9ld\u00e1ul barna alg\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 vegy\u00fcletekkel folynak klinikai k\u00eds\u00e9rletek. Az \u00e1zsiai orsz\u00e1gokban, ahol ezek az alg\u00e1k hagyom\u00e1nyosan jelen vannak az \u00e9trendben, \u00e1ltal\u00e1ban magasabb a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam. Eg\u00e9rk\u00eds\u00e9rletekben az ilyen vegy\u00fcletek jav\u00edtott\u00e1k a DNS-jav\u00edt\u00f3 folyamatokat, t\u00e1mogatt\u00e1k a sejtm\u0171k\u00f6d\u00e9st, \u00e9s mintegy <strong>15 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u00f6velt\u00e9k az \u00e9lettartamot<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A nagy \u00edg\u00e9ret mellett sok az \u00f3vatoss\u00e1g<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k ugyanakkor \u00f3vatoss\u00e1gra intenek. B\u00e1r a hossz\u00fa \u00e9let tudom\u00e1nya ma m\u00e1r \u00f3ri\u00e1si befektet\u00e9seket vonz, a legt\u00f6bb eredm\u00e9ny tov\u00e1bbra is \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletekb\u0151l sz\u00e1rmazik. Az emberi \u00f6reged\u00e9s vizsg\u00e1lata k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z, mert lass\u00fa folyamat, amelynek teljes \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez \u00e9vtizedekre van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez az egyik legnagyobb probl\u00e9ma az \u00f6reged\u00e9s elleni k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyekkel kapcsolatban. Egy betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9n\u00e9l bizonyos kock\u00e1zat elfogadhat\u00f3 lehet, ha a ter\u00e1pi\u00e1s haszon jelent\u0151s. Eg\u00e9szs\u00e9ges emberekn\u00e9l azonban az ilyen beavatkoz\u00e1sok biztons\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyei sokkal szigor\u00fabbak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Mihail Bolkov, a Pirogov Egyetem Orosz Gerontol\u00f3giai Tudom\u00e1nyos-Klinikai K\u00f6zpontj\u00e1nak kutat\u00f3ja szerint m\u00e9g a legmodernebb beavatkoz\u00e1sok sem ker\u00fclhetik meg az egyik alapvet\u0151 biol\u00f3giai korl\u00e1tot: <strong>a DNS-k\u00e1rosod\u00e1sok felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A DNS \u00e9ps\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s jav\u00edt\u00e1sa egyszerre fontos a daganatok megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a sejtek fiatalos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1ban. Ha a k\u00e1rosod\u00e1sok felhalmoz\u00f3dnak, azt egyetlen technol\u00f3gia sem tudja teljesen ellens\u00falyozni.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Szem\u00e9lyre szabott \u00f6reged\u00e9sgy\u00f3gy\u00e1szat<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00e1sok alapj\u00e1n egyre kev\u00e9sb\u00e9 t\u0171nik re\u00e1lisnak az \u201e\u00f6r\u00f6k \u00e9let tablett\u00e1ja\u201d. Sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bb forgat\u00f3k\u00f6nyv a <strong>szem\u00e9lyre szabott \u00f6reged\u00e9sgy\u00f3gy\u00e1szat<\/strong> kialakul\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ennek l\u00e9nyege, hogy az orvosl\u00e1s figyelembe veszi az egyes emberek genetikai \u00e9s biol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gait, majd ezek alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lja lass\u00edtani az \u00f6reged\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e1ros folyamatokat. Ebben szerepet kaphat a gyullad\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9se, a DNS-jav\u00edt\u00f3 mechanizmusok t\u00e1mogat\u00e1sa, a sejtk\u00e1rosod\u00e1sok m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9se \u00e9s az anyagcsere egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A technol\u00f3giai alapok egy r\u00e9sze m\u00e1r nem is hangzik tudom\u00e1nyos-fantasztikumnak. A teljes genom szekven\u00e1l\u00e1sa ma m\u00e1r nagys\u00e1grendileg sz\u00e1z doll\u00e1r k\u00f6r\u00fcli k\u00f6lts\u00e9ggel elv\u00e9gezhet\u0151, \u00e9s el\u00e9g egyszer megcsin\u00e1lni az \u00e9let sor\u00e1n. Ez hosszabb t\u00e1von alapot adhat olyan ter\u00e1pi\u00e1knak, amelyek nem \u00e1ltal\u00e1nos \u201efiatal\u00edt\u00f3 k\u00far\u00e1kat\u201d, hanem egy\u00e9ni kock\u00e1zatokhoz igaz\u00edtott kezel\u00e9seket k\u00edn\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A csupasz turk\u00e1l\u00f3 teh\u00e1t aligha adja meg az emberis\u00e9gnek a halhatatlans\u00e1g kulcs\u00e1t. De seg\u00edthet meg\u00e9rteni valami sokkal fontosabbat: <strong>hogyan lehetne nem egyszer\u0171en tov\u00e1bb \u00e9lni, hanem tov\u00e1bb eg\u00e9szs\u00e9gesnek maradni<\/strong>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az emberis\u00e9g \u00e9vezredek \u00f3ta keresi a halhatatlans\u00e1g titk\u00e1t, de ma m\u00e1r nem alkimist\u00e1k kutatj\u00e1k az \u201e\u00e9let elix\u00edrj\u00e9t\u201d, hanem gerontol\u00f3gusok, genetikusok \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3gusok. A figyelem egyik legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb szerepl\u0151je egy apr\u00f3, f\u00f6ld alatt \u00e9l\u0151 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3, a csupasz turk\u00e1l\u00f3, amely rendk\u00edv\u00fcli ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get mutat az \u00f6reged\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 betegs\u00e9gekkel szemben \u2013 \u00edrta az Izvesztyija. A kutat\u00f3k szerint az [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3577,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[4560],"tags":[389,4857,4856,942,4854,4855,4853,241,116],"class_list":["post-3571","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-techtud","tag-biologia","tag-csupasz-turkalo","tag-elettudomany","tag-genetika","tag-genmodositas","tag-halhatatlansag","tag-oregedes","tag-orvostudomany","tag-rak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3571","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3571"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3571\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3578,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3571\/revisions\/3578"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3577"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3571"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3571"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3571"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}