{"id":3873,"date":"2026-06-06T19:20:14","date_gmt":"2026-06-06T17:20:14","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=3873"},"modified":"2026-06-06T19:20:15","modified_gmt":"2026-06-06T17:20:15","slug":"dingok-nyulak-es-tevek-ellen-harcolnak-az-ausztralok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=3873","title":{"rendered":"Ding\u00f3k, nyulak \u00e9s tev\u00e9k ellen harcolnak az ausztr\u00e1lok"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r sz\u00e1mos v\u00e1rosi legenda \u00f6vezi, Ausztr\u00e1li\u00e1ban nem titkos katonai z\u00f3n\u00e1kat rejtenek a kontinensen \u00e1t\u00edvel\u0151 ker\u00edt\u00e9sek, hanem egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen makacs probl\u00e9m\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lnak kezelni vel\u00fck: az elvadult \u00e9s betelep\u00edtett \u00e1llatok puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Nem \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, mez\u0151gazdas\u00e1gi v\u00e9dekez\u00e9s<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ausztr\u00e1lia bels\u0151 vid\u00e9kein t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ter hossz\u00fa ker\u00edt\u00e9sek h\u00faz\u00f3dnak, ezek azonban nem titkos b\u00e1zisokat, rejtett civiliz\u00e1ci\u00f3kat vagy Antarktisz fel\u00e9 vezet\u0151 legend\u00e1s utakat z\u00e1rj\u00e1k el az avatatlanok el\u0151l. A kontinens gigantikus ker\u00edt\u00e9srendszerei <strong>mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s term\u00e9szetv\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lnak<\/strong>: a juh- \u00e9s szarvasmarhatart\u00f3 ter\u00fcleteket pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k v\u00e9deni a ding\u00f3kt\u00f3l, a nyulakt\u00f3l \u00e9s m\u00e1s invaz\u00edv \u00e1llatokt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A legismertebb ezek k\u00f6z\u00fcl a dingo- vagy vadkutya-ker\u00edt\u00e9s. Queensland \u00e1llam <a href=\"https:\/\/statements.qld.gov.au\/statements\/102968\" title=\"\">hivatalos adatai<\/a> szerint a Wild Dog Barrier Fence mintegy <strong>2400\u20132500 kilom\u00e9ter hosszan<\/strong> h\u00faz\u00f3dik, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl <strong>26,5 milli\u00f3 hekt\u00e1rnyi legel\u0151ter\u00fcletet<\/strong> v\u00e9d a vadkuty\u00e1kt\u00f3l \u00e9s ding\u00f3kt\u00f3l. A ker\u00edt\u00e9st ma is karbantartj\u00e1k, mert a juh- \u00e9s marhatart\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l tov\u00e1bbra is komoly gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9ge van.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>\u0150si ragadoz\u00f3 \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi probl\u00e9ma<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A ding\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el Ausztr\u00e1lia \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1ban. Nem olyan frissen betelep\u00edtett \u00e1llat, mint a ny\u00fal vagy a teve: a National Museum of Australia szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl <strong>\u00f6tezer \u00e9ve<\/strong> \u00e9rkezhetett a kontinensre, \u00e9s az\u00f3ta a term\u00e9szetes \u00f6kol\u00f3giai rendszer r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A m\u00fazeum \u00fagy fogalmaz, hogy b\u00e1r a ding\u00f3 eredetileg betelep\u00edtett faj, el\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta \u00e9l Ausztr\u00e1li\u00e1ban ahhoz, hogy <strong>cs\u00facsragadoz\u00f3k\u00e9nt funkcion\u00e1lis szerepe legyen<\/strong> az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez a kett\u0151ss\u00e9g teszi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9zz\u00e9 a k\u00e9rd\u00e9st. \u00d6kol\u00f3giai szempontb\u00f3l a ding\u00f3 sok helyen fontos ragadoz\u00f3, amely f\u00e9ken tarthat m\u00e1s \u00e1llatpopul\u00e1ci\u00f3kat. A juhtart\u00f3 gazd\u00e1k szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l viszont vesz\u00e9lyforr\u00e1s, mert a ding\u00f3k \u00e9s a vadkuty\u00e1k jelent\u0151s k\u00e1rokat okozhatnak az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1nyban. <strong>A ker\u00edt\u00e9s teh\u00e1t nem valamif\u00e9le egzotikus kuri\u00f3zum, hanem egy t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve zajl\u00f3 konfliktus t\u00e1rgyi eml\u00e9ke:<\/strong> hogyan lehet egy\u00fctt \u00e9lni egy olyan ragadoz\u00f3val, amely egyszerre r\u00e9sze a t\u00e1jnak \u00e9s vesz\u00e9lyezteti a gazd\u00e1lkod\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A \u201enagy ausztr\u00e1l fal\u201d t\u00f6rt\u00e9nete a gyapj\u00faval kezd\u0151d\u00f6tt<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A dingo-ker\u00edt\u00e9s el\u0151zm\u00e9nyei a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig ny\u00falnak vissza. A juh\u00e1szat Ausztr\u00e1lia egyik legfontosabb \u00e1gazata volt, a ding\u00f3k pedig a gyapj\u00fatermel\u00e9sre \u00e9p\u00fcl\u0151 gazdas\u00e1g egyik f\u0151 ellens\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtottak. A vad\u00e1szat, m\u00e9rgez\u00e9s \u00e9s helyi ker\u00edt\u00e9sek \u00f6nmagukban nem bizonyultak elegend\u0151nek, ez\u00e9rt egyre hosszabb v\u00e9delmi vonalakat alak\u00edtottak ki.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kontinens dingo- \u00e9s vadkutya-ker\u00edt\u00e9seinek rendszere ma t\u00f6bb \u00e1llamon \u00e1t\u00edvel\u0151 infrastrukt\u00fara. A ker\u00edt\u00e9s ment\u00e9n f\u00f6ldutak futnak, a szakaszokat rendszeresen ellen\u0151rzik, jav\u00edtj\u00e1k a s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket, p\u00f3tolj\u00e1k az oszlopokat, \u00e9s igyekeznek megakad\u00e1lyozni, hogy \u00e1llatok \u00e1ssanak alagutakat alatta. <strong>Ez nem ember ellen \u00e9p\u00fclt fal, hanem \u00e1llatok mozg\u00e1s\u00e1t korl\u00e1toz\u00f3, folyamatos karbantart\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi v\u00e9dm\u0171.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Amikor a nyulak \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1t okoztak<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ausztr\u00e1lia m\u00e1sik h\u00edres ker\u00edt\u00e9srendszere a nyulak miatt \u00e9p\u00fclt. A nyugati partvid\u00e9ken h\u00faz\u00f3d\u00f3 Rabbit-Proof Fence, vagyis ny\u00falker\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete a kontinens egyik legismertebb inv\u00e1zi\u00f3s \u00f6kol\u00f3giai p\u00e9ld\u00e1ja. A Western Australia \u00e1llami k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak \u00f6sszefoglal\u00f3ja szerint az els\u0151 nagy ny\u00falker\u00edt\u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9se <strong>1901-ben<\/strong> kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s az \u00fagynevezett Number 1 Rabbit Proof Fence <strong>1834 kilom\u00e9ter<\/strong> hosszan h\u00faz\u00f3dott a d\u00e9li partt\u00f3l az \u00e9szaknyugati partvid\u00e9k fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A nyulakat eur\u00f3pai telepesek hozt\u00e1k be Ausztr\u00e1li\u00e1ba, r\u00e9szben vad\u00e1szati c\u00e9llal. A National Museum of Australia szerint <strong>az eur\u00f3pai \u00fcregi nyulat 1859-ben telep\u00edtett\u00e9k be, \u00e9s \u00f6tven \u00e9ven bel\u00fcl szinte az eg\u00e9sz kontinensen elterjedt<\/strong>. A faj rendk\u00edv\u00fcli szaporas\u00e1ga, a b\u0151s\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k \u00e9s<strong> a term\u00e9szetes ellens\u00e9gek hi\u00e1nya miatt a ny\u00fal az egyik legs\u00falyosabb mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s term\u00e9szetv\u00e9delmi k\u00e1rtev\u0151v\u00e9 v\u00e1lt Ausztr\u00e1li\u00e1ban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A v\u00edrus sem oldotta meg v\u00e9gleg a probl\u00e9m\u00e1t<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A nyulak elleni k\u00fczdelemben <strong>Ausztr\u00e1lia a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n biol\u00f3giai fegyverhez ny\u00falt. A CSIRO adatai szerint 1950-ben engedt\u00e9k szabadj\u00e1ra a myxomatosis v\u00edrus\u00e1t<\/strong>, amely a vil\u00e1g els\u0151 igaz\u00e1n sikeres eml\u0151sk\u00e1rtev\u0151 elleni biol\u00f3giai v\u00e9dekez\u00e9si programj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A v\u00edrus dr\u00e1mai m\u00f3don visszavetette a ny\u00fal\u00e1llom\u00e1nyt, de a hat\u00e1s nem maradt tart\u00f3s: az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a nyulak \u00e9s a k\u00f3rokoz\u00f3 egy\u00fcttfejl\u0151d\u00e9se miatt enyh\u00e9bb\u00e9 v\u00e1lt a betegs\u00e9g, a ny\u00falpopul\u00e1ci\u00f3 pedig ism\u00e9t n\u00f6vekedni kezdett.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez j\u00f3l mutatja, hogy Ausztr\u00e1li\u00e1ban az invaz\u00edv fajok elleni v\u00e9dekez\u00e9s nem egyszeri beavatkoz\u00e1s, hanem <strong>\u00e1lland\u00f3, k\u00f6lts\u00e9ges \u00e9s sokszor csak r\u00e9szleges eredm\u00e9nyt hoz\u00f3 k\u00fczdelem<\/strong>. A ker\u00edt\u00e9sek, a kil\u00f6v\u00e9s, a m\u00e9rgez\u00e9s, a v\u00edrusok \u00e9s a karant\u00e9nint\u00e9zked\u00e9sek egy\u00fctt sem tudt\u00e1k teljesen felsz\u00e1molni a probl\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A tev\u00e9k sem egzotikus d\u00edszletek, hanem invaz\u00edv \u00e1llatok<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A harmadik nagy ausztr\u00e1l t\u00f6rt\u00e9net az elvadult teve. <strong>A tev\u00e9ket a 19. sz\u00e1zadban hozt\u00e1k be<\/strong> Ausztr\u00e1li\u00e1ba, mert a sz\u00e1raz bels\u0151 ter\u00fcleteken kiv\u00e1l\u00f3an haszn\u00e1lhat\u00f3k voltak sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra \u00e9s felfedez\u0151utakra. Amikor azonban a vas\u00fat, a teheraut\u00f3k \u00e9s m\u00e1s modern k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k \u00e1tvett\u00e9k a szerep\u00fcket, sok tev\u00e9t szabadon engedtek vagy sors\u00e1ra hagytak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Northern Territory korm\u00e1nyzati oldala szerint az elvadult tev\u00e9k <strong>ma Ausztr\u00e1lia sz\u00e1razf\u00f6ldi ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6bb mint 37 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n<\/strong> fordulnak el\u0151, az \u00c9szaki Ter\u00fcleten pedig a f\u00f6ldter\u00fclet t\u00f6bb mint 40 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n jelen vannak. A hivatalos \u00f6sszefoglal\u00f3 szerint <strong>sz\u00e1muk meghaladja az egymilli\u00f3t<\/strong>, \u00e9s megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt gyorsan n\u00f6vekedhet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A tev\u00e9k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen asz\u00e1ly idej\u00e9n okoznak s\u00falyos k\u00e1rokat. Vizet keresve megrong\u00e1lhatj\u00e1k a ker\u00edt\u00e9seket, kutakat, v\u00edzvezet\u00e9keket \u00e9s \u00e9p\u00fcleteket, mik\u00f6zben legel\u00e9s\u00fckkel \u00e9s tapos\u00e1sukkal az \u0151shonos n\u00f6v\u00e9nyzetet is k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k. <strong>A teve Ausztr\u00e1li\u00e1ban nem romantikus sivatagi \u00e1llat, hanem egy rosszul lez\u00e1rt koloniz\u00e1ci\u00f3s korszak \u00e9l\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A<\/strong> <strong>legnagyobb baj az ember \u00e1ltal felbor\u00edtott egyens\u00faly<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A ding\u00f3k, nyulak \u00e9s tev\u00e9k t\u00f6rt\u00e9nete els\u0151 pillant\u00e1sra k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e1llatos \u00e9rdekess\u00e9gnek t\u0171nhet, val\u00f3j\u00e1ban azonban ugyanarr\u00f3l sz\u00f3l: <strong>Ausztr\u00e1lia \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ja rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lt az emberi beavatkoz\u00e1sokra<\/strong>. A kontinens hossz\u00fa f\u00f6ldrajzi elszigetelts\u00e9ge miatt sok \u0151shonos faj olyan k\u00f6rnyezetben fejl\u0151d\u00f6tt ki, ahol nem voltak jelen az eur\u00e1zsiai t\u00edpus\u00fa ragadoz\u00f3k, pat\u00e1sok vagy gyorsan szaporod\u00f3 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Amikor ezek az \u00e1llatok a gyarmatos\u00edt\u00e1s, a kereskedelem \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gi terjeszked\u00e9s nyom\u00e1n megjelentek, a term\u00e9szetes f\u00e9kek sokszor hi\u00e1nyoztak. A ny\u00fal t\u00falszaporodott, a teve elvadult, a ding\u00f3 pedig a mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s \u00e9s a term\u00e9szetv\u00e9delem hat\u00e1r\u00e1n v\u00e1lt vitatott szerepl\u0151v\u00e9. <strong>Az eredm\u00e9ny t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ternyi ker\u00edt\u00e9s, folyamatos \u00e1llami beavatkoz\u00e1s \u00e9s m\u00e1ig tart\u00f3 vita arr\u00f3l, hogy hol h\u00faz\u00f3dik a hat\u00e1r term\u00e9szetv\u00e9delem, gazdas\u00e1gi \u00e9rdek \u00e9s k\u00e1rtev\u0151irt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Nem titkokat \u0151riznek, hanem k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az ausztr\u00e1l ker\u00edt\u00e9seket ez\u00e9rt nem \u00e9rdemes misztifik\u00e1lni. Nem titkos vil\u00e1gokat rejtenek el, hanem nagyon is f\u00f6ldh\u00f6zragadt probl\u00e9m\u00e1kra adott v\u00e1laszok: \u00e1llat\u00e1llom\u00e1nyt, term\u0151ter\u00fcletet, v\u00edzforr\u00e1sokat \u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny \u00e9l\u0151helyeket pr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e9deni.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A t\u00f6rt\u00e9net m\u00e9gis izgalmas, mert megmutatja, hogy egy kontinens t\u00f6rt\u00e9nelme nemcsak v\u00e1rosokban, parlamentekben \u00e9s h\u00e1bor\u00fakban \u00edr\u00f3dik, hanem dr\u00f3tker\u00edt\u00e9sekben, elszaporodott nyulakban, szomjas tev\u00e9kben \u00e9s a juhny\u00e1jak k\u00f6r\u00fcl \u00f3l\u00e1lkod\u00f3 ding\u00f3kban is. <strong>Ausztr\u00e1lia nagy ker\u00edt\u00e9sei v\u00e9gs\u0151 soron<\/strong> <strong>az emberi beavatkoz\u00e1s hossz\u00fa \u00e1rny\u00e9kai<\/strong>: annak eml\u00e9kei, hogy egy \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ba betelep\u00edtett fajokat k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r csak \u00f3ri\u00e1si k\u00f6lts\u00e9ggel, r\u00e9szlegesen \u00e9s sokszor ellentmond\u00e1sos m\u00f3don lehet kord\u00e1ban tartani.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>B\u00e1r sz\u00e1mos v\u00e1rosi legenda \u00f6vezi, Ausztr\u00e1li\u00e1ban nem titkos katonai z\u00f3n\u00e1kat rejtenek a kontinensen \u00e1t\u00edvel\u0151 ker\u00edt\u00e9sek, hanem egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen makacs probl\u00e9m\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lnak kezelni vel\u00fck: az elvadult \u00e9s betelep\u00edtett \u00e1llatok puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t. Nem \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, mez\u0151gazdas\u00e1gi v\u00e9dekez\u00e9s Ausztr\u00e1lia bels\u0151 vid\u00e9kein t\u00f6bb ezer kilom\u00e9ter hossz\u00fa ker\u00edt\u00e9sek h\u00faz\u00f3dnak, ezek azonban nem titkos b\u00e1zisokat, rejtett civiliz\u00e1ci\u00f3kat vagy Antarktisz fel\u00e9 vezet\u0151 legend\u00e1s utakat [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3889,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[4562],"tags":[4747,4991,4912,4994,4785,4996,4992,307,4995,4993],"class_list":["post-3873","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-erdekessegek","tag-allattenyesztes","tag-ausztral-nagyfal","tag-ausztralia","tag-dingo","tag-elovilag","tag-invaziv-fajok","tag-kerites","tag-mezogazdasag","tag-nyul","tag-teve"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3873","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3873"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3873\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3880,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3873\/revisions\/3880"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3889"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3873"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3873"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3873"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}