A K\u00ednai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Automatiz\u00e1l\u00e1si Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsai \u00e1tfog\u00f3 kutat\u00e1st v\u00e9geztek, hogy meg\u00e9rts\u00e9k az emberi agyk\u00e9reg szerkezeti szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 genetikai alapelveket. Eredm\u00e9nyeik \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezik az idegi kapcsolatok kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s eloszl\u00e1s\u00e1t az agy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein.<\/p>\n\n\n\n
Fan Lingcsung kutat\u00f3 szerint az emberi agy egy rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett h\u00e1l\u00f3zat, amely trill\u00f3 sz\u00e1m\u00fa kapcsolatot tartalmaz, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a gyors inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1st. Az egyik legnagyobb rejt\u00e9ly az, hogy ezek a kapcsolatok hogyan alakulnak ki, \u00e9s mi\u00e9rt mutat az agyk\u00e9reg ilyen prec\u00edzen szervezett mint\u00e1zatot.<\/p>\n\n\n\n
A tanulm\u00e1ny r\u00e1mutat arra, hogy mivel a neuron\u00e1lis kapcsolatok sz\u00e1ma messze meghaladja a g\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1t, a g\u00e9nek nem k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f3dolj\u00e1k ezeket a kapcsolatokat. Ugyanakkor alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszanak a feh\u00e9r\u00e1llom\u00e1nyi rostp\u00e1ly\u00e1k t\u00e9rbeli elrendez\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt meghat\u00e1rozott szerkezeti mint\u00e1zatok alakulnak ki az agyk\u00e9regben.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 adatelemz\u00e9sek sor\u00e1n h\u00e1rom f\u0151 topol\u00f3giai tengelyt azonos\u00edtottak, amelyek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszanak az agyi kapcsol\u00f3d\u00e1sokban: a dorsz\u00e1lis-ventr\u00e1lis (h\u00e1ti-hasi), az anterior-posterior (el\u0151re-h\u00e1tra) \u00e9s a medi\u00e1lis-later\u00e1lis (k\u00f6z\u00e9ps\u0151-oldals\u00f3) tengelyek. Ezek a tengelyek szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak a genetikai kifejez\u0151d\u00e9si mint\u00e1kkal \u00e9s az embri\u00f3s fejl\u0151d\u00e9si folyamatokkal, amely az agyk\u00e9reg szerkezet\u00e9nek genetikai megalapozotts\u00e1g\u00e1ra utal.<\/p>\n\n\n\n
A tanulm\u00e1ny egyik legfontosabb eredm\u00e9nye egy \u201eglobalis kapcsolati topol\u00f3gia\u201d meghat\u00e1roz\u00e1sa, amely er\u0151s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a neur\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1sok \u00e9s a g\u00e9nkifejez\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Ez az eredm\u00e9ny arra utal, hogy az agy rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett szervez\u0151d\u00e9se viszonylag egyszer\u0171 genetikai szab\u00e1lyok alapj\u00e1n form\u00e1l\u00f3dik, ami \u00faj betekint\u00e9st ny\u00fajt az idegi h\u00e1l\u00f3zatok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei nemcsak az idegtudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n hozhatnak forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat, hanem hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a neurol\u00f3giai rendelleness\u00e9gek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is. A genetikai alap\u00fa agykutat\u00e1s tov\u00e1bbi fejleszt\u00e9se \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket nyithat meg a neur\u00f3degenerat\u00edv betegs\u00e9gek, mint p\u00e9ld\u00e1ul az Alzheimer-k\u00f3r vagy a Parkinson-k\u00f3r hat\u00e9konyabb kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n