Egy friss tanulm\u00e1ny szerint Braz\u00edlia foly\u00f3inak t\u00f6bb mint fele vesz\u00e9lyben van a t\u00falzott v\u00edzkiv\u00e9tel miatt. A S\u00e3o Paul\u00f3-i Egyetem (USP) \u00e9s amerikai kutat\u00f3k \u00e1ltal v\u00e9gzett kutat\u00e1s, amely 2024 december\u00e9ben jelent meg a Nature Communications foly\u00f3iratban, r\u00e1mutatott, hogy az orsz\u00e1gban f\u00fart 17 972 k\u00fat 55%-a a k\u00f6zeli foly\u00f3k v\u00edzszintje alatt helyezkedik el. Ez azt eredm\u00e9nyezi, hogy a felsz\u00edni v\u00edz a talajba sziv\u00e1rog, cs\u00f6kkentve a foly\u00f3k v\u00edzhozam\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A tanulm\u00e1ny szerint k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kritikus a helyzet azokban a sz\u00e1raz r\u00e9gi\u00f3kban, ahol intenz\u00edv mez\u0151gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9g zajlik. A legink\u00e1bb \u00e9rintett ter\u00fcletek k\u00f6z\u00e9 tartozik Matopiba, amely Tocantins, valamint Bahia, Piau\u00ed \u00e9s Maranh\u00e3o \u00e1llamok egy r\u00e9sz\u00e9t foglalja mag\u00e1ban. A v\u00edzk\u00e9szletek kimer\u00fcl\u00e9se f\u0151k\u00e9nt a n\u00f6vekv\u0151 \u00f6nt\u00f6z\u00e9si ig\u00e9nyekkel magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Paulo Tarso Sanches de Oliveira, a tanulm\u00e1ny m\u00e1sodik szerz\u0151je \u00e9s a Mato Grosso do Sul Sz\u00f6vets\u00e9gi Egyetem professzora szerint a probl\u00e9ma f\u0151 oka a felsz\u00edn alatti vizek t\u00falzott kiakn\u00e1z\u00e1sa. A kutat\u00e1s arra figyelmeztet, hogy a foly\u00f3k v\u00edzvesztes\u00e9ge nemcsak helyi hat\u00e1sokkal j\u00e1r, hanem glob\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is lehetnek, mivel Braz\u00edlia a vil\u00e1g egyik legnagyobb mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u0151je, \u00edgy a v\u00edzhi\u00e1ny az \u00e9lelmiszerbiztons\u00e1gra is hat\u00e1ssal lehet.<\/p>\n\n\n\n
A Nemzeti V\u00edz\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (ANA) becsl\u00e9se szerint a Braz\u00edli\u00e1ban \u00f6nt\u00f6z\u00e9sre haszn\u00e1lt ter\u00fcletek nagys\u00e1ga a k\u00f6vetkez\u0151 20 \u00e9vben megdupl\u00e1z\u00f3dhat. A kutat\u00f3k szerint egyes ter\u00fcleteken el\u0151zetes vizsg\u00e1latokra lenne sz\u00fcks\u00e9g annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy kider\u00fclj\u00f6n, alkalmasak-e az intenz\u00edv mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n
A Bahia \u00e1llam nyugati r\u00e9sz\u00e9n fekv\u0151 Correntina v\u00e1ros\u00e1ban a v\u00edzhi\u00e1ny m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta komoly probl\u00e9m\u00e1t jelent a kisgazd\u00e1lkod\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A helyiek szerint a nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1g egyre t\u00f6bb vizet haszn\u00e1l fel, m\u00edg a csal\u00e1di gazdas\u00e1gok egyre kevesebb er\u0151forr\u00e1shoz jutnak. 2017-ben t\u00f6bb ezer ember vonult az utc\u00e1ra a \u201eCorrentina-l\u00e1zad\u00e1s\u201d n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt t\u00fcntet\u00e9sen, hogy tiltakozzanak az ipari mez\u0151gazdas\u00e1g v\u00edzhaszn\u00e1lata ellen. Az\u00f3ta a helyzet nem javult, \u00e9s a t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9l\u0151knek egyre nagyobb neh\u00e9zs\u00e9get jelent a hagyom\u00e1nyos n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s fenntart\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A kisgazd\u00e1lkod\u00f3k jelenleg f\u0151k\u00e9nt babot \u00e9s z\u00f6lds\u00e9geket termesztenek, de egyre ink\u00e1bb a f\u0151 foly\u00f3, az Arrojado viz\u00e9re kell t\u00e1maszkodniuk, mivel a kisebb patakok \u00e9s forr\u00e1sok kisz\u00e1radtak. Egyre t\u00f6bben \u00e9p\u00edtenek es\u0151vizet gy\u0171jt\u0151 cisztern\u00e1kat, hogy biztos\u00edts\u00e1k v\u00edzell\u00e1t\u00e1sukat.<\/p>\n\n\n\n
A Correntina k\u00f6rny\u00e9ki v\u00edzvesztes\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg a t\u00e9rs\u00e9g f\u0151 v\u00edztart\u00f3 r\u00e9teg\u00e9nek, az Urucuia v\u00edzgy\u0171jt\u0151 rendszernek a kimer\u00fcl\u00e9s\u00e9vel. A kutat\u00e1sok szerint a S\u00e3o Francisco foly\u00f3 v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fclet\u00e9n a vizsg\u00e1lt foly\u00f3k 61%-a vesz\u00edt vizet az Urucuia r\u00e9tegbe. Ez a f\u00f6ld alatti v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 14 milli\u00f3 hekt\u00e1ros, ami majdnem megegyezik Cear\u00e1 \u00e1llam ter\u00fclet\u00e9vel, \u00e9s 75%-a Bahia nyugati r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
Correntina mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fclete 2017 \u00e9s 2023 k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151sen n\u00f6vekedett, a sz\u00f3jatermel\u0151 ter\u00fcletek 164 000 hekt\u00e1rr\u00f3l 192 000 hekt\u00e1rra b\u0151v\u00fcltek. A t\u00e9rs\u00e9gben a n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6zponti tengely\u0171 \u00f6nt\u00f6z\u0151rendszerekkel l\u00e1tj\u00e1k el, amelyek hekt\u00e1ronk\u00e9nt napi 50 000 liter vizet fogyasztanak. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: az ENSZ szerint egy ember napi alapvet\u0151 v\u00edzig\u00e9nye mind\u00f6ssze 110 liter.<\/p>\n\n\n\n
Braz\u00edlia jelenleg a vil\u00e1g t\u00edz legnagyobb \u00f6nt\u00f6z\u00f6tt ter\u00fclet\u0171 orsz\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt van. Az ANA \u00f6nt\u00f6z\u00e9si atlasza szerint az orsz\u00e1gban 2006 \u00e9s 2014 k\u00f6z\u00f6tt 43,3%-kal n\u0151tt a k\u00f6zponti tengely\u0171 \u00f6nt\u00f6z\u0151rendszerek \u00e1ltal lefedett ter\u00fclet. 2024-ben az ilyen rendszerekkel \u00f6nt\u00f6z\u00f6tt f\u00f6ldek \u00f6sszter\u00fclete 2,2 milli\u00f3 hekt\u00e1rt tett ki.<\/p>\n\n\n\n
A v\u00edzhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9rt foly\u00f3 harc fokoz\u00f3dik. A F\u00f6ldm\u0171vesek P\u00e1sztori Bizotts\u00e1g\u00e1nak (CPT) 2023-as jelent\u00e9se szerint Bahia \u00e1llamban 34 konfliktus alakult ki a v\u00edzhaszn\u00e1lat k\u00f6r\u00fcl, amelyek 2 264 csal\u00e1dot \u00e9rintettek. A helyiek szerint a kilencvenes \u00e9vek \u00f3ta folyamatosan sz\u00e1radnak ki a kisebb patakok \u00e9s vizes \u00e9l\u0151helyek, ami s\u00falyosan \u00e9rinti a csal\u00e1di gazdas\u00e1gokat. Bahia \u00e1llam vezeti a v\u00edzhi\u00e1nnyal kapcsolatos konfliktusok list\u00e1j\u00e1t az orsz\u00e1gban.<\/p>\n\n\n\n
A szak\u00e9rt\u0151k szerint a v\u00edzkitermel\u00e9si enged\u00e9lyek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edthatja a helyzetet. Az Urucuia v\u00edztart\u00f3 r\u00e9teg t\u00falzott kiakn\u00e1z\u00e1sa miatt a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g nagyobb v\u00edzhi\u00e1nyra lehet sz\u00e1m\u00edtani, ami nemcsak a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre, hanem az orsz\u00e1g mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9s\u00e9re is jelent\u0151s hat\u00e1ssal lehet.<\/p>\n\n\n\n