{"id":4576,"date":"2026-07-17T18:03:00","date_gmt":"2026-07-17T16:03:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=4576"},"modified":"2026-07-17T11:24:44","modified_gmt":"2026-07-17T09:24:44","slug":"mihez-kezd-a-szahel-a-franciak-kiebrudalasa-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=4576","title":{"rendered":"Mihez kezd a Sz\u00e1hel a franci\u00e1k kiebrudal\u00e1sa ut\u00e1n?"},"content":{"rendered":"\n

A francia csapatok ki\u0171z\u00e9se, az ECOWAS elhagy\u00e1sa \u00e9s a gyarmati jelk\u00e9pek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa l\u00e1tv\u00e1nyos politikai fordulatot jelentett a Sz\u00e1hel-\u00f6vezetben. A Mali, Burkina Faso \u00e9s Niger \u00e1ltal l\u00e9trehozott Sz\u00e1hel \u00c1llamok Sz\u00f6vets\u00e9ge azonban most \u00e9rkezett el a nehezebb feladathoz: saj\u00e1t p\u00e9nz\u00fcgyi, \u00e9lelmez\u00e9si \u00e9s ipari rendszer n\u00e9lk\u00fcl a politikai f\u00fcggetlens\u00e9g k\u00f6nnyen \u00fcres jelsz\u00f3 maradhat.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Sz\u00e1hel \u00c1llamok Sz\u00f6vets\u00e9ge, az AES 2026 j\u00falius\u00e1ban \u00fcnnepelte a konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek m\u00e1sodik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Az alap\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete k\u00f6zismert: Ibrahim Traor\u00e9 Burkina Fas\u00f3ban, Abdourahamane Tiani Nigerben, Assimi Go\u00efta pedig Maliban szak\u00edtott a kor\u00e1bbi, Franciaorsz\u00e1ghoz \u00e9s a nyugat-afrikai int\u00e9zm\u00e9nyrendszerhez szorosan k\u00f6t\u0151d\u0151 politikai modellel.<\/p>\n\n\n\n

A legt\u00f6bb nemzetk\u00f6zi besz\u00e1mol\u00f3 azonban ezen a ponton meg\u00e1ll. A francia katon\u00e1k t\u00e1voztak, a h\u00e1rom orsz\u00e1g kil\u00e9pett az ECOWAS-b\u00f3l, majd l\u00e9trej\u00f6tt a konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3. De mib\u0151l finansz\u00edrozz\u00e1k az \u00faj \u00e1llamot? Ki dolgozza fel az aranyat, az ur\u00e1nt \u00e9s a l\u00edtiumot? Hogyan teremtenek munkahelyeket h\u00e1rom tengerpart n\u00e9lk\u00fcli, fegyveres konfliktusokkal k\u00fczd\u0151 orsz\u00e1gban?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Guancha<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00ednai port\u00e1l terepmunk\u00e1n \u00e9s sz\u00e1heli politikai szervez\u0151kkel k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fakon alapul\u00f3 riportja szerint a h\u00e1rom orsz\u00e1gban a szuverenit\u00e1st nem egyszeri aktusk\u00e9nt, hanem egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 gazdas\u00e1gi, \u00e9lelmez\u00e9si, politikai \u00e9s k\u00fclpolitikai rendszerk\u00e9nt<\/strong> pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e9rtelmezni.<\/p>\n\n\n\n

A z\u00e1szl\u00f3 m\u00e9g nem szuverenit\u00e1s<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A sz\u00e1heli politikai gondolkod\u00e1s egyik visszat\u00e9r\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy az 1960-as \u00e9vek f\u00fcggetlens\u00e9ge csak r\u00e9szleges volt. Az \u00faj \u00e1llamok kaptak z\u00e1szl\u00f3t, himnuszt \u00e9s korm\u00e1nyt, de a p\u00e9nz\u00fcgyi, kereskedelmi \u00e9s nyersanyag-kitermel\u00e9si rendszer l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e1ltozatlan maradt.<\/p>\n\n\n\n

A gyarmati korszak gazdas\u00e1gi logik\u00e1ja egyszer\u0171 volt: felm\u00e9rni a t\u00e9rs\u00e9g \u00e1sv\u00e1nykincseit, ki\u00e9p\u00edteni az elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sukhoz sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00far\u00e1t, majd a hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9ket Eur\u00f3p\u00e1ban realiz\u00e1lni<\/strong>. A f\u00fcggetlens\u00e9g ut\u00e1n ezt a rendszert a k\u00fcls\u0151 ad\u00f3ss\u00e1g, a CFA-frank, a k\u00fclf\u00f6ldi b\u00e1nyav\u00e1llalatok \u00e9s az 1980-as \u00e9vek struktur\u00e1lis kiigaz\u00edt\u00e1si programjai tartott\u00e1k fenn.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1rom orsz\u00e1g vezet\u0151inek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben ez\u00e9rt a francia katonai jelenl\u00e9t felsz\u00e1mol\u00e1sa csup\u00e1n az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s. Aki nem ellen\u0151rzi saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9t, b\u00e1ny\u00e1it, \u00e9lelmiszer-ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u00e9s ipari kapacit\u00e1sait, az katonailag lehet f\u00fcggetlen, gazdas\u00e1gilag azonban tov\u00e1bbra is kiszolg\u00e1ltatott marad.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Saj\u00e1t p\u00e9nzb\u0151l saj\u00e1t \u00e1llamot<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Burkina Faso 2026 \u00e9s 2030 k\u00f6z\u00f6tt nagyszab\u00e1s\u00fa \u00f6t\u00e9ves fejleszt\u00e9si tervet k\u00edv\u00e1n v\u00e9grehajtani. A program becs\u00fclt \u00e9rt\u00e9ke 64 milli\u00e1rd doll\u00e1r, ami az orsz\u00e1g jelenlegi gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9hez m\u00e9rten rendk\u00edv\u00fcl ambici\u00f3zus \u00f6sszeg.<\/p>\n\n\n\n

A terv saj\u00e1toss\u00e1ga nem puszt\u00e1n a m\u00e9rete, hanem a finansz\u00edroz\u00e1si modellje. A c\u00e9l szerint a sz\u00fcks\u00e9ges forr\u00e1sok mintegy 65 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t belf\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00e1nj\u00e1k el\u0151teremteni, mik\u00f6zben a k\u00fcls\u0151 finansz\u00edroz\u00e1s ar\u00e1ny\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9kosan alacsonyan tartj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Ennek egyik eszk\u00f6ze a Hazafias T\u00e1mogat\u00e1si Alap, amelyet a lakoss\u00e1gi fogyaszt\u00e1s egy r\u00e9sz\u00e9re kivetett hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sokb\u00f3l, valamint az \u00e1llami \u00e9s mag\u00e1nszektor dolgoz\u00f3inak befizet\u00e9seib\u0151l t\u00f6ltenek fel. A riportban megsz\u00f3lal\u00f3 burkinai szervez\u0151 szerint az alap 2026 els\u0151 fel\u00e9ben mintegy 64 milli\u00e1rd CFA-frankot gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik eszk\u00f6z az \u00fagynevezett n\u00e9pi r\u00e9szv\u00e9nytulajdon<\/strong>, amelynek keret\u00e9ben az \u00e1llampolg\u00e1rok kisebb \u00f6sszegekkel k\u00f6zvetlen\u00fcl is besz\u00e1llhatnak egy-egy \u00fczem, \u00fat vagy m\u00e1s fejleszt\u00e9s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Az elk\u00e9pzel\u00e9s l\u00e9nyege, hogy a t\u00e1rsadalom ne csup\u00e1n elszenved\u0151je vagy kedvezm\u00e9nyezettje, hanem finansz\u00edroz\u00f3ja \u00e9s tulajdonosa is legyen az \u00e1llami fejleszt\u00e9seknek<\/strong>. Burkina Faso t\u00e1mogat\u00f3i ezt tekintik annak a mechanizmusnak, amely megakad\u00e1lyozhatja, hogy az \u00faj rendszer r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl ism\u00e9t a Nemzetk\u00f6zi Valutaalap vagy a Vil\u00e1gbank felt\u00e9teleit\u0151l f\u00fcggj\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n

A b\u00e1nya \u00f6nmag\u00e1ban kev\u00e9s<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A h\u00e1rom orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi politik\u00e1j\u00e1nak egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb eleme a b\u00e1ny\u00e1szati szektor \u00e1talak\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Mali 2023-as b\u00e1nyat\u00f6rv\u00e9nye bizonyos projektekben ak\u00e1r 35 sz\u00e1zal\u00e9kra emelte az \u00e1llami \u00e9s hazai r\u00e9szesed\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Burkina Faso n\u00f6veli az \u00e1llami befoly\u00e1st az aranyb\u00e1ny\u00e1szatban, Niger pedig visszavette az ellen\u0151rz\u00e9st az ur\u00e1nkitermel\u00e9s egy r\u00e9sze felett a francia Orano v\u00e1llalatt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

A vita azonban nem puszt\u00e1n arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy az \u00e1llam t\u00edz, h\u00fasz vagy harminc\u00f6t sz\u00e1zal\u00e9kot kap-e egy b\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. A d\u00f6nt\u0151 k\u00e9rd\u00e9s az, hol keletkezik a hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mali l\u00edtium\u00e1t jelenleg r\u00e9szben k\u00ednai v\u00e1llalatok termelik ki, majd a nyersanyagot k\u00fclf\u00f6ldre sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k feldolgoz\u00e1sra. A k\u00e9sz akkumul\u00e1tor k\u00e9s\u0151bb j\u00f3val magasabb \u00e1ron t\u00e9rhet vissza Afrik\u00e1ba. Hasonl\u00f3 a helyzet az arannyal, az ur\u00e1nnal \u00e9s sz\u00e1mos mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9kkel is.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1heli k\u00f6vetel\u00e9s ez\u00e9rt egyre kev\u00e9sb\u00e9 mer\u00fcl ki az \u00e1llami r\u00e9szesed\u00e9s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben. Finom\u00edt\u00f3kat, akkumul\u00e1torgy\u00e1rakat, \u00e9lelmiszer-feldolgoz\u00f3kat \u00e9s helyi besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i l\u00e1ncokat akarnak.<\/strong> Nem csup\u00e1n a f\u00f6ld alatt l\u00e9v\u0151 \u00e1sv\u00e1nykincset k\u00edv\u00e1nj\u00e1k birtokolni, hanem a kitermel\u00e9shez, feldolgoz\u00e1shoz \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges tud\u00e1st is.<\/p>\n\n\n\n

Aki \u00e9hezik, nem szabad<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Thomas Sankara burkinai vezet\u0151 egyik alapvet\u00e9se szerint az \u00e9hez\u0151 n\u00e9p nem lehet szabad. Ez a gondolat ism\u00e9t k\u00f6zponti szerepet kapott a t\u00e9rs\u00e9g politik\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Burkina Fas\u00f3ban n\u00f6velt\u00e9k a gabona-, rizs- \u00e9s b\u00fazatermel\u00e9st, mik\u00f6zben az \u00e1llami \u00e9lelmiszer-biztons\u00e1gi v\u00e1llalat k\u00f6zvetlen\u00fcl v\u00e1s\u00e1rol a gazd\u00e1kt\u00f3l. Az \u00edgy felhalmozott k\u00e9szleteket t\u00e1mogatott \u00fczletekben \u00e9rt\u00e9kes\u00edtik, hogy m\u00e9rs\u00e9kelj\u00e9k az \u00e1rakat \u00e9s megakad\u00e1lyozz\u00e1k a hi\u00e1ny mesters\u00e9ges el\u0151id\u00e9z\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A riport szerint egy 25 kilogrammos zs\u00e1k rizs \u00e1ra egyes \u00e1llami \u00fczletekben 16 ezer CFA-frank k\u00f6r\u00fcli szintr\u0151l 10 ezerre cs\u00f6kkent.<\/p>\n\n\n\n

A termel\u00e9s n\u00f6vel\u00e9se azonban csak az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s. Nigerben \u00e9s Burkina Fas\u00f3ban is rendszeresen el\u0151fordul, hogy a paradicsom, a burgonya, a hagyma vagy a gy\u00fcm\u00f6lcs a f\u00f6ldeken rohad meg<\/strong>, mik\u00f6zben az orsz\u00e1g feldolgozott \u00e9lelmiszert import\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00e9rt a feldolgoz\u00f3ipar l\u00e9trehoz\u00e1sa egyszerre \u00e9lelmez\u00e9si, iparpolitikai \u00e9s biztons\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9s. Egy konzervgy\u00e1r vagy h\u0171t\u0151h\u00e1z nemcsak az \u00e9lelmiszer-vesztes\u00e9get cs\u00f6kkenti, hanem piacot teremt a gazd\u00e1knak, munkahelyet ad a fiataloknak, \u00e9s m\u00e9rs\u00e9kli a fegyveres csoportok toborz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit.<\/p>\n\n\n\n

Szocializmus sz\u00e1heli m\u00f3dra<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Mali, Burkina Faso \u00e9s Niger politikai vezet\u00e9se egyar\u00e1nt a szocializmus fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l. Ezt azonban nem felt\u00e9tlen\u00fcl a 20. sz\u00e1zadi eur\u00f3pai p\u00e1rt\u00e1llami modell m\u00e1sol\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezik.<\/p>\n\n\n\n

A riportban megsz\u00f3lal\u00f3k a szocializmust r\u00e9szben a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hagyom\u00e1nyokb\u00f3l vezetik le. Burkina Faso falusi t\u00e1rsadalmaiban p\u00e9ld\u00e1ul a csal\u00e1dok a saj\u00e1t f\u00f6ldj\u00fck mellett k\u00f6z\u00f6sen m\u0171velt ter\u00fcleteket is fenntartottak. Nigerben az iszl\u00e1m vagyonmegoszt\u00e1si \u00e9s szolidarit\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1saira hivatkoznak.<\/p>\n\n\n\n

A politikai \u00fczenet mindk\u00e9t esetben ugyanaz: a strat\u00e9giai \u00e1gazatokat nem lehet kiz\u00e1r\u00f3lag a piacra b\u00edzni<\/strong>, mert akkor a nyersanyagbev\u00e9telek, az oktat\u00e1s, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s az infrastrukt\u00fara ism\u00e9t egy sz\u0171k r\u00e9teg vagy k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1llalatok ellen\u0151rz\u00e9se al\u00e1 ker\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1heli szocializmus ez\u00e9rt els\u0151sorban eloszt\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt jelenik meg. Sankara egykori jelszav\u00e1val: ne kevesek pezsg\u0151j\u00e9t, hanem mindenki iv\u00f3viz\u00e9t finansz\u00edrozza az \u00e1llam<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

A demokr\u00e1cia \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A politikai \u00e1talakul\u00e1s egyben a folyamat legvitatottabb r\u00e9sze.<\/p>\n\n\n\n

Maliban feloszlatt\u00e1k a politikai p\u00e1rtokat, Burkina Fas\u00f3ban \u00e9s Nigerben pedig szint\u00e9n jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a kor\u00e1bbi politikai int\u00e9zm\u00e9nyrendszert. A hatalom t\u00e1mogat\u00f3i azzal \u00e9rvelnek, hogy a kor\u00e1bbi v\u00e1laszt\u00e1sokon a teljes lakoss\u00e1g t\u00f6red\u00e9ke vett r\u00e9szt, mik\u00f6zben a p\u00e1rtok jelent\u0151s r\u00e9sze \u00e1llami p\u00e9nzb\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, val\u00f3di t\u00e1rsadalmi be\u00e1gyazotts\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

E logika alapj\u00e1n a v\u00e1laszt\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban nem biztos\u00edt n\u00e9pi legitimit\u00e1st. A \u201en\u00e9pi demokr\u00e1cia\u201d h\u00edvei szerint a vezet\u00e9s jogalapj\u00e1t a k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalmi mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s, a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek r\u00e9szv\u00e9tele \u00e9s az \u00e1llami teljes\u00edtm\u00e9ny adja.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1heli modell tart\u00f3ss\u00e1ga v\u00e9gs\u0151 soron azon m\u00falik, hogy k\u00e9pes-e int\u00e9zm\u00e9nyes form\u00e1t adni a t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9telnek. A n\u00e9pi t\u00e1mogat\u00e1sra hivatkoz\u00f3 katonai korm\u00e1nyzat csak akkor v\u00e1lhat \u00faj politikai rendszerr\u00e9, ha a mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s mellett val\u00f3s elsz\u00e1moltathat\u00f3s\u00e1got \u00e9s hatalomkorl\u00e1toz\u00e1st is l\u00e9trehoz<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

K\u00edna mint partner \u00e9s pr\u00f3bat\u00e9tel<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A nyugati befoly\u00e1s visszaszorul\u00e1sa ut\u00e1n K\u00edna maradt az egyetlen olyan k\u00fcls\u0151 nagyhatalom, amely mindh\u00e1rom orsz\u00e1gban jelent\u0151s gazdas\u00e1gi vagy politikai jelenl\u00e9ttel rendelkezik.<\/p>\n\n\n\n

A kapcsolatok orsz\u00e1gonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151ek. Malinak t\u00f6bb mint hat \u00e9vtizedes politikai kapcsolata van Pekinggel, Nigerben a k\u00ednai v\u00e1llalatok \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki az olajkitermel\u00e9s, a finom\u00edt\u00e1s \u00e9s az export infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, Burkina Faso pedig els\u0151sorban a k\u00ednai tervez\u00e9si \u00e9s fejleszt\u00e9si m\u00f3dszerek ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e1heli orsz\u00e1gok ig\u00e9nye azonban minden\u00fctt azonos: nem k\u00e9szterm\u00e9keket, hanem termel\u00e9si k\u00e9pess\u00e9get akarnak<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

Mali l\u00edtiumfinom\u00edt\u00f3t \u00e9s akkumul\u00e1torgy\u00e1rt\u00e1st szeretne. Niger mez\u0151gazdas\u00e1gi feldolgoz\u00f3\u00fczemeket \u00e9s elsivatagosod\u00e1s elleni technol\u00f3gi\u00e1t v\u00e1r. Burkina Faso technol\u00f3giai \u00e9s oktat\u00e1si egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s szakemberek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben \u00e9rdekelt.<\/p>\n\n\n\n

Ez K\u00edna sz\u00e1m\u00e1ra is t\u00f6rt\u00e9nelmi lehet\u0151s\u00e9g, de egyben pr\u00f3bat\u00e9tel. Amennyiben a k\u00ednai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a nyersanyag kitermel\u00e9s\u00e9re \u00e9s elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, k\u00f6nnyen \u00faj f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszony j\u00f6het l\u00e9tre. Ha viszont helyi feldolgoz\u00f3ipar, tud\u00e1stranszfer \u00e9s afrikai tulajdon\u00fa termel\u00e9si l\u00e1ncok<\/strong> j\u00f6nnek l\u00e9tre, a kapcsolat val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhet a kor\u00e1bbi gyarmati modellt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00f6s p\u00e9nz, k\u00f6z\u00f6s j\u00f6v\u0151<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Az AES hosszabb t\u00e1v\u00fa tervei k\u00f6z\u00f6tt szerepel egy konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s fejleszt\u00e9si bank \u00e9s egy k\u00f6z\u00f6s p\u00e9nz l\u00e9trehoz\u00e1sa is. A h\u00e1rom orsz\u00e1g m\u00e1r bevezetett egy 0,5 sz\u00e1zal\u00e9kos k\u00f6z\u00f6s importillet\u00e9ket, a fejleszt\u00e9si bank indul\u00f3 t\u0151k\u00e9j\u00e9t pedig 500 milli\u00e1rd CFA-frankban hat\u00e1rozt\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

A saj\u00e1t valuta bevezet\u00e9s\u00e9vel ugyanakkor \u00f3vatosan haladnak. A t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat erre inti \u0151ket: Mali 1962-ben l\u00e9trehozta a mali frankot, de Franciaorsz\u00e1g \u00e9s region\u00e1lis sz\u00f6vets\u00e9gesei jelent\u0151s gazdas\u00e1gi nyom\u00e1st gyakoroltak az orsz\u00e1gra. Mali v\u00e9g\u00fcl 1984-ben visszat\u00e9rt a CFA-frank rendszer\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n

A mostani vezet\u0151k ebb\u0151l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont\u00e1k le, hogy a monet\u00e1ris f\u00fcggetlens\u00e9get val\u00f3di gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9nynek kell megel\u0151znie<\/strong>. Saj\u00e1t p\u00e9nzt lehet gyorsan nyomtatni, de ha nincs m\u00f6g\u00f6tte ipar, \u00e9lelmiszer-termel\u00e9s, exportbev\u00e9tel \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6z\u00f6s piac, az \u00faj valuta k\u00f6nnyen \u00f6sszeomolhat.<\/p>\n\n\n\n

A legnehezebb forradalom most kezd\u0151dik<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

A Sz\u00e1helben zajl\u00f3 \u00e1talakul\u00e1st gyakran puszt\u00e1n geopolitikai fordulatk\u00e9nt mutatj\u00e1k be: Franciaorsz\u00e1g t\u00e1vozik, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s K\u00edna \u00e9rkezik. Ez azonban csak a felsz\u00edn.<\/p>\n\n\n\n

A val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s az, hogy Mali, Burkina Faso \u00e9s Niger k\u00e9pes-e a politikai szak\u00edt\u00e1st gazdas\u00e1gi rendszerv\u00e1lt\u00e1ss\u00e1 alak\u00edtani<\/strong>. Tudnak-e saj\u00e1t forr\u00e1sb\u00f3l fejleszt\u00e9seket finansz\u00edrozni? K\u00e9pesek-e helyben feldolgozni a nyersanyagokat? Meg tudj\u00e1k-e teremteni az \u00e9lelmiszer- \u00e9s energiaell\u00e1t\u00e1s biztons\u00e1g\u00e1t? L\u00e9trehozhatnak-e olyan politikai int\u00e9zm\u00e9nyeket, amelyek egyszerre szuver\u00e9nek \u00e9s elsz\u00e1moltathat\u00f3k?<\/p>\n\n\n\n

A francia csapatokat rendelettel ki lehet utas\u00edtani. Egy gyarmati gazdas\u00e1gi szerkezetet azonban nem lehet egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra felsz\u00e1molni. A f\u00fcggetlens\u00e9g nem az idegen z\u00e1szl\u00f3 levon\u00e1s\u00e1val v\u00e1lik teljess\u00e9, hanem akkor, amikor az orsz\u00e1g maga finansz\u00edrozza az iskol\u00e1j\u00e1t, feldolgozza a term\u00e9nyeit, ellen\u0151rzi a b\u00e1ny\u00e1it \u00e9s munk\u00e1t ad a fiataljainak.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Sz\u00e1helben most ennek a k\u00eds\u00e9rletnek lehet\u00fcnk tan\u00fai. A siker egy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos. De a h\u00e1rom orsz\u00e1g vezet\u00e9se legal\u00e1bb felismerte, hogy a szuverenit\u00e1s nem egyetlen t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat, hanem hossz\u00fa, r\u00e9tegenk\u00e9nt fel\u00e9p\u00edtend\u0151 \u00e1llami k\u00e9pess\u00e9g<\/strong>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A francia csapatok ki\u0171z\u00e9se, az ECOWAS elhagy\u00e1sa \u00e9s a gyarmati jelk\u00e9pek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa l\u00e1tv\u00e1nyos politikai fordulatot jelentett a Sz\u00e1hel-\u00f6vezetben. A Mali, Burkina Faso \u00e9s Niger \u00e1ltal l\u00e9trehozott Sz\u00e1hel \u00c1llamok Sz\u00f6vets\u00e9ge azonban most \u00e9rkezett el a nehezebb feladathoz: saj\u00e1t p\u00e9nz\u00fcgyi, \u00e9lelmez\u00e9si \u00e9s ipari rendszer n\u00e9lk\u00fcl a politikai f\u00fcggetlens\u00e9g k\u00f6nnyen \u00fcres jelsz\u00f3 maradhat. A Sz\u00e1hel \u00c1llamok Sz\u00f6vets\u00e9ge, az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4586,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[4558],"tags":[5881,5883,114,5882,565,5885,5880,5443,1057,47,631,564,5560,5884,5879],"class_list":["post-4576","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-gazdpol","tag-abdourahamane-tiani","tag-aes","tag-afrika","tag-assimi-goita","tag-burkina-faso","tag-cfa-frank","tag-elelmezesi-szuverenitas","tag-gazdasagi-szuverenitas","tag-ibrahim-traore","tag-kina","tag-mali","tag-niger","tag-szahel","tag-szahel-allamok-szovetsege","tag-thomas-sankara"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4576","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4576"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4576\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4587,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4576\/revisions\/4587"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4586"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4576"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4576"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4576"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}