{"id":4738,"date":"2026-08-02T16:43:48","date_gmt":"2026-08-02T14:43:48","guid":{"rendered":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=4738"},"modified":"2026-08-02T16:43:49","modified_gmt":"2026-08-02T14:43:49","slug":"rejtelyes-civilizacio-nyomaira-bukkantak-del-amerikaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/?p=4738","title":{"rendered":"Rejt\u00e9lyes civiliz\u00e1ci\u00f3 nyomaira bukkantak D\u00e9l-Amerik\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A <strong><a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41586-026-10835-7\" title=\"\">Nature<\/a>-ben megjelent \u00faj tanulm\u00e1ny szerint 432 \u0151si f\u00f6ldm\u0171vet azonos\u00edtottak Amaz\u00f3nia d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, amelyek k\u00f6z\u00fcl 396 kor\u00e1bban ismeretlen volt<\/strong>. Az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy az emberek egykor az es\u0151erd\u0151 olyan, nagy foly\u00f3kt\u00f3l t\u00e1voli ter\u00fcleteit is s\u0171r\u0171n ben\u00e9pes\u00edtett\u00e9k, amelyeket kor\u00e1bban j\u00f3r\u00e9szt lakatlannak v\u00e9ltek.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>A lombok alatt rejt\u0151ztek<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A Martti P\u00e4rssinen, a Helsinki Egyetem kutat\u00f3ja vezette nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport 2024-ben Acre \u00e9s Amazonas brazil \u00e1llamokban v\u00e9gzett l\u00e9gi lidar-felm\u00e9r\u00e9seket. <strong>\u00d6sszesen 4497 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi ter\u00fcletet vizsg\u00e1ltak \u00e1t t\u00f6bb mint 4400 kilom\u00e9ternyi rep\u00fcl\u00e9si \u00fatvonal ment\u00e9n.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A lidar l\u00e9zerimpulzusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9pes felt\u00e9rk\u00e9pezni a lombkorona alatti felsz\u00ednt, \u00edgy olyan \u00e1rkokat, t\u00f6lt\u00e9seket \u00e9s m\u00e1s mesters\u00e9ges terepform\u00e1kat is kimutat, amelyek hagyom\u00e1nyos l\u00e9gi vagy m\u0171holdfelv\u00e9teleken l\u00e1thatatlanok. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nyos volt: <strong>azonos ter\u00fcleteken a lidar mintegy \u00f6tsz\u00f6r annyi f\u00f6ldm\u0171vet mutatott ki, mint a kor\u00e1bbi m\u0171holdas vizsg\u00e1latok<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Ak\u00e1r harmincezer \u00e9p\u00edtm\u00e9ny lehet<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kutat\u00f3k az \u00faj lidaradatokat a kor\u00e1bbi m\u0171holdas \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti felm\u00e9r\u00e9sekkel egy\u00fctt elemezve arra jutottak, hogy az \u00e1ltaluk Aquirynak nevezett kultur\u00e1lis t\u00e9rs\u00e9g <strong>mintegy 183 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert foglalhatott el<\/strong> \u2013 csaknem h\u00e1romszor akkora ter\u00fcletet, mint kor\u00e1bban gondolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint a t\u00e9rs\u00e9gben <strong>mintegy 24\u201330 ezer f\u00f6ldm\u0171 lehetett<\/strong>, ezek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tharmada tartozhatott az Aquiry korszak\u00e1hoz. Ez az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mert a kor\u00e1bbi modellek m\u00e9g eg\u00e9sz Amaz\u00f3ni\u00e1ra is hasonl\u00f3 nagys\u00e1grend\u0171 maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kkel sz\u00e1moltak.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Milli\u00f3k \u00e9lhettek az erd\u0151ben<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A szerz\u0151k k\u00eds\u00e9rletet tettek az egykori n\u00e9pess\u00e9g megbecsl\u00e9s\u00e9re is. A radiokarbonos dat\u00e1l\u00e1s alapj\u00e1n az Aquiry <strong>id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 100 \u00e9s 300 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lhette vir\u00e1gkor\u00e1t<\/strong>, amikor a f\u00f6ldm\u0171vek 25\u201360 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t egyszerre haszn\u00e1lhatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges munkaer\u0151, a k\u00e9s\u0151bbi telep\u00fcl\u00e9sek m\u00e9rete \u00e9s a n\u00e9prajzi p\u00e1rhuzamok alapj\u00e1n a kutat\u00f3k \u00fagy sz\u00e1molnak, hogy <strong>1,25\u20133 milli\u00f3 ember \u00e9lhetett ebben a t\u00e9rs\u00e9gben<\/strong>. A k\u00f6zponti, nagyj\u00e1b\u00f3l 85 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres ter\u00fcleten a n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g ak\u00e1r 13,6\u201332,6 f\u0151 is lehetett n\u00e9gyzetkilom\u00e9terenk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelentett a mai \u00e9rtelemben vett \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 v\u00e1rosokat. A szerz\u0151k ink\u00e1bb <strong>\u201eerdei urbanizmusr\u00f3l\u201d vagy alacsony s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 urbanizmusr\u00f3l<\/strong> besz\u00e9lnek: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9s nyelvi csoportok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geir\u0151l, amelyeket utak, szertart\u00e1si k\u00f6zpontok, f\u00f6ldm\u0171vek \u00e9s k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lt t\u00e1jak k\u00f6t\u00f6ttek \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Monument\u00e1lis geometrikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A legjellegzetesebb objektumok a geoglif\u00e1k: a f\u00f6ldbe v\u00e1jt, szab\u00e1lyos geometrikus \u00e1rokrendszerek. K\u00f6r\u00f6k, n\u00e9gysz\u00f6gek \u00e9s \u00f6sszetettebb soksz\u00f6g\u0171 alakzatok egyar\u00e1nt el\u0151fordulnak, gyakran utakkal \u00f6sszek\u00f6tve.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek m\u00e9rete \u00e1ltal\u00e1ban <strong>0,35 \u00e9s 14 hekt\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozik, a legnagyobb ismert geoglifa azonban csaknem 50 hekt\u00e1ros<\/strong>. Egyes \u00e1rkok 9\u201313 m\u00e9ter sz\u00e9lesek, m\u00e9lys\u00e9g\u00fck pedig el\u00e9rheti az \u00f6t m\u00e9tert. A Nature szerint ilyen monument\u00e1lis l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez jelent\u0151s munkaer\u0151re, munkamegoszt\u00e1sra, valamint matematikai \u00e9s geometriai ismeretekre volt sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A geoglif\u00e1k \u00e9p\u00edt\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l <strong>Kr. e. 600 \u00e9s Kr. u. 850 k\u00f6z\u00f6tt<\/strong> zajlott. A legt\u00f6bb ilyen helysz\u00edn nem \u00e1lland\u00f3 lak\u00f3- vagy v\u00e9delmi funkci\u00f3t t\u00f6lthetett be, hanem <strong>k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, szertart\u00e1si \u00e9s politikai k\u00f6zpontk\u00e9nt szolg\u00e1lhatott<\/strong>, ahol id\u0151szakosan nagyobb csoportok gy\u0171ltek \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n\n<h3 class=\"wp-block-heading\"><strong>Nem \u00e9rintetlen \u0151serd\u0151 volt<\/strong><\/h3>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az eredm\u00e9nyek az Amazonas t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l alkotott k\u00e9pet is tov\u00e1bb \u00e1rnyalj\u00e1k. A kutat\u00f3k szerint az Aquiry k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei <strong>akt\u00edvan alak\u00edtott\u00e1k a f\u00f6ldet, a v\u00edzk\u00e9szleteket \u00e9s az \u00fagynevezett erdei kerteket<\/strong>. A lel\u0151helyeken kukorica \u00e9s t\u00f6k termeszt\u00e9s\u00e9nek nyomait tal\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mani\u00f3k\u00e1t, \u00e9desburgony\u00e1t, csilipaprik\u00e1t, babot \u00e9s f\u00f6ldimogyor\u00f3t is termesztettek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e1sat\u00e1sokb\u00f3l paradi\u00f3 \u00e9s t\u00f6bb p\u00e1lmafaj maradv\u00e1nyai is el\u0151ker\u00fcltek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hogy <strong>a paradi\u00f3fa mai nyugati elterjed\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1ra nagyj\u00e1b\u00f3l egybeesik az Aquiry geometrikus f\u00f6ldm\u0171veinek nyugati hat\u00e1r\u00e1val<\/strong>. Ez is er\u0151s\u00edti azt a k\u00e9pet, hogy a ma term\u00e9szetesnek l\u00e1tsz\u00f3 erd\u0151szerkezet r\u00e9szben t\u00f6bb ezer \u00e9v emberi t\u00e1jhaszn\u00e1lat\u00e1nak \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A tanulm\u00e1ny szerint ez nem puszt\u00e1n r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rdekess\u00e9g. Az \u0151si emberi tev\u00e9kenys\u00e9g nyomai <strong>ma is megfigyelhet\u0151k a talajban, az erd\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben \u00e9s biodiverzit\u00e1s\u00e1ban<\/strong>, ez\u00e9rt a szerz\u0151k szerint ezt a j\u00f6v\u0151ben az amaz\u00f3niai \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l, a fenntarthat\u00f3 f\u00f6ldhaszn\u00e1lat tervez\u00e9s\u00e9n\u00e9l, s\u0151t egyes kl\u00edmamodellekben is figyelembe kell venni.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Nature-ben megjelent \u00faj tanulm\u00e1ny szerint 432 \u0151si f\u00f6ldm\u0171vet azonos\u00edtottak Amaz\u00f3nia d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, amelyek k\u00f6z\u00fcl 396 kor\u00e1bban ismeretlen volt. Az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy az emberek egykor az es\u0151erd\u0151 olyan, nagy foly\u00f3kt\u00f3l t\u00e1voli ter\u00fcleteit is s\u0171r\u0171n ben\u00e9pes\u00edtett\u00e9k, amelyeket kor\u00e1bban j\u00f3r\u00e9szt lakatlannak v\u00e9ltek. A lombok alatt rejt\u0151ztek A Martti P\u00e4rssinen, a Helsinki Egyetem kutat\u00f3ja vezette nemzetk\u00f6zi [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":4745,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jnews-multi-image_gallery":[],"jnews_single_post":{"format":"standard"},"jnews_primary_category":[],"jnews_override_bookmark_settings":[],"jnews_social_meta":[],"jnews_override_counter":[],"footnotes":""},"categories":[4562],"tags":[6026,817,6021,6022,102,109,6023,6024,6025,6027,314],"class_list":["post-4738","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-erdekessegek","tag-acre","tag-amazonas","tag-amazonia","tag-aquiry","tag-brazilia","tag-del-amerika","tag-geoglifak","tag-lidar","tag-nature","tag-osi-civilizaciok","tag-regeszet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4738","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4738"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4738\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4746,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4738\/revisions\/4746"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4745"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4738"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4738"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujvilagtrend.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4738"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}