Ázsiai bizalomépítési mechanizmust, közös mesterségesintelligencia-szabályozási kezdeményezést és vízbiztonsági partnerséget javasolt Savkat Mirzijojev üzbég elnök a bakui csúcstalálkozón. Taskent emellett jövőre otthont ad az El nem Kötelezett Mozgalom huszadik csúcstalálkozójának, és 2030-ig ellátja a szervezet elnökségét. A kezdeményezések jól mutatják Üzbegisztán növekvő diplomáciai ambícióit: a közép-ázsiai ország immár az egész ázsiai térség és a Globális Dél együttműködésének alakításában is szerepet vállalna.
Átfogó ázsiai bizalomépítési rendszer kidolgozását sürgette Savkat Mirzijojev üzbég elnök október 15-én Bakuban, az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Intézkedések Értekezletének (CICA) hetedik csúcstalálkozóján. A 28 tagállamot tömörítő fórumon az üzbég államfő arra figyelmeztetett, hogy az ázsiai fegyveres konfliktusok következményei messze túlterjednek az érintett országokon, és egész régiók biztonságát, valamint a világgazdaság működését veszélyeztethetik.
Mirzijojev szerint Ázsiának olyan intézményes bizalmi infrastruktúrára van szüksége, amely a politikai nézetkülönbségek ellenére is kiszámítható együttműködést biztosít. A javasolt koncepció nemcsak a konfliktusmegelőzést, hanem a közös közlekedési és energetikai beruházásokat, a kereskedelmi összeköttetések fejlesztését és a digitális kapcsolatok bővítését is szolgálná.
Az MI és a víz is biztonságpolitikai kérdés
Az üzbég elnök külön kezdeményezést jelentett be a technológiai bizalom és a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásának előmozdítására. Ennek keretében a CICA-n belül szakértői platformot hoznának létre, amely közös ajánlásokat és gyakorlati együttműködési programokat dolgozhatna ki.
A kezdeményezés egyik célja, hogy a gyors technológiai fejlődés ne mélyítse tovább az ázsiai országok közötti digitális különbségeket.
Legalább ilyen jelentős a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást támogató partnerség terve. Mirzijojev víztakarékos technológiák, megújuló energiaforrások és közös környezeti megfigyelőrendszerek fejlesztését szorgalmazta.
A vízbiztonság Közép-Ázsiában közvetlen nemzetbiztonsági kérdés. A térség legfontosabb folyói több országon haladnak keresztül, miközben a vízmegosztás szorosan összefügg a mezőgazdasági termeléssel és a vízenergia-termeléssel.
A Világbank szerint Üzbegisztán vízfelhasználásának mintegy 90 százaléka a mezőgazdasághoz kötődik. A klímaváltozás, a gleccserek visszahúzódása és az elavult öntözőrendszerek ezért hosszabb távon súlyos gazdasági és társadalmi kockázatokat jelentenek.
Taskent a Globális Dél diplomáciai központjává válna
Mirzijojev beszédének geopolitikailag egyik legjelentősebb bejelentése az El nem Kötelezett Mozgalomhoz kapcsolódott.
Üzbegisztán 2027-ben rendezi meg a szervezet huszadik csúcstalálkozóját, és 2030-ig betölti annak soros elnöki tisztségét.
Az elnök szerint a CICA és az El nem Kötelezett Mozgalom céljai több ponton találkoznak, különösen a békés konfliktusrendezésben, a nemzetközi együttműködésben és az államok közötti bizalom erősítésében.
Taskent a következő évben emellett külön emberi fejlődési fórumot is rendezne, amelyen az oktatás, a fiatalok és a nők lehetőségei, valamint a digitális átalakulás emberi jogi vonatkozásai kerülnének napirendre.
Az üzbég kezdeményezések egy szélesebb külpolitikai törekvésbe illeszkednek: Taskent nem kíván kizárólag a közép-ázsiai regionális együttműködés résztvevője maradni, hanem közvetítő és kapcsolatépítő szerepet keres az eltérő politikai és gazdasági érdekű államok között.
A CICA-ban és az El nem Kötelezett Mozgalomban vállalt szerep lehetőséget biztosíthat arra, hogy Üzbegisztán a nagyhatalmi versengés közepette is bővítse diplomáciai mozgásterét.
A technológiai, vízügyi és energetikai együttműködés ráadásul gazdasági szempontból is jelentős. Magyarország számára különösen a vízgazdálkodási technológiák, az energetikai fejlesztések és az üzbegisztáni gazdasági kapcsolatok további bővítése kínálhat kapcsolódási lehetőségeket.
A bakui bejelentések egyelőre kezdeményezések, amelyek tényleges eredményessége a későbbi megállapodásoktól és beruházásoktól függ. Az azonban már most látható, hogy Üzbegisztán egyre tudatosabban igyekszik a közép-ázsiai térségből kiindulva szélesebb nemzetközi diplomáciai szerepet kialakítani.
