Donald Trump amerikai elnök legutóbbi döntései jelentősen átrendezhetik az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatait, miközben Ukrajna és európai szövetségesei egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek – véli Andrej Kortunov orosz külpolitikai elemző. Az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának alapító igazgatója a kínai Guancha portálon megjelent elemzésében azt vizsgálta, hogy Washington közeledése Moszkvához átmeneti politikai fordulatot vagy tartós stratégiai változást jelent-e.
A dízelüzlet túlmutathat az amerikai választásokon
Kortunov szerint Donald Trump október eleje óta ismét bebizonyította, hogy kiszámíthatatlan szereplője a nemzetközi politikának. A Vlagyimir Putyinnal folytatott október 9-i telefonbeszélgetését követően az amerikai elnök orosz dízelbeszerzéseket jelentett be, energetikai tűzszünetet kezdeményezett, és nyíltan megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai jövőjét.
Az elemző szerint az amerikai–orosz dízelmegállapodás jelentősége elsősorban politikai, nem pedig gazdasági. A bejelentett mennyiségek – az első 300 ezer tonnás szállítmány, a novemberre tervezett további 500 ezer tonna, majd a havi egymillió tonnára történő felfutás – önmagukban nem alakítják át az amerikai üzemanyagpiacot.
Trump közvetlen célja vélhetően az, hogy a novemberi félidős kongresszusi választások előtt mérsékelje a rendkívül magas dízelárakat. Az elnöki bejelentést követően a dízel határidős jegyzései 4–5 százalékkal csökkentek, ami Kortunov szerint azt mutatja, hogy a piac érzékelte Washington üzenetét.
Az orosz szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz dízelre vonatkozó amerikai szankciómentesség 2027 áprilisáig érvényes, vagyis jóval túlmutat a novemberi választásokon. Ez szerinte arra utal, hogy a Fehér Ház hosszabb távú gazdasági együttműködési lehetőségeket is mérlegelhet.
Moszkva számára új lehetőségek nyílhatnak
Kortunov úgy látja, hogy az energetikai megállapodás Vlagyimir Putyin jelentős politikai és gazdasági győzelmének tekinthető. Amennyiben a tervezett szállítások megvalósulnak, Oroszország a következő fél évben akár 6–7 milliárd dollár többlet-exportbevételhez is juthat.
Ennél is fontosabbnak tartja azonban a megállapodás által teremtett precedenst: Washington megmutatta, hogy az ukrajnai háború folytatódása mellett is hajlandó enyhíteni bizonyos Oroszországgal szembeni gazdasági korlátozásokat.
Az elemző szerint a dízelüzlet további együttműködések előtt nyithatja meg az utat. Felmerülhet a Lukoil külföldi érdekeltségeinek amerikai és öböl menti befektetők általi felvásárlása, az ExxonMobil visszatérése a szahalini energetikai projektekhez, valamint közös sarkvidéki beruházások lehetősége is.
Ezek megvalósításához ugyanakkor az orosz pénzügyi szektort érintő amerikai szankciók további enyhítésére lenne szükség.
Kortunov értelmezésében Trump lépései egyúttal azt is jelzik, hogy az Egyesült Államok kénytelen tudomásul venni Oroszország megkerülhetetlen szerepét a globális energiapiacon. Moszkva tartós gazdasági elszigetelése ugyanis más piaci szereplők számára is jelentős költségekkel járhat.
Az energetikai tűzszünet bizonytalanabb kérdés
Az amerikai elnök által felvetett orosz–ukrán energetikai tűzszünet megvalósítását Kortunov jóval bizonytalanabbnak ítéli.
Emlékeztetett arra, hogy 2025 tavaszán már született hasonló kezdeményezés, amelynek keretében a felek harminc napra vállalták az energetikai létesítmények elleni támadások felfüggesztését. A megállapodást azonban kölcsönös szerződésszegési vádak kísérték, és végül nem hosszabbították meg.
Az új amerikai javaslatból az elemző szerint továbbra is hiányoznak a részletes ellenőrzési és végrehajtási mechanizmusok. Ráadásul a két fél katonai képességei eltérőek: Oroszország lényegesen nagyobb károkat képes okozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájában, mint fordítva.
Kortunov ezért úgy véli, hogy Moszkva egy ilyen részleges tűzszünet elfogadásáért további amerikai engedményeket várhat.
Ukrajna és Európa veszíthet a fordulattal
Az orosz külpolitikai szakértő szerint Trump legutóbbi döntései súlyos diplomáciai vereséget jelentenek Zelenszkij számára, bár egyelőre nem világos, hogy ennek következményei átmenetiek vagy tartósak lesznek.
Washington többször kérte Kijevet az orosz olajfinomítók, vezetékek és más energetikai létesítmények elleni támadások leállítására. Az ukrán vezetés azonban nem tett eleget ezeknek a kéréseknek, Trump pedig egyre nyíltabban Ukrajnát hibáztatja a globális energiaárak emelkedéséért.
Kortunov szerint az amerikai elnök különösen elégedetlen azzal, hogy Zelenszkij nem mutat megfelelő kompromisszumkészséget egy Moszkvával kötendő politikai megállapodás iránt. Az elemző ezt részben a 2025 augusztusában, Anchorage-ban tartott Trump–Putyin-találkozón kialakult elképzelésekhez köti.
Éértékelése alapján az amerikai–ukrán kapcsolatok a 2025 februári washingtoni elnöki összecsapás óta nem látott mélypontra süllyedhettek.
Az európai országok számára ugyancsak kedvezőtlennek tartja Washington irányváltását. Miközben az Európai Unió újabb szankciókkal igyekszik nyomást gyakorolni Oroszországra, az Egyesült Államok bizonyos területeken már az együttműködés lehetőségeit keresi.
Kortunov ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az európai szankciós politikában is megjelennek gazdasági kivételek és nemzeti érdekek. Példaként Észtországot említette, amely állítása szerint stratégiai ipari megfontolásokból ellenezte egy orosz magnéziumipari vállalat szankcionálását.
A novemberi választások után dőlhet el a folytatás
Az elemző szerint Ukrajna és európai partnerei arra törekedhetnek, hogy ismét megváltoztassák Trump álláspontját, és fenntartsák az Oroszországgal szembeni amerikai korlátozásokat. Ebben a novemberi amerikai kongresszusi választások eredménye is szerepet játszhat.
Moszkva ezzel szemben várhatóan igyekszik kihasználni a megnyíló diplomáciai lehetőségeket. Kortunov szerint ennek eszközei lehetnek az újabb amerikai–orosz tárgyalások, a két elnök közötti telefonbeszélgetések, illetve Trump és Putyin esetleges személyes találkozója a Kínában rendezendő APEC-csúcstalálkozón.
Az orosz vezetés ugyanakkor az elemző várakozásai szerint nem fogja elhamarkodni az ukrajnai tűzszünet megkötését. Moszkva valószínűleg továbbra is ragaszkodik a teljes Donbasz feletti ellenőrzéshez és a politikai rendezés kereteit meghatározó ukrán engedményekhez.
Kortunov összegzése szerint tehát Trump fordulata már most jelentős előnyöket biztosíthat Putyin számára, de az amerikai–orosz közeledés tartóssága és az ukrajnai háború lezárásának lehetősége továbbra is nyitott kérdés.
