Amerikai import egy indiai vitához
Saba Naqvi indiai publicista úgy véli, Donald Trump „deep state” retorikája az indiai közbeszédben is visszhangra talált. Hazai közgazdászok és véleményformálók az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban hivatkoznak egy „indiai mélyállamra”, amely szerintük a nagyvállalatokból, az IAS felső köreiből és baráti médiakapcsolatokból áll, és fékezi a választott kormány „jó szándékú” intézkedéseit. Létezik azonban egy másik csoport is, amely a „Make India Great Again” (MIGA) égisze alatt azt kezdte el hirdetni, hogy Modi letért a „nemzeti dicsőség felé vezető útról”.
Engedelmes bürokrácia, lojális média
Naqvi azt írja, hogy mélyállamra nemigen akad bizonyíték: az indiai bürokrácia a Modi-korszakban látványosan együttműködő és fegyelmezett, a fősodratú média pedig túlnyomórészt kormánybarát. A 2016-os „demonetizációt” – minden megosztó hatása ellenére – egy tisztviselő sem kritizálta nyilvánosan, ami szerinte nem egy láthatatlan ellenerő, hanem a végrehajtó apparátus lojalitásának jele. A publicista példaként említi, hogy a Modi-kabinet a 8. Bérbizottság beindításával a központi köztisztviselők tömeges béremelésére bólintott rá – ez inkább erősíti, mintsem gyengíti a bürokratikus támogatói bázist.
Jobboldali ideológia, baloldali jóléti gyakorlat
Naqvi szerint a gazdaságpolitika kettős szerkezetűvé vált: retorikában jobboldali, gyakorlatban viszont balos, jóléti. A közvetlen készpénztranszferek (DCT) és az élelmiszer-támogatások a szegényebb rétegeknek kedveznek, miközben a privatizáció visszafogása és egyes állami vállalatok „reindusztrializálása” is napirenden van. „A jobboldali ideológia és a jóléti gyakorlat szétvált” – fogalmaz a szerző, hozzátéve: ez feszültséget kelt a kormány jobboldali bázisában.
MIGA és MAGA
A publicista rámutat: mindeközben a MIGA-tábor egyre hangosabban bírálja Modit. Jobboldali influenszerek, korábbi tisztviselők és hindutva-közeli véleményvezérek nyíltan „puha baloldalisággal” vádolják a miniszterelnököt, sőt Trumpot „igazi erős emberként” állítják szembe vele. (Pont akkor, amikor Modi ellenáll az Egyesült Államok nyomásának.) „A középosztály helyzete nem javult, az adóterhei viszont magasak” – idézi a szerző a panaszkórust, amely adókedvezményeket és keményebb rendpárti kormányzást várna.
Mélyállam nincs, megosztottság igen
Összegzésként Naqvi azt írja: az „indiai mélyállam” emlegetése inkább a kormánynak kedvez, mert elkeni a felelősséget, ugyanakkor nem egy empirikusan igazolt, önjáró hatalmi konglomerátum. Modi nem kényszerül intézményi „háborúra”, és nincs is szüksége erre, amíg jól lavírozik a jóléti expanzió és a jobboldali identitáspolitika között. A trumpista hálózat pedig egyelőre indiai léptékkel mérve kicsi, de megszállott társaság, amire érdemes odafigyelni.
