Moszkvában szerdán megkezdődött a harmadik Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó, amelynek központi témája a multipoláris világrend kialakulása, a gazdasági együttműködés bővítése és az afrikai országok technológiai önállóságának erősítése. A kétnapos rendezvényre 48 afrikai ország jelezte részvételét, közülük 22 államfői szinten képviselteti magát. A szervezők több tucat megállapodás aláírására készülnek.
Erős afrikai részvétel Moszkvában
Október 28–29-én harmadik alkalommal rendezik meg az Oroszország–Afrika-csúcstalálkozót, amelynek ezúttal Moszkva ad otthont. Az esemény politikai programja a Kremlben, gazdasági és humanitárius fóruma pedig a fővárosi Gosztyinij Dvor rendezvényközpontban zajlik.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó tájékoztatása szerint Afrika 54 országából 48 erősítette meg részvételét, 22 állam pedig államfői szinten képviselteti magát. Összehasonlításképpen: a 2023-as, szentpétervári csúcstalálkozón 17 afrikai ország vett részt államfői szinten.
A rendezvény társelnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök és Évariste Ndayishimiye burundi államfő, az Afrikai Unió soros elnöke. A találkozóra meghívták az Afrikai Unió, az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség, valamint több regionális gazdasági és politikai szervezet vezetőit is.
Gazdasági önállóság és új pénzügyi kapcsolatok
A hivatalos program négy nagy témakörre épül: a szuverenitásra és fenntartható fejlődésre, a szuverén világrend gazdaságára, a humán együttműködésre, valamint a technológiai innovációra.
A gazdasági fórumra mintegy négyezer orosz és afrikai üzleti szereplőt hívtak meg. A napirenden az energetikai és infrastrukturális beruházások, a mezőgazdaság, a bányászat, a gyógyszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a digitális infrastruktúra fejlesztése egyaránt szerepel.
Külön figyelmet kapnak a dollártól és az eurótól kevésbé függő nemzetközi elszámolási mechanizmusok, valamint a BRICS és más gazdasági együttműködési keretek lehetőségei.
A technológiai tanácskozásokon a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az ipari automatizálás és az afrikai országok külföldi technológiai beszállítóktól való függőségének csökkentése is napirendre kerül.
Harminchárom megállapodás készül
A Kreml előzetes tájékoztatása szerint a csúcstalálkozó végén 33 kormányközi, tárcaközi és kereskedelmi dokumentum aláírását tervezik.
A résztvevők várhatóan elfogadják a 2027–2029-es időszakra vonatkozó orosz–afrikai együttműködési cselekvési tervet, valamint egy közös politikai nyilatkozatot. Emellett külön dokumentum készül a mesterséges intelligencia békés célú felhasználásáról.
A csütörtöki plenáris üléseken valamennyi afrikai delegáció lehetőséget kap álláspontjának ismertetésére. Putyin várhatóan a nemzetközi rendszer átalakulásáról, a multipolaritásról és a független államok egyenjogúságáról beszél.
Geopolitikai és gazdasági érdekek
Az orosz sajtó elsősorban a rendezvény geopolitikai jelentőségét és a gazdasági együttműködés lehetőségeit emeli ki. Az Interfax részletesen ismerteti a Kreml programját, míg más orosz lapok az ásványkincsek kitermelésével kapcsolatos megállapodásokat, illetve Szergej Lavrov külügyminiszter afrikai kollégáival tervezett egyeztetéseit helyezik előtérbe.
Eközben az afrikai beszámolók az egyes országok konkrét gazdasági érdekeire helyezték a hangsúlyt. A kenyai Dawan Africa például arról ír, hogy William Ruto elnök új exportpiacokat és beruházási lehetőségeket keres Moszkvában. A tanzániai sajtó pedig arról számolt be, hogy Samia Suluhu Hassan elnököt Mwigulu Nchemba miniszterelnök képviseli a rendezvényen.
A nemzetközi sajtó értékelései sem egységesek. Az Anadolu hírügynökség az orosz–afrikai kereskedelem növekedésére hívja fel a figyelmet: orosz adatok szerint a kétoldalú áruforgalom 2019-ben 16,8 milliárd, 2025-ben pedig már több mint 27 milliárd dollárt tett ki.
Ezzel szemben az Al Jazeera véleményrovatában megjelent elemzés azt a kérdést veti fel, hogy az orosz együttműködés valóban növeli-e az afrikai országok önállóságát, vagy új gazdasági és politikai függőségeket teremthet.
A moszkvai csúcstalálkozó így egyszerre szól a nemzetközi erőviszonyok átalakulásáról és arról, hogy az afrikai államok milyen feltételekkel tudják bővíteni gazdasági és diplomáciai mozgásterüket. A rendezvény tényleges eredményeit elsősorban a csütörtökre tervezett megállapodások és a következő években megvalósuló beruházások mutathatják meg.
