Putyin felvázolta Oroszország afrikai stratégiáját
A többpólusú világrend kialakulásáról, a nyugati pénzügyi függőség felszámolásáról és a gazdasági együttműködés bővítéséről beszélt Vlagyimir Putyin a harmadik Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón. Az orosz elnök szerint Afrika új ébredésének lehetünk tanúi, Moszkva pedig a kontinens szuverén fejlődésének egyik meghatározó partnerévé kíván válni.
„Ha a gyökerek mélyek, nincs okunk félni a széltől” – idézett egy afrikai közmondást Vlagyimir Putyin orosz elnök a harmadik Oroszország–Afrika-csúcstalálkozó résztvevőinek tiszteletére rendezett október 28-i, moszkvai fogadáson. Mint fogalmazott, bármennyire is változik a világ, bármilyen politikai vagy gazdasági körülmények alakulnak ki, Oroszország és az afrikai országok kapcsolatainak szellemisége és alapelvei változatlanok maradnak.
Az orosz államfő a kapcsolatok történelmi alapjaira utalva felidézte a Szovjetunió szerepét az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásában, a függetlenné váló országok infrastruktúrájának fejlesztésében és szakembereik képzésében. Hangsúlyozta, hogy Moszkva az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten és a szuverenitáson alapuló együttműködés folytatásában érdekelt.
Afrika ébredése és a többpólusú világrend
Az október 28–29-én megrendezett harmadik Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón 48 afrikai ország képviseltette magát, közülük 22 államfői szinten. Putyin a gazdasági és humanitárius fórum plenáris ülésén azt hangsúlyozta, hogy Afrika politikai és gazdasági súlya folyamatosan növekszik, miközben a korábbi, nyugati hatalmak által meghatározott világrend fokozatosan átalakul.
Az orosz elnök szerint a kontinens új ébredésének lehetünk tanúi: az afrikai államok egyre határozottabban törekednek szuverenitásuk megerősítésére, erőforrásaik ellenőrzésére és önálló nemzetközi szerepük kialakítására.
Ennek egyik meghatározó kerete a BRICS, amelyben Egyiptom, Etiópia és Dél-Afrika teljes jogú tagként, több további afrikai ország pedig partnerként vesz részt. Putyin szerint az elmúlt öt év globális GDP-termeléséből a BRICS-országok több mint 40, a G7-ek pedig kevesebb mint 30 százalékkal részesedtek. Az elnök úgy vélekedett, hogy ez az arány a következő években tovább tolódhat a feltörekvő gazdaságok javára.
Moszkva ezért a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank reformját is sürgeti, különös tekintettel arra, hogy az afrikai országok gazdasági és demográfiai jelentőségükkel arányosabb beleszólást kapjanak a nemzetközi pénzügyi döntéshozatalba.
Adósságcsapda és újgyarmatosítás
Putyin beszédének egyik legélesebb része a nyugati pénzügyi rendszer és az afrikai államok eladósodottságának bírálata volt.
Az orosz elnök szerint a gyarmati korszak öröksége továbbra is meghatározza számos afrikai ország gazdasági lehetőségeit. Úgy fogalmazott, hogy egyes nyugati államok megpróbálják ismét adósságfüggőségbe kényszeríteni a kontinenst, miközben a vámháborúkat, a szankciókat és a gazdasági nyomásgyakorlást az újgyarmatosítás eszközeiként alkalmazzák.
Ennek alátámasztására Thomas Sankarát, Burkina Faso 1983 és 1987 közötti vezetőjét idézte, aki az adósságot a gyarmati uralom új formájának tekintette. Sankara gondolatmenete szerint a korábbi gyarmatosítók pénzügyi és technikai tanácsadóként tértek vissza, hogy továbbra is ellenőrizhessék az afrikai országok fejlődési lehetőségeit.
Putyin ezzel állította szembe az orosz együttműködési modellt. Állítása szerint az orosz vállalatok nem az afrikai természeti és emberi erőforrások kizsákmányolására, hanem hosszú távú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiépítésére törekednek.
Az elnök kitért arra is, hogy Oroszország több afrikai állammal együttműködik az adósságterhek csökkentésében, egyes konstrukciókban pedig az adóssághoz kapcsolódó forrásokat nemzeti fejlesztési projektek finanszírozására fordítják.
Felpörgetnék a kereskedelmet
A politikai kijelentések mellett Putyin konkrét gazdasági célokat is ismertetett.
Elmondása szerint Oroszország és az afrikai országok közötti áruforgalom 2025-ben meghaladta a 27 milliárd dollárt, szemben a 2022-es 18 milliárddal. Moszkva a közeljövőben legalább 50 milliárd dollár fölé szeretné emelni a kétoldalú kereskedelem értékét.
A mezőgazdaság az együttműködés egyik kiemelt területe. Az orosz elnök közlése szerint 2026 első kilenc hónapjában Oroszország 13 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált Afrikába, és már több mint negyven ország kap orosz gabonát vagy műtrágyát.
Moszkva ugyanakkor nem kizárólag az áruszállítások növelését tervezi. Putyin szerint az orosz vállalatok mezőgazdasági technológiákat, vetőmagokat és termelési megoldásokat is készek átadni, hogy az afrikai államok saját élelmiszer-termelési kapacitásukat fejleszthessék.
Az energetikai együttműködés szintén kiemelt szerepet kap: az orosz fél több mint harminc energetikai projektben vesz részt tizenhat afrikai országban. A tervek között villamosenergia-termelési, infrastrukturális és technológiai beruházások egyaránt szerepelnek. РБК+3
Saját rendszerek nyugati függőség helyett
A gazdasági együttműködés egyik legfontosabb új elemét a technológiai transzfer jelenti.
Putyin szerint a szuverenitás a 21. században már nem kizárólag a területi határok ellenőrzését jelenti, hanem az államok digitális infrastruktúrájának, pénzügyi rendszereinek és technológiai képességeinek önállóságát is.
Az orosz elnök kijelentette, hogy országa jelentős eredményeket ért el ezen a területen, és kész megosztani tapasztalatait afrikai partnereivel. Külön kiemelte a digitális közigazgatási szolgáltatásokat, az elektronikus pénzügyi rendszereket, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseket.
Beszédében arra is kitért, hogy az afrikai országok nyugati pénzügyi infrastruktúrától való függősége korlátozza gazdasági önállóságukat. Ennek csökkentése érdekében a nemzeti valutákban történő elszámolások bővítését, a bankközi kapcsolatok erősítését és a külső politikai beavatkozástól védett fizetési rendszerek kialakítását szorgalmazta.
Moszkva emellett állami támogatással ösztönözné az afrikai logisztikai központok, raktárak, összeszerelő üzemek és szervizlétesítmények létrehozását. Az elnök az afrikai légitársaságokat is közvetlen oroszországi járatok indítására hívta fel, ami szerinte a turizmusnak és az üzleti kapcsolatoknak egyaránt lendületet adhat. Ведомости+2
Oktatási és egészségügyi együttműködés
A fórumon hangsúlyosan szerepeltek a humanitárius és egészségügyi együttműködés lehetőségei is.
Putyin bejelentette, hogy Oroszország 2029-ig meghosszabbítja az afrikai országok járványügyi és közegészségügyi támogatását szolgáló programját. A kezdeményezés részeként Moszkva laboratóriumok és diagnosztikai központok létrehozásában, fertőző betegségek elleni védekezésben, valamint az egészségügyi szakemberek képzésében kíván részt venni.
Az együttműködés egyik fontos célja az orosz gyógyszerek és vakcinák előállításának afrikai meghonosítása. Ez a tervek szerint lehetővé tenné, hogy bizonyos készítményeket ne kizárólag importáljanak, hanem helyben is gyártsanak.
Az oktatás ugyancsak stratégiai terület. Az orosz elnök közlése szerint 2020 óta másfélszeresére emelkedett az Oroszországban tanuló afrikai hallgatók száma, a számukra elérhető ösztöndíjaké pedig csaknem megháromszorozódott.
Putyin külön megemlítette a vízgazdálkodást is: Oroszország kész megosztani víztakarékossági és vízgazdálkodási technológiáit azokkal az afrikai országokkal, amelyekben a vízhiány egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi problémát jelent.
Moszkva a történelmi kapcsolatokra épít
A csúcstalálkozó politikai üzenete mindezeken túlmutat. Putyin a szovjet–afrikai kapcsolatok örökségét a jelenlegi orosz külpolitikai törekvések egyik alapjaként mutatta be, külön hangsúlyozva, hogy Moszkva már a dekolonizáció korszakában is támogatta a kontinens függetlenségi mozgalmait.
Az orosz elnök ugyanakkor a gazdasági együttműködés új szakaszát szeretné megnyitni. A történelmi kapcsolatok, a diplomáciai együttműködés és a biztonságpolitikai jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban kerülne a technológia, az ipari termelés, az energetika és a pénzügyi önállóság támogatása.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Oroszország az afrikai gazdasági kapcsolatok legjelentősebb szereplőjévé vált volna. A kontinensen Kína, az Európai Unió és az Egyesült Államok is jelentős gazdasági érdekekkel rendelkezik, miközben Moszkva katonai és biztonságpolitikai szerepvállalása különösen a Száhel-övezetben nemzetközi viták tárgya. Reuters+2
A moszkvai találkozó egyik fontos eredménye a tervezett, 2027–2029-re szóló orosz–afrikai cselekvési program lehet, amely az együttműködés következő éveinek prioritásait határozná meg.
Putyin esti beszédének afrikai közmondása ebben az összefüggésben nyer különös jelentőséget. Moszkva azt kívánja hangsúlyozni, hogy afrikai kapcsolatai nem a jelenlegi geopolitikai konjunktúra termékei, hanem évtizedes történelmi alapokon nyugszanak. A csúcstalálkozó valódi eredményességét azonban az mutathatja meg, hogy a politikai szándéknyilatkozatokból mennyi válik tényleges beruházássá, technológiai együttműködéssé és gazdasági előnnyé az afrikai országok számára.
