Rendkívül magas részvétel mellett zajlik kedden az izraeli parlamenti választás, amely nemcsak az ország következő kormányáról, hanem Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikai jövőjéről is dönthet. Az utolsó közvélemény-kutatások többsége patthelyzetet jelzett, miközben a kormányfő ellen folyamatban lévő korrupciós büntetőeljárás miatt a választás személyes tétje is rendkívüli.
Rekordközeli részvétel, bizonytalan erőviszonyok
Az izraeli Központi Választási Bizottság adatai szerint helyi délután két óráig a választásra jogosultak 44,9 százaléka adta le szavazatát, szemben a 2022-ben ugyanebben az időpontban mért 38,9 százalékkal. Az urnák izraeli idő szerint este tízkor, magyar idő szerint kilenckor zárnak, ezt követően várhatók az első exit pollok.
A felmérések többsége szerint Netanjahu jobboldali-vallásos szövetsége nagyjából 50–53 mandátumra számíthat a 120 fős Kneszetben. A Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök köré szerveződő ellenzéki pártoknak jellemzően 52–56 képviselői helyet mértek, míg az arab pártok 14–16 mandátumot szerezhetnek. A jobboldali Channel 14 ettől eltérően 62 mandátumot jelzett Netanjahu szövetségének.
A kormányalakításhoz 61 képviselő támogatása szükséges, így az arab pártok szerepe, a kisebb politikai formációk parlamentbe jutása és a koalíciós megállapodások egyaránt meghatározóak lehetnek.
Háború, sorkatonaság és a 2023-as támadás felelősei
A választást három évvel a Hamász 2023. október 7-i támadása után tartják, amelyet elhúzódó gázai háború, valamint libanoni és iráni fegyveres konfliktusok követtek.
A kampány egyik legfontosabb kérdése, ki viseli a politikai felelősséget a 2023-as izraeli biztonsági kudarcért. Eisenkot független állami vizsgálóbizottság felállítását sürgeti, míg Netanjahu kormánya más összetételű, szűkebb hatáskörű vizsgálatot támogatott.
Éles társadalmi vitát vált ki az ultraortodox vallási tanulmányokat folytató férfiak katonai szolgálat alóli mentessége is. A hosszú háborúk miatt megnövekedett katonai terhek mellett sok izraeli igazságtalannak tartja a kivételezést.
Mindezekhez társul a magas megélhetési költség, az igazságszolgáltatás függetlenségéről folytatott vita és Izrael nemzetközi kapcsolatainak jövője. A palesztin kérdésben ugyanakkor a két legnagyobb politikai tábor között több alapvető biztonságpolitikai kérdésben is egyetértés mutatkozik.
Netanjahu számára a szabadsága is tét lehet
A választásnak a hivatalban lévő miniszterelnök számára különösen nagy a személyes jelentősége. Netanjahu ellen vesztegetés, csalás és hivatali bizalommal való visszaélés vádjával folyik büntetőeljárás, amelyben egy esetleges jogerős elmarasztaló ítélet szabadságvesztést is eredményezhet. A kormányfő tagadja a vádakat.
Bár egy választási vereség önmagában nem jelentené automatikusan a bebörtönzését, a hatalom elvesztése jelentősen szűkíthetné politikai mozgásterét. Netanjahu ellen emellett a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa is érvényben van a gázai háborúval összefüggésben.
Az izraeli választók tehát nemcsak arról döntenek, milyen irányt vegyen az ország a háborúk után, hanem arról is, hogy folytatódhat-e Netanjahu több mint másfél évtizedes, megszakításokkal tarkított kormányzása.
A rendkívül magas részvétel és a szoros mandátumbecslések alapján a választás kimenetele, különösen pedig a következő kormány összetétele egyelőre nyitott.
