Az USA és az EU összehangolt támadást intézett a föderáció gazdasága ellen
Párhuzamos szorítás
Az EU 19. szankciós csomagjával párhuzamosan az Egyesült Államok most először a háború 2022-es eszkalációja óta közvetlenül célba vette Oroszország két legnagyobb olajcégét, a Rosznyeftyet és a Lukoilt. Az amerikai Pénzügyminisztérium hangsúlyozta: a cél „a Kreml háborús gépezetének finanszírozását” elvágni, és azonnali tűzszünetre szorítani Moszkvát.
„Itt az ideje, hogy vége legyen az öldöklésnek és azonnali tűzszünet legyen” – idézik Scott Bessent pénzügyminisztert a hivatalos közleményben, amely szerint a két óriást az E.O. 14024 alapján listázzák, leányvállalataikkal együtt. A lépés piaci reakciót is kiváltott: az olaj jegyzése közel 5%-ot ugrott, miközben a figyelem India és Kína lépéseire szegeződött – ők az orosz olaj fő vásárlói.
India felhagy a vásárlásokkal?
A nyugati sajtó egyszerre két fronton lát mozgást. A Reuters azt állíja, hogy Kínában több állami olajvállalat – a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil – felfüggesztette a tengeri orosz olajvásárlásokat a friss amerikai szankciók miatt, legalábbis rövid távon. A tranzakciók jelentős része korábban is közvetítőkön keresztül ment, és bár a független (teapot) finomítók kivárnak, nem kizárt a folytatás, ha a megfelelési kockázatok kezelhetők.
Ugyancsak a Reuters szerint Indiában – amely 2025 első kilenc hónapjában a legnagyobb vevő volt – az iparági források éles visszavágásra készülnek. A Reliance a hírek szerint csökkenti vagy felfüggeszti a behozatalt (a Rosznyefty-tyel kötött, napi 500 ezer hordós hosszú távú szerződésének szüneteltetésével együtt), míg az állami finomítók átvilágítják szerződéseiket, hogy ne legyen közvetlen kitettségük a szankcionált társaságoknak.
„A bankoktól függ minden… ha nem rendezik a kifizetéseket, a bevitelem nulla” – fogalmazott egy indiai finomítói forrás. Ugyanakkor hivatalos vállalati közlemény nincs, és az indiai sajtó is emlékeztet: az állami finomítók „ritkán vásárolnak közvetlenül a Rosznyefty-től és a Lukoiltól, beszerzéseiket jellemzően közvetítők intézik” – vagyis lehetséges kibúvót találni.
Érdemes hozzátenni azt is, hogy Trump már vetett ki büntetővámokat Indiára, és a Reuters akkor is azt állította, hogy leáll az orosz import, de nem állt le.
Peking üzenete Brüsszelnek
Az amerikaira még nem, de az uniós intézkedésekre szokatlanul kemény közleményben reagált a kínai Kereskedelmi Minisztérium.
„Kína mély felháborodással és határozott ellenállással reagál… az EU lépése sérti a kínai–európai vezetői konszenzus szellemét, súlyosan rombolja a gazdasági együttműködést, és veszélyezteti a globális energiabiztonságot… Kína szükséges lépéseket fog tenni a vállalatok jogainak és saját energiabiztonságának védelmében” – írták az EU 19. oroszellenes csomagjára válaszul.
Érdemes megjegyezni, a kínai diplomácia hagyományosan tartózkodik az erős kifejezésektől és fenyegetésektől. Az utóbbi időben egyszer jelent meg hasonlón erős nyilatkozat, amit aztán konkrét lépések követtek. Miután Donald Trump újabb vámokkal fenyegette meg Kínát, Peking megszigorította az exportkontroll a ritkaföldfémek és mágnesek esetében.
Putyin rendkívüli fellépése
A helyzet komolyságát jelzi, hogy Vlagyimir Putyin a sajtó elé.
„Az amerikai szankciók barátságtalan lépések, amelyek nem erősítik az orosz-amerikai kapcsolatokat” – mondta az újságíróknak. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy nem a Biden-, hanem az első Trump-adminisztráció vezette be a legtöbb szankciót a föderáció ellen. Figyelmeztetett továbbá: ha hirtelen kiesik a világpiacról az orosz olaj, az árrobbanást okoz majd, amit a félidős választások előtt meg fognak érezni „a benzinkutakon az Egyesült Államokban is”.
Egyébként Putyin „komolynak” minősítette a szankciókat, de szerinte „némi veszteségen túl” nem lesz más hatásuk. „Egy magára valamit is adó ország nem dönt nyomás alatt” – üzente.
Mélységi csapások
A feszültséget fokozza egy másik, a nyugati sajtó által megszellőztetett információ: a Wall Street Journal szerint Washington „feloldotta a kulcsfontosságú korlátozást”, amely eddig gátolta az Egyesült Királyság által szállított nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták orosz mélységi célok elleni bevetését. (A cikk azt állítja, hogy az engedélyezés parancsnoki szintre került, a NATO európai főparancsnokának alárendeltségébe.) Másnap Donald Trump „FAKE NEWS”-nak nevezte a WSJ közlését a közösségi oldalán.
Putyin mindenesetre úgy beszélt, mintha a korlátozás valóban megszűnt volna – vagy legalábbis reális veszélyként számolna a hosszú hatótávú fegyverek ukrán bevetésével: „Ha tényleg ilyen fegyverekkel mérnek csapásokat orosz területre, a válasz nagyon komoly, ha nem sokkoló lesz.”
Ez két lehetőséget vet fel: az egyik, hogy Trump félrevezette a közvéleményt, de az oroszok ezt pontosan tudják, vagy az amerikai elnök elvesztette a hitelét, és a Kreml nem hisz a cáfolatoknak.
Medvegyev is megszólalt
A legkeményebb hang ismét Dmitrij Medvegyevé. A volt elnök, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese nyíltan kimondta: „Az USA a mi ellenségünk”, és „Trump hivatalosan a háború útjára lépett Oroszországgal” – szerinte a budapesti csúcs lemondása és az olajszankciók együttesen „háborús cselekménynek” minősülnek. Azt írta, az orosz erőknek „minden rendelkezésre álló fegyvert” fel kell használniuk, és a győzelmet „nem a tárgyalóasztalnál, hanem a harctéren” kell megszerezni.
