A második Trump-adminisztráció külpolitikájának következménye sok szempontból valószínűleg ellentétes azzal, amit Washingtonban vártak. Az agresszív nyomásgyakorlás közelebb hozta Indiát és Kínát, aminek a leglátványosabb jele, hogy öt év szünet után ismét megindult a légiközlekedés a két ország között, de a felszín alatt zajló folyamatok ennél persze sokkal érdekesebb eredményekre vezethetnek.
Észak-Korea pedig kilépett az elszigeteltségből, és egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal, miközben Latin-Amerikában is erősödik Kína és Oroszország befolyása: a két hídfő Kuba és Venezuela.
India és Kína a megbékélés útján
Az IndiGo Kolkata–Kuangcsou járatának leszállásával hivatalosan is visszatért a közvetlen légi összeköttetés a két ország között, ami üzleti, turisztikai és társadalmi kapcsolatok élénkülését vetíti előre. A következő hetekben további útvonalak nyílnak (Delhi–Kuangcsou, Sanghaj–Delhi). Ez a két ázsiai óriás kapcsolatának pragmatikus normalizációját jelzi egy olyan időszakban, amelyben az USA mindkét országot vámokkal fenyegeti.
Moszkva–Phenjan: az új szövetségesek
Vlagyimir Putyin Moszkvában fogadta Cshö Szon Hui észak-koreai külügyminisztert; Lavrov és Cshö külön egyeztetései a védelmi, gazdasági és nemzetközi koordináció kiterjesztéséről szóltak. A felek Minszkben is együtt jelennek meg ezen a héten.
Az elmúlt év orosz–észak-koreai csúcstalálkozói és megállapodásai óta a kapcsolat „új lendületet” kapott; a harctéri együttműködésről szóló hírek szerint tízezres nagyságrendű észak-koreai kontingens jelent meg a kurszki térségben – a becslések eltérnek, de a katonai támogatás és az együttműködés mélyülése ténykérdés.
Orosz-venezuelai partnerség
Venezuelában az amerikai korlátozások nyomán Oroszország vált kulcsszállítóvá a nehézolaj hígításához szükséges naphthában, és stratégiai partnerségi megállapodást is kötöttek, amelynek biztonsági-politikai dimenziói is vannak. Kuba és Oroszország pedig katonai együttműködési egyezményt ratifikált; elemzők szerint ez tartósabb, intézményesített jelenlétet alapoz meg. Közben Kína–Venezuela viszonylatban százszámra futnak az idei–jövő évi projektek, ami Peking regionális beágyazottságát erősíti.
A szankciókra, vámokra és kizárásokra épített amerikai megközelítés tehát összezárta a célkeresztben lévő – egymással korábban nem mindig baráti – államokat. India és Kína a légi hídon túl komolyabb gazdasági együttműködést keres; Oroszország és Észak-Korea nyíltan stratégiai viszonnyá emelte kapcsolatait; Venezuela és Kuba pedig orosz és kínai támogatásra számíthatnak a Washingtonnal szemben.
