A kommunista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vasárnap bejelentette, hogy visszavonja fegyveres egységeit Törökország területéről Észak-Irakba. A PKK 1984 óta harcol Törökország ellen, ugyanis a török hatóságok bebörtönözték a szervezet vezetőjét Abdullah Öcalan-t.
Tartós tűzszünet
Idén júliusban azonban a török kormánynak sikerült tűzszünetet kötni a PKK vezetőivel. A kurd egységek egy része le is tette a fegyvert, egy a Qandil hegységben megtartott ünnepség keretei között. Ezért cserébe Erdogan elnök hajlandó lépéseket tenni a kurd területek autonómiája érdekében.
A kurdokkal megegyeztek egy ún. ,, demokratikus átmenetről,, a béke érdekében, ami régóta időszerű volt már. Az évtizedek óta tartó kurd-török fegyveres konfliktus eddig ugyanis több mint 40 ezer halálos áldozatot követelt.
Politikusokként folytatják
Omer Celik, Erdogan elnök szóvivője elmondta, hogy ezzel a lépéssel közelebb kerülnek egy ,,terrormentes,, Törökország megteremtéséhez. Az eddig betiltott, és terrorizmussal vádolt kurd szervezet pedig lassan bekapcsolódhat a politikai életbe a kurdok által lakott területeken.
Ennek a megegyezésnek köszönhetően csökkenhet a feszültség Törökország és a Szíriában tevékenykedő kurd csoportok között is, ugyanis Ankara szerint korábban őket is a PKK támogatta.
Korábban írtuk
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az elmúlt években a török hadsereg dróncsapásokkal és határon túli műveletekkel szisztematikusan szorította vissza a kurdokat. Szíriában és Irakban is megváltozott a helyzet: a PKK korábbi hátországaiból egyre inkább kiszorult.
Szíriában Ankara-barát erők kerültek előtérbe, és a legnagyobb kurd fegyveres szervezet, az ún. Szíriai Demokratikus Erők (SDF) megállapodást kötött a damaszkuszi kormánnyal, így várhatóan beolvad az állami struktúrákba. Irakban a kurd politikai elit egy része inkább Törökországgal működik együtt, és nem támogatja a fegyveres ellenállást.
Emellett a PKK-n belül is felerősödtek a békepárti hangok, amelyek Öcalan „demokratikus konföderalizmusát” szeretnék politikai úton megvalósítani, vagyis nem független kurd államot akarnak, hanem autonómiát és jogokat a kurdoknak a meglévő államok keretein belül.
