Washington újabb afrikai célpontot jelölt ki
Donald Trump amerikai elnök utasította a Pentagon vezetését, hogy kezdje meg egy Nigéria elleni katonai művelet előkészítését – jelentették amerikai és afrikai források.
„Ha támadunk, gyors, brutális és elsöprő lesz a csapás” – írta Trump közösségi oldalán, azzal vádolva a nigériai kormányt, hogy nem akadályozza meg a keresztények tömeges lemészárlását.
A kijelentést ugyanakkor semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, és elemzők szerint a vád politikai célokat szolgál.
A keresztények védelmében?
Trump fenyegetése azután hangzott el, hogy Bola Ahmed Tinubu, Nigéria elnöke visszautasította az Egyesült Államok döntését, amely a nyugat-afrikai országot „különösen aggasztó vallási helyzetű államnak” minősítette. Tinubu szerint „a vallásszabadság és a vallási tolerancia mindig is Nigéria kollektív identitásának alapja volt”.
A 230 milliós ország lakossága nagyjából fele-fele arányban keresztény és muszlim, és bár a Boko Haram nevű terrorszervezet valóban követett el vallási indíttatású támadásokat, az áldozatok többsége maga is muszlim.
A Boko Haram és az amerikai ellentmondások
A Boko Haram 2002-ben alakult, célja a saría radikális értelmezésének bevezetése. Azóta több belső szakadás után két szervezetként működik – a Boko Haram és az Iswap –, amelyek egymással is, de főként a civil lakossággal szemben tanúsítanak szélsőséges erőszakot.
Trump kijelentései figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az USAID korábbi tevékenységének felfüggesztése súlyosan érintette a terrorizmus által sújtott közösségeket: a humanitárius segélyek elvágása tovább mélyítette a válságot, ami a terroristák malmára hajtja a vizet.
Az USAID és a „terrorfinanszírozás” vádja
A vita hátterében amerikai belpolitikai botrányok is állnak. Néhány hónappal ezelőtt Scott Perry republikánus kongresszusi képviselő azzal vádolta meg a USAID-et, hogy évente közel 700 millió dollárt juttatott el szélsőséges csoportokhoz, köztük a Boko Haramhoz, az Iszlám Államhoz és az Al-Kaidához.
Trump most erre a diskurzusra építve a humanitárius segítség teljes leállítását és „minden fegyver bevetését” helyezte kilátásba.
A Pentagon már készülődik
A háborús retorikát erősítve Pete Hegseth hadügyminiszter megerősítette, hogy a Pentagon megkezdte a hadműveleti tervek kidolgozását Nigéria ellen, Trump utasításai alapján. Szakértők figyelmeztetnek: egy esetleges amerikai beavatkozás katasztrofális következményekkel járna Nyugat-Afrika stabilitására és a térség vallási feszültségeire nézve.
Érdemes hozzátenni…
A BRICS-felé orientálódó Nigéria stratégiai célpont a nyersanyagok miatt. Az ország mintegy 37,5 milliárd hordó bizonyított kőolajkészlettel és körülbelül 6 billió köbméter földgázvagyonnal rendelkezik, amivel Afrikában az élmezőnyben van. A kritikus ásványokra épülő ipar is feljövőben van: az utóbbi évben két, kínai finanszírozású lítium-feldolgozó üzem beindítását jelentették be, ami a helyben történő feldolgozásra és az EV-láncba való bekapcsolódásra utal.
Pekinggel gyorsan mélyül a kapcsolat: a Kína–Nigéria kereskedelmi forgalom 2024-ben 20 milliárd dollár fölé nőtt, 2025 első hét hónapjában pedig 34,7%-os bővülést mértek; a BRI-hez kötődő vasút- és kikötőfejlesztések (Lagos–Ibadan, Lekki mélyvízi kikötő) már futnak, és gazdasági–nukleáris együttműködési paktumot is aláírtak.
Moszkvával is erősödik a pragmatikus együttműködés: az elmúlt években katonai-technikai megállapodásokat kötöttek és nukleáris együttműködési kereteket állítottak fel; 2025-ben magas szintű egyeztetések zajlottak a kapcsolatok bővítéséről és a gázexportőrök fórumán belüli koordinációról.
