Washington ismét belenyúlt a darázsfészekbe
Az Egyesült Államok kormánya jóváhagyta Donald Trump második ciklusának első tajvani fegyvereladását, amely mintegy 330 millió dollár értékben tartalmaz F–16, C–130 és IDF repülőgépekhez szükséges nem szabványos alkatrészeket és karbantartási szolgáltatásokat. A Pentagon szerint a csomag a tajvani légierő „jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekre való felkészülését” szolgálja.
A pekingi reakció nem maradt el. Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője éles hangon tiltakozott, kijelentve: a döntés „súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit”, és durva beavatkozás Kína belügyeibe. A fegyvereladás sérti az egy Kína elvét és a két ország között korábban megkötött három közös közleményt, különösen az 1982-es „augusztus 17-i” megállapodást.
Trump és Hszi közeledése nehezen tartható így
Mindez azért is érdekes, mert Donald Trump és Hszi Csin-ping alig néhány hete találkoztak Dél-Koreában, ahol tűzszünetet kötöttek a két nagyhatalom között évek óta zajló kereskedelmi háborúban. A mostani amerikai lépés azonban azt jelzi: Washingtonban továbbra sem egységes a Kína-politika, és a békülékeny hangvétel nem feltétlenül jelent stratégiai irányváltást.
A tajvani vezetés politikai tőkét kovácsolna a lépésből
A tajvani védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a csomag „egy hónapon belül realizálódhat”, és „megerősíti Tajvan védelmi ellenálló képességét”. Az elnöki hivatal pedig arra utalt, hogy az eladás „a tajvani–amerikai biztonsági együttműködés elmélyítését” jelenti.
A tajvani kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) néhány képviselője odáig ment, hogy kijelentette: a „Tajvan-barát Washingtonnal kapcsolatos kételyek okafogyottá váltak”. Ezzel szemben az amerikai külpolitikai elemzők – köztük a New York Times szakírója, Thomas Friedman – arra figyelmeztetnek: elmúlt az az idő, amikor az USA feltétel nélkül állt Tajvan mögött. A DPP-nek szerintük épp ellenkezőleg: óvatosabb politikára lenne szüksége.
Peking keményebb válaszlépéseket ígér
Lin Csien hangsúlyozta: Kína „minden szükséges intézkedést megtesz” szuverenitásának és területi integritásának megvédésére. A külügyi szóvivő felszólította Washingtont, hogy tartsa tiszteletben korábbi vállalásait, és ne támogassa tovább a „tajvani függetlenségpárti erőket”.
A fegyvereladások régi gyújtópontjai a két ország kapcsolatainak, de a mostani helyzet különösen ingatag: a kereskedelmi tűzszünet ellenére Washington továbbra sem tartja tiszteletben Kína vörös vonalait, miközben Peking egyre kevésbé tűri az USA jelenlétét a Tajvani-szoros környékén.
