Az utóbbi hónapokban Pakisztán és Banglades látványosan fokozza katonai együttműködését. A magas szintű tárgyalások célja, hogy a két ország védelmi kapcsolata tartós szövetséggé erősödjön.
A napokban a pakisztáni hadiipari cég, a Heavy Industries Taxila (HIT) vezetését fogadta Waker Uz Zaman tábornok, a bangladesi hadsereg vezérkari főnöke. A találkozó célja az Iszlámábád és Dhaka közötti védelmi együttműködés elmélyítése, valamint a bangladesi hadsereg pakisztáni hadiipari termékekkel történő ellátása volt. Pakisztán ezzel kíván hozzájárulni Banglades fegyveres erőinek modernizálásához.
Waker Uz Zaman tábornok a találkozót követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a két ország szerződést írt alá a bangladesi pilóták Pakisztánban történő kiképzéséről, ami a légierők közötti szorosabb integráció irányába tett lépés.
Ezzel párhuzamosan Banglades egy ideje arra készül, hogy újra aktív szolgálatba állítsa az indiai határ közelében lévő Lalmonirhat légibázist. A még 1931-ben épült támaszpont egy időben Ázsia egyik legnagyobb katonai légibázisának számított. A bázis újjáépítéséhez és fejlesztéséhez Pakisztán is hozzájárulna, ami jelentősen növeli az indiai határ menti térség katonai súlyát.
Kínai részvétel a bangladesi légierő fejlesztésében
A Bangladest jelenleg kormányzó ideiglenes átmeneti kormány vezetője, Muhammad Yunus bejelentette, hogy Kína támogatásával újul meg öt, még a brit gyarmati időszakban épült, mára elhanyagolt állapotú bangladesi légibázis. A tervek szerint Ishwardi, Thakurgaon, Shamshernagar, Comilla és Bogra repülőtereit állítanák ismét hadrendbe kínai finanszírozással és műszaki segítséggel.
A beszámolók szerint a bangladesi kormány Lalmonirhat mellett pontosan ezt az öt bázist jelölte meg a felújítás első ütemeként, ami jól illeszkedik Peking régiós infrastruktúra- és biztonságpolitikai stratégiájába.
A bangladesi miniszterelnök 2025 áprilisában Pekingbe látogatott, ahol már a bázisok felújításának konkrét terveiről tárgyalt a kínai kormány képviselőivel. Az ezt követő hónapokban kínai katonai és műszaki delegációk látogatták meg Lalmonirhatot, illetve a felújításra kijelölt öt másik támaszpontot, ami egyértelmű jelzés a kínai jelenlét erősödésére.
Kína nemcsak a légibázisokban érdekelt: gyárak építésébe és egy napelempark létesítésébe is belekezdett Banglades északi részén, Rangpur térségében, miközben kínai hadiipari vállalatok modern katonai felszerelésekkel kezdik el ellátni a bangladesi hadsereget.
India aggodalma és az új erőegyensúly
Az indiai sajtó – köztük a Times of India – és a delhi Observer Research Foundation elemzői szerint Kína az India-barát kormányt váltó átmeneti bangladesi vezetést használja ki, hogy megerősítse katonai jelenlétét az indiai határ közelében. A Lalmonirhathoz hasonló bázisokról könnyen megfigyelhető az indiai hadsereg mozgása és felmérhető az ország védelmi képessége a határ menti térségben, különösen a stratégiai jelentőségű Siliguri-folyosó környékén.
A hatalmától megfosztott korábbi bangladesi miniszterelnök, Sheikh Hasina idején India és Banglades viszonya viszonylag kiegyensúlyozott volt. Muhammad Yunus hatalomra kerülésével azonban Dhaka látványosan nyit Pakisztán és Kína felé: a védelmi együttműködés mélyítése, a kiképzési szerződések, a közös bázisfejlesztés és a kínai fegyverbeszerzések mind ebbe az irányba mutatnak.
Kína katonai és gazdasági együttműködés keretében gyárakat épít Bangladesben, napelemparkot telepít Rangpur közelében, és egyre nagyobb részt vállal a bangladesi haderő modernizálásában. Ezzel párhuzamosan pakisztáni és kínai katonai delegációk közösen látogatják a fejlesztés alatt álló Lalmonirhat bázist, az indiai források szerint pedig a pakisztáni hírszerzés (Inter-Services Intelligence – ISI) is megkezdte tevékenységét a térségben.
Mindez Indiában azt a benyomást erősíti, hogy egy informális pakisztáni–bangladesi–kínai védelmi tengely rajzolódik ki, amely közvetlenül érinti India keleti hadszínterét és a létfontosságú Siliguri-folyosót.
