Vlagyimir Putyin ezúttal nem egy katonai értekezleten, hanem a VTB „Rosszija zovjot!” (Oroszország hív!) befektetési fórum plenáris ülésén vázolta fel, mit gondol az ukrajnai rendezésről, a fronthelyzetről és az orosz gazdaság állapotáról. A Kommerszant beszámolója szerint a Kreml most is összekapcsolta a békéről szóló üzeneteket a katonai és gazdasági erő demonstrációjával.
A békefolyamattal kapcsolatban Putyin élesen bírálta az európai szereplőket. Szerinte Európa saját lépéseivel próbálja blokkolni az ukrajnai rendezést, aminek egyik jele, hogy módosításokat javasolnak Donald Trump béketervéhez. Ezek azonban Putyin szerint kizárólag a folyamat kisiklatását szolgálják. Úgy fogalmazott: Európa maga szakította meg a kapcsolatot Moszkvával, ma pedig a „stratégiai orosz vereség” illúziójában él. Ha azonban „figyelembe veszik a terepen kialakult realitásokat”, Oroszország nem zárkózik el a tárgyalásoktól.
Fronthelyzet: Krasznoarmejszk és Kupjanszk
Putyin megerősítette, hogy Krasznoarmejszk (Pokrovszk) teljes mértékben az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll. A várost mindkét fél kulcsfontosságú támaszpontként kezelte, és Putyin szerint innen „minden ígéretes irányba kényelmesen lehet tovább mozogni”, ezért fontos ugródeszka az úgynevezett különleges hadművelet további szakaszaihoz.
A Harkivi területen lévő Kupjanszk esetében azt állította, hogy a város teljes egészében orosz ellenőrzés alatt áll, a harcok pedig már csak Kupjanszk-Uzlovojra korlátozódnak. Itt a Kreml szerint a következő napokban szintén teljes orosz ellenőrzés alakulhat ki. Putyin közlése szerint 15 ukrán zászlóalj került blokád alá a térségben. A hadműveleteket „sebészeti módszerűnek” nevezte, és azt állította: „ez nem is háború a szó klasszikus értelmében”.
Putyin külföldi – köztük ukrán – újságírókat is meghívott a térségbe, azzal az üzenettel, hogy a helyszínen győződjenek meg a valós helyzetről.
Fekete-tenger: „kalózakciók” és tengeri elzárás
Külön blokkot kapott az orosz olajtankerek elleni dróntámadások ügye a Fekete-tengeren. Putyin a támadásokat „kalózakcióknak” nevezte, és bejelentette: Moszkva bővíti a célpontok körét, nemcsak ukrán kikötők, hanem azoknak az országoknak a hajói is célkeresztbe kerülhetnek, amelyek segítik Ukrajnát a tengeri támadásokban.
A „legegyszerűbb és legradikálisabb” válasznak azt nevezte, ha Oroszország teljesen elvágná Ukrajnát a tengertől, mert így szerinte technikailag is lehetetlenné válna a további tengeri támadás. Ugyanakkor jelezte: bízik abban, hogy Kijev vezetése és a mögöttük álló erők átgondolják politikájukat.
A Nyugat nem szereti a versenyt
A gazdasági blokkban Putyin a Nyugatot a tisztességtelen verseny vádjával illette. Szerinte a nyugati hatalmak „kicsúszó monopóliumukat” próbálják megőrizni, és a világgazdasági turbulenciát nem az ukrajnai háború, hanem elsősorban a szankciók és politikai korlátozások okozzák.
Úgy fogalmazott: Oroszország alkalmazkodott a nyomáshoz, és továbbra is megbízható partner marad azok számára, akik nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon közelítenek hozzá.
Kína, India és a keleti nyitás
Putyin külön kiemelte a Kínával és Indiával fennálló stratégiai kapcsolatokat. Ezeket évtizedes együttműködésnek nevezte, és jelezte: a technológiai együttműködés további mélyítését tartja kívánatosnak. Közelgő indiai látogatásán a kereskedelem bővítése és az orosz import növelése is napirenden lesz.
Orosz gazdaság és költségvetés
A makrogazdasági adatokat Putyin a stabilitás jeleként értékelte. Közlése szerint az orosz munkanélküliség történelmi mélypontra, 2,2 százalékra süllyedt, az infláció az év végére 6 százalék körül alakulhat, a GDP-növekedés pedig 0,5–1 százalékos sávban mozoghat. Mindezt úgy, hogy a kormányzat szerinte szándékosan hűti a gazdaságot, és „puha landolásra” készül.
A következő évekre szóló költségvetésről azt mondta: mérsékelt hiánnyal számol, ugyanakkor minden állami prioritást finanszíroz, és az államháztartás stabil.
Tőzsde, IPO-k és az állami cégek részvényei
Putyin szerint az orosz részvénypiac alulfejlett, idén mindössze három vállalat tartott IPO-t. Ezért utasította a kormányt egy átfogó IPO–SPO-program kidolgozására az állami cégek számára.
A fórumon külön gratulált a Dom.RF állami lakáspénzügyi holding vezetőjének, Vitalij Mutkónak a tőzsdei bevezetés sikeréhez, és hangsúlyozta: ilyen lépések szükségesek ahhoz, hogy 2030-ig látványosan nőjön az orosz tőkepiac kapitalizációja.
Kreml-üzenet: tárgyalás igen, feltételekkel
Putyin mostani fellépése a Kreml jól ismert kettős üzenetét erősítette meg: Oroszország kész tárgyalni a békéről, de csak a jelenlegi frontvonalak és az SVO-célok elismerése mellett; közben pedig katonai és gazdasági fronton is azt igyekszik demonstrálni, hogy kezdeményező pozícióban van – a Donbaszban, a Harkivi területen, a Fekete-tengeren és a moszkvai tőzsdén egyaránt.
