Orosz sajtóértesülések szerint Szergej Lavrov külügyminiszter tudatos akciója kényszerítette arra a CIA-t, hogy 2017-ben kimenekítsen egy, a Kreml közelébe beépített ügynököt. A Lenta.ru beszámolója alapján egy volt „Alfa” kommandós, az FSZB tartalékos alezredese úgy véli: a műveletet az a hírhedt fehér házi találkozó koronázta meg, ahol Donald Trump akaratlanul bizalmas információkat osztott meg az orosz delegációval.
A 2019-ben kiszivárgott amerikai narratíva szerint az ügynököt épp azért kellett sürgősen kivonni Oroszországból, mert Trump „túl sokat mondott” Lavrovnak a rendelkezésre álló hírszerzési anyagokról. Most az orosz források azt állítják: Moszkva szándékosan játszott rá Trump stílusára, és olyan információkat „szivárogtatott vissza” a CIA felé, amelyek idegessé tették Langley-t, s végül pedig saját maga léptette le a terepről a beépített emberét.
Oleg Szmolenkov menekülése
A nyugati lapok már 2019-ben megnevezték a feltételezett ügynököt: Oleg Szmolenkovot, aki a 2000-es években az orosz külügyminisztériumban, majd washingtoni diplomataként dolgozott, később pedig Jurij Usakov elnöki tanácsadó irodájának főtanácsadója lett. A beszámolók szerint 2017-ben hirtelen eltűnt a Kremlből, röviddel a Trump–Lavrov-találkozó után.
Az orosz média úgy tudja, Szmolenkov 2017 júniusában családjával Montenegróba utazott nyaralni, onnan már nem tért vissza. Még ugyanabban az évben „gyilkosság gyanújával” indult eljárás az ügyben, 2018-ban viszont egy vele azonos nevű személy házat vásárolt Virginia államban. A CIA számára a forrás elvesztése az amerikai sajtó szerint komoly érvágás volt, mivel rajta keresztül jutottak be a Kreml felső köreibe.
Moszkva nem zárta le az ügyet
A Kreml hivatalosan ma is óvatos. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő elismerte, hogy Szmolenkov valóban dolgozott az elnöki adminisztrációban, de „nem volt magas rangú tisztségviselő”, és évekkel ezelőtt elbocsátották. Arra a kérdésre, hogy amerikai ügynök volt-e, Dmitrij Peszkov csak annyit mondott: „Ezt nem tudom megerősíteni.”
A külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova 2019-ben jelezte: Oroszország az Interpolon keresztül is keresi Szmolenkovot, és a „személy eltűnése” miatt indított eljárást nem zárták le. Moszkva szerint a történet időről időre az amerikai belpolitikában, főként választási időszakokban kerül újra elő – jó eszközként Trump ellen.
A legfrissebb információk szerint tehát Kreml túljárt a CIA eszén: az orosz szolgálatok már 2017 előtt gyanították, hogy az amerikai ügynököt telepítettek a Kremlbe, Lavrov pedig tudatosan „rádolgozott” a helyzetre, és olyan körülményeket teremtett, illetve olyan infókat „engedett vissza” a CIA felé, amelyek eleve nyugtalanították Langley-t, miközben az elnököt kérkedésre ösztönözték. Trump tehát a politikai ellenfelei állításaival szemben nem játszott össze az oroszokkal, de a természetéből fakadóan olyan hibát követett el, ami után Szmolenkovot muszáj volt kimenekíteni.
