Donald Trump amerikai elnök újabb fenyegető üzenetet küldött Teheránnak a napok óta tartó iráni tiltakozások kapcsán. A Truth Socialön közzétett bejegyzésében azt írta: ha Irán „lőni és kegyetlenül ölni” kezdi a békés tüntetőket, az Egyesült Államok „kész a segítségükre sietni”
A híradások szerint a figyelmeztetés egyértelműen potenciális katonai beavatkozásra utal, miközben Iránban a nemzeti valuta zuhanása és az árrobbanás miatt napok óta tartanak a megmozdulások. A tiltakozások december 31-én kezdődtek, előbb a teheráni bazár és az üzlettulajdonosok sztrájkjaival, majd vidéki városokra is átterjedtek.
Állítólag az összecsapásoknak eddig hat–hét halálos áldozata van a tüntetők és a biztonsági erők tagjai közül; a rendőrség könnygázt vetett be, több helyen éles lőszert is használt.
Teherán: „Tudjuk, hova irányítsuk a nyilainkat”
Trump kijelentéseire válaszul Ali Láridzsáni, az iráni legfőbb vezető rangidős tanácsadója azt mondta: az amerikai beavatkozás „káoszhoz vezetne az egész régióban”, és arra figyelmeztetett, hogy Irán nem hagyja válasz nélkül a külső nyomást.
Még élesebben reagált Abbász Arákcsi iráni külügyminiszter, aki az X-en közzétett üzenetében kijelentette: „fegyveres erőink teljes készültségben állnak, és pontosan tudják, hova irányítsák nyilaikat bármiféle szuverenitássértés esetén”.
Arákcsi „felelőtlennek és veszélyesnek” nevezte Trump üzenetét, és hangsúlyozta, hogy a „nagy iráni nép határozottan elutasít minden külső beavatkozást”. Ugyanakkor elismerte a békés tiltakozás jogát azok számára, akiket a valutaárfolyam-ingadozás és az infláció közvetlenül érint, miközben a rendbontásnak minősített akciókat – rendőrőrs elleni támadást, Molotov-koktélok dobálását – zavargásként írta le.
Gazdasági válság, információs háború
A mostani demonstrációk az elmúlt három év legnagyobb tiltakozáshullámát jelentik Iránban. A háttérben súlyos gazdasági válság áll: a hivatalos adatok szerint az éves infláció 40–50 százalék körül mozog, a rial történelmi mélypontra zuhant, az alapélelmiszerek és gyógyszerek ára drámaian megugrott.
A tiltakozások főként üzlettulajdonosok és bazári kereskedők sztrájkjaival indultak, majd diákok és fiatalok is csatlakoztak a demonstrációkhoz, aztán több városban rendőrségi járműveket gyújtottak fel, rendőrőrsöket támadtak meg, a biztonsági erők pedig könnygázt és bizonyos esetekben éles lőszert vetettek be.
Az iráni hatóságok nem tagadják, hogy számos letartóztatás történt és történik a megmozdulások során. Ugyanakkor a belügyi tisztségviselők arra figyelmeztetnek, hogy az interneten és a közösségi médiában „pszichológiai hadviselés” folyik, számos felvétel – szerintük – manipulált vagy kiragadott részlet, és a nyugati médiumok, illetve emigráns csatornák torzítva mutatják a tüntetéseket.
Arákcsi és más iráni tisztségviselők eközben emlékeztetnek a 2025 júniusában végrehajtott amerikai–izraeli csapásokra, és azt állítják: Washington most a tiltakozások „instrumentalizálásával” próbálja gyengíteni az országot. Érdemes hozzátenni: mindez akkor történik, amikor az Axios értesülései szerint Benjámin Netanjahu újabb támadásra akarja rávenni Washingtont.
