Oroszország és Kína nyíltan kiáll Kuba mellett az Egyesült Államok által szigorított energetikai nyomás közepette. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette: Moszkva tárgyal Havannával olaj- és kőolajszármazékok szállításáról. A részleteket „érthető okokból” nem közölték, de az orosz nagykövetség humanitárius jellegű szállítmányt helyezett kilátásba.
Peszkov hangsúlyozta: Oroszország nem keres közvetlen konfrontációt az Egyesült Államokkal, ugyanakkor a két ország közötti kereskedelem gyakorlatilag megszűnt a korábbi szankciók miatt, így Washington mozgástere korlátozott. Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova korábban élesen elítélte az „energetikai blokádot”, amely szerinte sérti a nemzetközi jog alapelveit.
Párhuzamosan Peking is politikai támogatásáról biztosította Kubát. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian kijelentette: Kína „a lehetőségeihez mérten” segítséget nyújt, és ellenzi a külső beavatkozást, amely megfosztaná a kubai népet a fejlődéshez való jogától. Konkrét programokat nem neveztek meg, de Peking számára óriási presztízsveszteség lenne, ha magára hagyná Havannát.
Mexikó 800 tonna segítséget küld
A geopolitikai üzenetek mellett kézzelfogható támogatás is érkezett. Mexikó két hajón összesen 800 tonna humanitárius segélyt juttatott el a szigetre. A Papaloapan és az Isla Holbox élelmiszereket és higiéniai termékeket szállított: tejport, húst, rizst, babot, olajat és tisztálkodási cikkeket.
A kubai kereskedelmi miniszter, Betsy Díaz Velázquez külön megköszönte Claudia Sheinbaum mexikói elnök támogatását, kiemelve, hogy a segítség a „megszigorított amerikai intézkedések” közepette érkezett. Mexikó többször hangsúlyozta: kiáll Kuba szuverenitása mellett, és elutasít minden olyan politikát, amely ezt sérti.
Kuba ismét a nagyhatalmak fókuszában
Washington részéről Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kőolajat szállítanak Kubának. A lépés célja egyértelmű: elvágni Havannát a létfontosságú energiaforrásoktól. A kubai vezetés szerint ez tudatos gazdasági „fojtogatás”.
A helyzet túlmutat a karibi térségen. Oroszország, Kína és Mexikó fellépése azt jelzi: Kuba ügye ismét geopolitikai kérdéssé vált. Az Egyesült Államok szankciós politikája egy olyan környezetben érvényesül, ahol Moszkva és Peking kész politikai és – legalább részben – gazdasági ellensúlyt képezni.
