A közel-keleti konfliktus jelentős kockázatokat jelent a világgazdaság növekedésére és az inflációra nézve – derül ki vezető elemzőintézetek friss értékeléseiből. A JPMorgan szerint a globális GDP-növekedés 2026 első felében 2%-ra lassulhat a korábban várt 2,6% helyett, miközben a globális infláció 4%-ra emelkedhet (az előző becslés 3% volt).
Az „mérsékelt” forgatókönyv 80 dolláros Brent-átlagárat feltételez az első félévben, amely a második félévben 60 dollárra süllyedhet. Elhúzód konfliktus és az Ormuzi-szoros tartós blokádja esetén azonban az elemzőknek alaposan felül kell vizsgálniuk előrejelzéseiket.
Az USA stagflációs csapdában
Az Egyesült Államok számára a konfliktus egyértelműen inflációs kockázatot és romló gazdasági kilátásokat jelent. Az ING közgazdászai szerint az olajárak emelkedése 0,3–0,4 százalékponttal toldhatja meg az amerikai inflációt, amely így elérheti a 3%-ot.
A Fed kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások is átrendeződtek: az első kamatcsökkentést a piacok már nem júniusra, hanem legkorábban szeptemberre valószínűsítik, a kamatszint addig 3,5–3,75% között maradhat. A helyzetet tovább bonyolítja a munkaerőpiac hűlése: februárban 92 ezer munkahely szűnt meg, miközben a várakozás 60 ezres bővülés volt. A munkanélküliségi ráta 4,4%-ra nőtt. Mindez a stagfláció kockázatát erősíti.
Európa különösen kitett
Az EU gazdasága az energiaimport-függőség miatt a legsérülékenyebb a konfliktus következményeivel szemben. A holland TTF gázpiacon az áprilisi határidős ár 69 euró/MWh-ra szökött a múlt heti 54 euróról. Az Oxford Economics elemzői szerint az energiasokk 0,5–0,8 százalékponttal gyorsíthatja az inflációt (közel 2,9%-ra), a gazdasági növekedés pedig 2% alá csúszhat.
Kínának időt adnak a pufferek
Kína, a világ legnagyobb olajimportőre, amelynek beszerzései mintegy 40%-ban a Perzsa-öböl térségéből érkeznek, felhalmozott tartalékai révén egyelőre mérsékelheti az energiasokk hatását. Ugyanakkor tartósan magas nyersanyagárak esetén a nyomás az iparban is érezhetővé válik. A 2026-os GDP-növekedési előrejelzés 0,2–0,4 százalékponttal csökkenhet az IMF és a Világbank korábbi 4,5–4,6%-os becsléseihez képest.
