Az utóbbi napokban egyre több utcai összecsapásra került sor a bahreini tüntetők és az ellenük kivezényelt rendfenntartó erők között.
Az Öböl menti országban március 1-jén kezdődtek a tiltakozások az országot irányító elit Amerika-barát politikája miatt, ugyanis a többségében síita lakosságú államban sokan Iránnal szimpatizálnak a perzsa állam ellen zajló háborúban.
Az országot irányító Al-Halífa uralkodóházat évtizedek óta bírálják amiatt, hogy az ott állomásozó amerikai 5. flottára támaszkodva gyakorolja a hatalmat, és elnyomja a síita többséghez tartozó ellenzéket.
Az Irán elleni amerikai–izraeli támadások után azonban Bahrein is célponttá vált az ott található amerikai katonai létesítmények miatt. Az amerikai katonai bázisok elleni iráni rakétatámadásokat a bahreini lakosság egy része pozitívan fogadta, és már a konfliktus kezdetétől fogva napi rendszerességgel tartottak ellenzéki megmozdulásokat Al-Manámában.
Az ellenzéki gyűléseken elsősorban Irán támogatása, valamint az USA-val szövetséges elit bírálata került előtérbe.
Mohammed al-Muszavi meggyilkolása
A tiltakozások és a rendőrséggel történő összecsapások még intenzívebbé és erőszakosabbá váltak, miután a bahreini biztonsági erők meggyilkolták a 32 éves Mohammed al-Muszavi ellenzéki aktivistát.
A férfit azt követően állították elő, hogy az amerikai nagykövetség előtt tiltakozott a háború ellen, valamint Ali Hamenei ajatollah korábbi meggyilkolása miatt.
Muszavi azonban a fogdában, a kihallgatás során életét vesztette. Miután egyértelművé vált, hogy a rendőrök megkínozták és megölték, az aktivista temetése rendszerellenes tüntetéssé vált.
A közel-keleti híroldalak beszámolói, valamint a hírcsatornák által közzétett videók szerint a bahreini ellenzék immár egyértelműen a rendszer bukását, vagyis az Amerika-barát Halífa család eltávolítását követeli.
De vajon lesz-e rezsimváltás?
Miközben az amerikai kormányzatok régóta úgynevezett rezsimváltást szeretnének elérni Iránban, addig washingtoni szövetségeseik, az Öböl menti arab monarchiák, az Egyesült Államok támogatásával jelentős kockázatot vállalnak.
Egyrészt Irán közelsége miatt. Azáltal, hogy területükön helyet adtak az amerikai katonai bázisoknak, maguk is az iráni rakéták célpontjává váltak.
Másrészt a saját lakosságuk miatt, amely nem minden esetben támogatja az Egyesült Államok háborúit, különösen akkor, ha Washington Izraellel együtt támad meg egy muszlim országot.
A helyzet természetesen a síita többségű Bahreinben a legérdekesebb, ahol már 2011-ben is történtek tiltakozások a rendszer ellen. Akkor nagyrészt a szaúdi katonai beavatkozásnak volt köszönhető, hogy az Al-Halífa család hatalmát nem buktatták meg. A zavargásoknak akkor több halálos áldozata is volt.
Azt azonban ma sem lehet biztosan megjósolni, hogy egy ilyen instabil környezetben meddig tartható fenn a bahreini elit hatalma.
Nem csak Bahrein lehet veszélyben
Noha Szaúd-Arábia többségében szunnita muszlim állam, az országban jelentős síita kisebbség él. A Katíf és al-Ahsza körzetekben élő síitákkal már többször is összetűzésbe került a szaúdi kormány.
Ugyanakkor ahhoz nincs feltétlenül szükség síita kisebbségre, hogy egy Öböl menti ország lakossága megelégelje saját kormányának Amerika-barát politikáját és a már hetek óta tartó fegyveres konfliktust.
Az Öbölben ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy az Egyesült Államok kihasználja őket, és az arab monarchiák területén vívja meg a saját háborúit.
