Az izraeli háború következményei miatt Libanonban több mint 1,2 millió ember kerülhet akut élelmiszer-bizonytalanságba – írta az Ahram Online, hozzátéve: Bejrút szerint Izraelnek teljesítenie kell a tűzszünet feltételeit, mielőtt közvetlen tárgyalások kezdődhetnének
Gyorsan romló élelmezési helyzet
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a Világélelmezési Program és a libanoni mezőgazdasági minisztérium közös jelentése szerint április és augusztus között 1,24 millió ember, vagyis a lakosság csaknem negyede szembesülhet válságszintű vagy annál súlyosabb élelmiszer-bizonytalansággal.
Ez jelentős romlást jelent a háború előtti állapothoz képest. Március előtt becslések szerint 874 ezren, a lakosság mintegy 17 százaléka küzdött akut élelmezési gondokkal. A mostani romlást a jelentés a fegyveres konfliktussal, a tömeges elmozdulással és a gazdasági nyomással magyarázza.
Bár az április 17. óta érvényben lévő tűzszünet hat hét után szüneteltette az izraeli hadműveletek legintenzívebb szakaszát, a humanitárius helyzet továbbra is rendkívül törékeny. A beszámoló szerint az izraeli háborúban több mint 2500 ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A harcok különösen a déli térségekben és a vidéki közösségekben okoztak súlyos károkat.
A mezőgazdaság nyomás alatt van
Nora Ourabah Haddad, a FAO libanoni képviselője arra figyelmeztetett, hogy bár az előző értékeléshez képest négy százalékos javulás látszik az élelmiszer-biztonsági trendekben, 17 ezer mezőgazdasági háztartás továbbra is élelmezési bizonytalansággal küzd. A kisgazdák különösen sérülékenyek: nagyjából felük számolt be arról, hogy fő bevételi forrása visszaesett a konfliktus és az elhúzódó száraz időszak miatt.
A Világélelmezési Program libanoni képviselője, Anne Valand szerint a számok mögött olyan családok állnak, amelyek egyetlen újabb sokk hatására ismét akut éhezésbe csúszhatnak. A szervezet ezért kiszámítható segítséget sürget, hogy az érintettek legalább alapvető élelmiszerszükségleteiket fedezni tudják.
Nizar Hani libanoni mezőgazdasági miniszter szerint a jelentés azt mutatja, hogy a tavalyi pozitív jelek ellenére továbbra is hatalmas kihívások állnak az ország előtt. Hangsúlyozta: az élelmezési biztonság nem érhető el pusztán segélyekkel, ehhez stratégiai beruházásokra, a helyi mezőgazdasági termelés megerősítésére, a természeti erőforrások védelmére és a vidéki közösségek támogatására van szükség.
Bejrút Izrael teljes visszavonulását sürgeti
A humanitárius válság közben a tűzszünet politikai és katonai oldala is bizonytalan. Joseph Aoun libanoni elnök szerdán kijelentette: Izraelnek előbb teljes mértékben végre kell hajtania a tűzszüneti megállapodást, és csak ezután kezdődhetnek közvetlen tárgyalások a két ország között.
A libanoni álláspont szerint az izraeli támadások a tűzszünet ellenére sem álltak le. Az Ahram Online beszámolója alapján a tűzszünet kezdete óta kevesebb mint két hét alatt több mint 60 ember halt meg izraeli csapásokban. Szerdán egy libanoni katona és testvére halt meg egy izraeli támadásban, egy nappal korábban pedig 19 ember, köztük három polgári védelmi dolgozó vesztette életét Dél-Libanonban. Nawaf Salam miniszterelnök háborús bűncselekménynek nevezte a civil védelmi munkások halálát okozó csapást.
Izrael közben továbbra is fenntartja jelenlétét Dél-Libanon egyes részein, és a beszámoló szerint a „sárga vonalként” emlegetett biztonsági zónában falvakat rombolt le, miközben figyelmeztette a kitelepített lakosokat, hogy ne térjenek vissza otthonaikba.
Tárgyalási nyomás és ellenállási logika
Aoun szerint a libanoni hatóságok folyamatos kapcsolatban állnak a közvetítőkkel a tűzszünet megszilárdítása és a déli falvak rombolásának leállítása érdekében. Hozzátette: Bejrút most arra vár, hogy az Egyesült Államok időpontot jelöljön ki az Izraellel folytatandó közvetlen tárgyalások megkezdésére.
A libanoni elnök korábban azt mondta, a tárgyalások célja a háború lezárása, az izraeli kivonulás, a kitelepítettek hazatérése, a határ kijelölése és az Izraellel fennálló ellenséges állapot megszüntetése lenne.
A Hezbollah viszont elutasítja a közvetlen tárgyalásokat, és azzal vádolja a libanoni hatóságokat, hogy nem képesek megvédeni az országot. A mozgalom szerint Izrael biztonsági övet próbál létrehozni libanoni területen, amit az ellenállás és a lakosság kitartása fog meghiúsítani.
A két beszámoló együtt azt mutatja, hogy Libanonban a tűzszünet nem jelent valódi stabilizációt: miközben az élelmezési válság mélyülhet, a déli fronton továbbra is fennáll a katonai eszkaláció veszélye, a politikai rendezés pedig egyelőre az izraeli kivonulás, az amerikai közvetítés és a Hezbollah ellenállása közötti feszültségben rekedt.
