Hszi Csin-ping szerint az alapkutatás a teljes tudományos rendszer forrása, ezért Kínának nagyobb erővel és konkrétabb intézkedésekkel kell megerősítenie ezt a területet – közölte a Hszinhua.
Az eredeti innovációt tennék a középpontba
A kínai államfő, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és a Központi Katonai Bizottság elnöke április 30-án Sanghajban vett részt az alapkutatás megerősítéséről szóló tanácskozáson. Beszédében hangsúlyozta: az alapkutatás a tudományos és ipari áttörések kiindulópontja.
Hszi szerint a párt 18. kongresszusa óta Peking jelentős előrelépést ért el ezen a téren: optimalizálták a kutatási struktúrákat, növelték a finanszírozást, és új intézményi mechanizmusokat alakítottak ki. A kínai vezetés most úgy látja, hogy az új tudományos-technológiai forradalom és az ipari átalakulás felgyorsulása miatt a globális verseny egyre inkább az alapvető, frontvonalbeli kutatási területekre összpontosul.
A beszéd egyik központi üzenete az volt, hogy Kínának nem elég követnie a technológiai trendeket: saját, eredeti és akár forradalmi innovációkra van szüksége. Ez illeszkedik ahhoz a hosszabb távú pekingi stratégiához, amely a magas szintű technológiai önellátást és a tudományos nagyhatalmi státuszt tekinti célkitűzésnek.
Összehangolt kutatási rendszerre van szükség
Hszi Csin-ping szerint meg kell erősíteni a felső szintű tervezést és az alapkutatási rendszer egészének szervezését. A kínai vezetés továbbra is a „négy irány” stratégiai elvét követné, vagyis a világ tudományos élvonalára, a gazdaság fő csatatereire, az ország stratégiai szükségleteire és az emberek életét érintő területekre összpontosítaná a kutatást.
A tanácskozáson kiemelték az állami kutatóintézetek, a magas szintű kutatóegyetemek, az új típusú K+F-intézmények és a vállalatok szerepét is. Peking célja, hogy az alapkutatás, az alkalmazott fejlesztés és az eredmények ipari hasznosítása ne különálló szigeteket alkosson, hanem egységes innovációs lánccá kapcsolódjon össze.
A felszólalók között volt a tudományos és technológiai, valamint az oktatási tárca vezetője, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, Sanghaj párttitkára, továbbá egyetemi, laboratóriumi és vállalati kutatók is. Ez jelzi, hogy a kínai vezetés az alapkutatást nem pusztán akadémiai kérdésként, hanem iparpolitikai és nemzetstratégiai ügyként kezeli.
Több pénz, több fiatal kutató, több türelem
Hszi külön kitért a tehetséggondozásra is. Szerinte az oktatás, a tudomány és a szakemberképzés fejlesztését egységesen kell kezelni, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fiatal kutatók támogatására. A kínai vezetés a tudományos utánpótlást már az iskolás korosztályban erősítené: a beszéd szerint fel kell kelteni a fiatalok képzelőerejét és kutatási vágyát, hogy minél többen válasszák életpályának az alapkutatást.
A finanszírozás terén Peking fokozatosan növelné az alapkutatásra jutó források arányát, miközben többcsatornás befektetési rendszert alakítana ki. Emellett nagy tudományos infrastruktúrák, intelligens kutatási platformok és az alapkutatás sajátosságaihoz igazodó értékelési rendszer létrehozását is sürgette.
A beszédben fontos elem volt a kutatói környezet átalakítása is. Hszi szerint nyitottabb, befogadóbb, a kudarcot is toleráló innovációs légkörre van szükség, miközben erősíteni kell a kutatási integritást és javítani kell a kutatók munka- és életkörülményeit.
Kína a globális innovációs hálózatban
A kínai államfő azt is hangsúlyozta, hogy Kínának aktívabban kell bekapcsolódnia a globális innovációs hálózatokba. Peking nemzetközi együttműködéseket szorgalmazna többek között az éghajlatváltozás, az energia, a környezetvédelem és az egészségügy nagy tudományos kérdéseiben.
A tanácskozást Ting Hszüe-hsziang miniszterelnök-helyettes vezette, aki szerint Hszi beszéde stratégiai iránymutatást adott az alapkutatás megerősítéséhez. A kínai vezetés üzenete egyértelmű: a technológiai nagyhatalmi státusz alapját nemcsak a gyártás és az alkalmazott fejlesztés, hanem az eredeti tudományos áttörések adják.
