Ha az Egyesült Államok hosszabb távon csökkenti katonai jelenlétét Európában, az rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja az európai NATO-szövetségeseket – mondta az Izvesztyijának Malek Dudakov politológus.
Dudakov szerint Európa katonai szempontból továbbra is nagymértékben az Egyesült Államoktól függ, ezért az amerikai jelenlét visszavágása nem egyszerű diplomáciai vita, hanem stratégiai figyelmeztetés lenne az Óvilág számára.
Európa nehéz évek elé nézhet
A politológus úgy fogalmazott, ha Washington valóban tartósan korlátozza európai katonai jelenlétét, az „hatalmas kihívást” jelentene az európai országoknak.
– Ez hosszú távú kihívás lesz számukra. Valószínűleg most aktívan kell döntéseket hozniuk az újrafegyverkezésről, különben semmijük sem marad – mondta Dudakov.
A szakértő szerint az európai országok sok területen szinte teljes mértékben az amerikai katonai képességekre támaszkodnak. Ez nemcsak a csapatlétszámra, hanem a logisztikára, a hírszerzésre, a légvédelemre, a stratégiai szállításra és az elrettentés egész rendszerére is vonatkozik.
Trump nyomást gyakorol a szövetségesekre
Dudakov ugyanakkor úgy látja, Donald Trump lépései mögött egyelőre nem rajzolódik ki teljesen koherens stratégia. Szerinte a katonai jelenlét jelentős visszavágása hosszabb folyamat lenne, ezért a mostani bejelentések részben politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhetők.
Trump április végén jelezte, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja németországi katonai jelenlétét. Az amerikai elnök szerint Washington hamarosan döntést hoz arról, milyen mértékben csökkenti a Németországban állomásozó erőket.
Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője és az orosz elnök külföldi befektetésekért, illetve gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja Trump kijelentéseit Friedrich Merz német kancellár számára súlyos politikai figyelmeztetésként értékelte.
Már konkrét csökkentésről van szó
A történet azonban időközben túllépett a puszta fenyegetés szintjén. Amerikai sajtóértesülések szerint Washington mintegy 5000 katonát von ki Németországból, ami a jelenlegi németországi amerikai létszám jelentős részét érinti.
A döntés hátterében részben az iráni háború körüli amerikai–európai feszültségek állnak. Trump nehezményezi, hogy több európai szövetséges nem támogatta kellő mértékben az Egyesült Államok iráni katonai műveleteit, illetve a Hormuzi-szoros körüli amerikai fellépést.
Az amerikai elnök a Fehér Házban újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy Németország mellett Olaszországban és Spanyolországban is csökkentik az amerikai katonai jelenlétet.
Trump úgy fogalmazott: „igen, valószínűleg, miért is ne tenném?”, majd külön bírálta Rómát és Madridot. Szerinte Olaszország „egyáltalán nem volt segítségükre”, Spanyolország pedig „borzasztó” volt az iráni konfliktus során.
A Hormuzi-szoros miatt nőtt a feszültség
Trump azt rótta fel az európai szövetségeseknek, hogy amikor Washington támogatást várt volna tőlük, nem álltak mellé.
– Minden esetben azt mondták, hogy nem akarnak belekeveredni, pedig ők használják a Hormuzi-szorost, mi nem – mondta az amerikai elnök.
A vita így már nemcsak a NATO-n belüli teherviselésről szól, hanem arról is, hogy az Egyesült Államok milyen árat szab a katonai védelemért. Trump üzenete lényegében az, hogy aki nem támogatja Washington közel-keleti műveleteit, az ne számítson automatikusan változatlan amerikai katonai jelenlétre Európában.
Ez Európa számára kellemetlen stratégiai pillanatban érkezik. A kontinens egyszerre próbálja növelni védelmi kiadásait, pótolni a fegyver- és lőszerhiányokat, valamint fenntartani az Ukrajnának nyújtott támogatást. Ha mindehhez az amerikai katonai jelenlét csökkenése is társul, az felgyorsíthatja az európai újrafegyverkezést – de közben azt is megmutatja, mennyire törékeny maradt Európa biztonsági önállósága.
