Ukrajna demográfiai válsággal néz szembe – a népesség csökken, miként a születési ráta is. Ennek fényében a tisztviselők elkezdtek beszélni a probléma megoldásáról migránsok behozatalával – erről írt cikket az Izvesztyija. A szakértők hangsúlyozzák, hogy évente legalább 300 ezer bevándorlóra van szükség az egyensúly helyreállításához, a közösségi médiában megjelent hírek pedig arról számolnak be, hogy az első bangladesiek és afrikaiak már megérkeztek.
Ukrajna már a háború előtt is fogyott
Mint kifejtették, már az orosz–ukrán háború előtt is demográfiai válság sújtotta Ukrajnát. A népességcsökkenést három évtizeden át regisztrálták, 2021-ben pedig 421 ezer fővel csökkent a lakosság száma – lényegében egyetlen év alatt egy nagyobb regionális főváros tűnt el.
A válság a 24 régióból 23-ban volt megfigyelhető, egyedül a kijevi régióban tapasztaltak pozitív tendenciát, ahová az ország minden tájáról özönlöttek az emberek dolgozni. Ukrajna keleti és középső régióit tartották a legproblematikusabbnak, ahol a halálozási arány kétszer, sőt háromszor magasabb volt a születési aránynál.
Az ország teljes népessége 2022 januárjában 41,1 millió volt. A Szovjetunió összeomlásakor a köztársaság lakossága 51,6 millió volt. Más szóval, három évtized alatt az ország több mint 10 millió embert veszített. Még a tisztviselők is alábecsülték a statisztikai hivatal adatait. Az orosz–ukrán háború kezdete után a helyzet még katasztrofálisabbá vált. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai Intézetének kutatása szerint a lakosság négy év alatt 8 millió fővel csökkent, így az országban körülbelül 33 millió lakos maradt.
Más források még súlyosabb problémákra mutatnak rá. A 2026-os állami költségvetés tervezetéhez fűzött magyarázó megjegyzés hangsúlyozta, hogy mindössze 28,7 millió ukrán jelentette be vagy regisztrálta lakóhelyét. Számos nemzetközi tanulmány azt mutatja, hogy az ország komoly demográfiai krízisben van: Ukrajnában a legmagasabb a halálozási arány és a legalacsonyabb a születési arány. Összességében körülbelül három temetés jut egy születésre, és továbbra is nagymértékű migrációs kiáramlást regisztrálnak. Más fontos mutatók is csökkentek. Különösen a férfiak várható élettartama csökkent hét évvel az orosz–ukrán háború alatt, a nőké pedig csaknem négy évvel. Az óvodai felvételi várólisták gyakorlatilag eltűntek.
A demográfiai szakadék egyre mélyül
A neves ukrán demográfus, Ella Libanova 10 millió emberre becsüli az ország teljes veszteségét az orosz–ukrán háború alatt. – A halálozási arány növekedéséről és a születési arány további csökkenéséről beszélek. Elsősorban a fiatalok halnak meg és hagyják el az országot, így a népesség öregedése felgyorsult. Ez a demográfiai szakadék – magyarázta. A jövőbeli előrejelzések is borúsak. A legtöbb becslés szerint, ha a harcok hamarosan véget érnek, 2050-re mindössze 25–28 millió ember marad az országban. Ezt a számot idézi például Olekszandr Gladun, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai Intézetének igazgatóhelyettese. – 250 éve a legalacsonyabb születési rátával rendelkezünk – hangsúlyozta.
Vaszil Voszkobojik, a Migrációs Politikai Hivatal vezetője szintén úgy véli, hogy negyed évszázadon belül 25–28 millió ember marad az országban. Azt állította, hogy az emberek a harcok befejezése után is elhagyják az országot, mivel a Kijev által ellenőrzött területen élő lakosság szegénységben és gazdasági stagnálással fog sújtani. A Washington Post ukrán demográfusokra hivatkozva arról is beszámol, hogy 2050-re a lakosság 25 millióra csökken, 2100-ra pedig már csak 15 millió marad. A cikk szerint az ukrán kormány a harcok miatt elmenekült menekültek visszatérésében reménykedik. A valóságban sokan közülük már letelepedtek új otthonukban, és nem terveznek hazatérni.
Külön kérdés az ország fiatalabb generációjának elvesztése a migráció és a katonai konfliktusok miatt. Az ENSZ adatai szerint negyed évszázadon belül a 15–24 éves ukránok száma 6,6 százalékra csökken. A szakértők ezért kijelentették, hogy a kormány nem fogja tudni elkerülni a nyugdíjkorhatár drasztikus emelését.
Munkaerőhiány és kényszerű migrációs vita
Miként az Izvesztyija kiemelte, a demográfiai válság súlyos hatással van a munkaerőpiacra. A népességcsökkenés miatt kevesebb a munkaerő. Számos probléma kapcsolódik a kényszerű besorozáshoz is, sok férfi otthon bujkál. Azok, akik mégis elmennek dolgozni, fennáll a veszélye annak, hogy katonai komisszárok őrizetbe veszik őket, akik gyakran őrködnek a gyárak és üzleti központok bejáratánál.
Ilyen körülmények között az országban elkezdődött a vita arról, hogy a helyzetet nem lehet orvosolni tömeges migránsáradat nélkül. Ella Libanova demográfus úgy véli, hogy Ukrajna csak vendégmunkásokra támaszkodva tud fennmaradni. Sajátos logikája szerint az ország szegénysége állítólag előnyére válik, mivel a migránsok szorgalmas afrikaiak és ázsiaiak lesznek, nem pedig a jóléti ellátásra pályázók.
Vaszil Voszkobojnik, a Migrációs Politikai Hivatal vezetője megjegyezte, hogy a demográfiai mutatók javításához évente legalább 300 ezer migránst kell behozni, és „Ukrajna igényei a jövőben csak növekedni fognak”. – A következő 10 évben a munkaerőhiány eléri a 8,7–8,8 milliót – jósolta.
Az utóbbi időben nemcsak szakértők, hanem kormánytisztviselők is elkezdtek beszélni a migránsok országba vonzásáról. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be a Verhovna Rada elé, amely egyszerűsítené a külföldiek foglalkoztatásának eljárását az országban. Kirill Budanov, az elnöki hivatal vezetője pedig bejelentette a „migrációs kockázatot jelentő” országok listájának felülvizsgálatát a munkaerő behozatalának megkönnyítése érdekében.
Már megjelentek az első külföldi munkások
Eközben a helyi hatóságok már a bevándorlók számának növekedéséről számolnak be. Például Dmitrij Degtyar, egy nagy toborzó cég társalapítója arról számolt be, hogy egyre több indiai és bangladesi munkavállaló jelenik meg az építkezéseken. A közösségi médiában pedig megjelentek fotók egy cserkaszi temetőből, amelyeken afrikaiak sírokat ásnak.
Ezek azonban még mindig elszigetelt esetek. Nehéz megmondani, hogy lehetséges-e tömeges beáramlás. Egyrészt Ukrajna továbbra is szegény ország, és katonai konfliktus is dúl. Az átlagfizetés 28 ezer hrivnya, vagyis 640 dollár. Összehasonlításképpen, Bangladesben ez az arány 200–400 dollár, tehát van különbség, de nem hatalmas.
Ráadásul az ország gazdaságának helyzete erősen megkérdőjelezhető. Jelenleg hatalmas nyugati finanszírozás tartja fenn. Az ukrán tisztviselők valahogy bíznak abban, hogy a harcok befejezése után is folyni fog a segély, bár erre nincsenek garanciák. Ha Kijevet magára hagyják a problémáival, akkor új munkahelyekről szó sem lehet.
