Húsz évbe telik, mire az Iráni Iszlám Köztársaság talpra áll a háború után, és még ezután sem lesz ugyanaz az ország – ezt Donald Trump amerikai elnök jelentette ki május 4-én Hugh Hewitt rádiós műsorvezetőnek adott interjújában.
„Ha mi ma elmegyünk, akkor nekik húsz évbe telik újjáépíteni az országukat, és soha többé nem lesz ugyanolyan” – mondta Trump. Az amerikai elnök azt is állította, hogy az amerikai fegyveres erők az iráni katonai művelet során elsüllyesztették Irán hajóinak jelentős részét, és súlyos csapást mértek az ország haderejére.
A tűzszünet több szakaszának eredményeit kommentálva Trump a hírszerzés munkáját emelte ki, amely szerinte információkat szolgáltatott az iráni katonai képességek újjászervezéséről. Ugyanakkor az amerikai elnök azt is jelezte, hogy ha Washington visszatérne a katonai műveletekhez, céljai eléréséhez még „két-három hétre” lenne szükség.
A rakétaprogram már nem elsődleges cél
Trump kijelentette, a Teherán képtelen folytatni a Hamász és a Hezbollah finanszírozását. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is „robbanásveszélyes” Irán számára, különösen azért, mert földalatti olajrendszerei megsemmisülhetnek, ami a Fehér Ház előrejelzései szerint a termelés teljes leállásához vezethet.
Az Izvesztyija emlékeztetett arra, hogy május 2-án, azon a napon, amikor kormánya megkapta Teherántól a 14 pontos béketervet, Trump még arról beszélt, hogy meg akarja semmisíteni Irán fennmaradó rakétaképességeit. Másnap elutasította az Iszlám Köztársaság konfliktus lezárására irányuló javaslatát, elfogadhatatlannak nevezte azt, de jelezte, hogy a közel-keleti kampányt befejezettnek tekinti.
A Wall Street Journal beszámolója szerint azonban Trump időközben árnyalta álláspontját: már nem a rakétaprogram korlátozását nevezte elsődleges célnak, hanem azt, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez. A lap szerint az amerikai elnök a rakétakérdést továbbra is fontosnak tartja, de úgy fogalmazott, hogy figyelembe kell venni Irán szomszédainak képességeit is. Ez lényegében azt jelzi, hogy Washington a tárgyalási célokat a nukleáris kérdésre szűkítheti, miközben Teherán továbbra is azt hangoztatja, hogy rakétaképességeiről nem hajlandó tárgyalni.
Hormuzban új erőviszonyokat próbál rögzíteni Irán
A konfliktus közben a Hormuzi-szoros körüli helyzet is egyre fontosabbá válik. Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete újabb figyelmeztetést adott ki minden hajónak és haditengerészeti egységnek, amely áthaladna a szoroson. Teherán szerint az egyetlen biztonságos útvonal az, amelyet korábban Irán jelölt ki, és minden ettől való eltérést veszélyesnek tekint.
A Bloomberg beszámolója szerint több száz hajó gyűlt össze Dubaj közelében, miközben egyre több hajó kerüli a Hormuzi-szorost, amely továbbra is gyakorlatilag üres. A lap ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy Irán igyekszik kiszélesíteni ellenőrzési zónáját a világ egyik legfontosabb energiaútvonala felett.
Az amerikai oldal ezzel szemben azt állítja, hogy a szoros biztonságosan használható. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint két amerikai kereskedelmi hajó amerikai rombolók kíséretében áthaladt a Hormuzi-szoroson, és több száz nemzetközi hajó várakozik az áthaladásra. A Wall Street Journal ugyanakkor megjegyezte, hogy a hajótulajdonosok továbbra is óvatosak, és sokan a térség kiszámíthatatlansága miatt nem próbálkoznak az átkeléssel.
Teherán szerint a katonai megoldás kudarcot vallott
Az iráni fél ezt úgy értelmezi, hogy a Hormuzi-szorosban kialakuló helyzet bizonyítja: nincs katonai megoldás a válságra. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter szerint Trump „Project Freedom” néven emlegetett kezdeményezése valójában nem a szabadság, hanem a megrekedés projektje lett.
Mohammad Báker Kálibáf, az iráni parlament elnöke még élesebben fogalmazott: szerinte a Hormuzi-szoros „új egyenlete” már rögzülőben van. Úgy vélte, Washington nem tudja hosszú ideig elviselni a jelenlegi helyzetet, miközben Irán „még el sem kezdte” teljes válaszlépéseit.
„Sem béke, sem háború” állapot jöhet
Alekszandr Perendzsijev, a Plehanov Orosz Gazdaságtudományi Egyetem Politikai Elemzés és Szociálpszichológiai Folyamatok Tanszékének docense, nyugalmazott ezredes a május 4-i helyzetet kommentálva úgy fogalmazott: a konfliktus egy elhúzódó „sem béke, sem háború” fázisba léphet.
Szerinte mindkét fél makacsul ragaszkodik saját céljaihoz. Washington olyan konfliktust akar lezárni, amelyben egyértelműen győzelmet hirdethet, Teherán viszont nem hajlandó meghátrálni. A legfrissebb fejlemények alapján ez a patthelyzet nem enyhül, hanem új terepekre helyeződik át: Trump katonai győzelemről beszél, miközben a rakétaprogram ügyében visszább lépni látszik, Irán pedig a Hormuzi-szorosban próbálja bizonyítani, hogy a háború költségeit nemcsak ő, hanem a teljes globális energiarendszer is megérzi.
