Donald Trump amerikai elnök várhatóan május 13. és 15. között tesz állami látogatást Kínában, Hszi Csin-ping meghívására – erősítette meg a kínai külügyminisztérium. A látogatás időzítése különösen érzékeny: a kínai elemzői értelmezések szerint Trump nem erőpozícióból érkezik Pekingbe, hanem egy egyre nehezebben kezelhető közel-keleti válság árnyékában.
Kínai olvasat: Trumpnak sikerre van szüksége
A Guancsa által ismertetett kerekasztal-beszélgetésen Tang Hsziang-lung tajvani médiaszereplő és Seng Csiü-jüan, a Sanghaji Csiao Tung Egyetem Tajvan-kutató központjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Trump látogatását az iráni háború stratégiai kudarca felől kell értelmezni.
Tang szerint az Egyesült Államok katonailag ugyan továbbra is fölényben van Iránnal szemben, de stratégiai értelemben Washington beszorult. Úgy látja, Trumpnak a közel-keleti hadművelet nem hozott gyors sikert, miközben az amerikai és a nemzetközi közvéleményben is erősödött vele szemben a kritika. Ezért a kínai út nem pusztán protokolláris esemény, hanem Trump második elnökségének egyik politikai mentőakciója lehet.
A kínai értelmezés szerint Trump „pozitív képet” akar mutatni magáról: azt, hogy képes tárgyalni a világ másik nagyhatalmával, képes enyhíteni a feszültségeket, és képes valamilyen eredményt hazavinni az amerikai választók számára.
A kínai kártyák és az amerikai kényszerek
Seng Csiü-jüan szerint az Egyesült Államok a látogatás előtt is nyomásgyakorlással próbálja javítani alkupozícióját. Ide sorolja a kínai cégek elleni újabb pénzügyi és energetikai jellegű szankciókat, amelyek szerinte egyszerre célozzák az iráni olajkereskedelmi hálózatot és Kína energiaszektorának érzékeny pontjait.
Peking válasza ugyanakkor keményebb lett: a kínai kereskedelmi minisztérium blokkoló intézkedésekkel igyekezett semlegesíteni az amerikai szankciók területen kívüli hatását. Seng szerint ez azt mutatja, hogy a konfliktus már nem egyszerű kereskedelmi vita, hanem szabályalkotási és joghatósági ütközés.
Trumpnak viszont otthon is eredményre lenne szüksége. A kínai elemzők szerint az infláció, az energiaárak, az ellátási láncok sérülékenysége és a közelgő félidős választási ciklus miatt Washington érdekelt lehet a részleges enyhülésben. A Reuters is arról írt, hogy a kínai és amerikai gazdasági tárgyalások a héten új lendületet kaphatnak, miközben Trump pekingi látogatására is készülnek.
Tajvan marad a legérzékenyebb pont
A beszélgetésben mindkét kínai megszólaló kiemelte: a tajvani kérdés biztosan napirendre kerül. Tang szerint Tajvan most attól tart, hogy Trump „üzletet köt” Pekinggel, de szerinte ezt nem szabad túl egyszerűen elképzelni. Tajvan ugyanis az amerikai technológiai és félvezető-stratégia egyik kulcseleme, ezért Washington aligha mondana le róla könnyen.
Seng ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte Trump részéről elképzelhető taktikai hangnemváltás, akár a „tajvani függetlenség” elutasításának erősebb megfogalmazása is, de stratégiai fordulat nem valószínű. Az amerikai Kongresszus, a hadiipari érdekek és a félvezetőipari függőségek miatt az Egyesült Államok várhatóan továbbra is kétértelmű politikát folytat Tajvan ügyében.
Nem áttörés, hanem alkuelőkészítés
A kínai elemzők ezért nem azonnali nagy megállapodást várnak. Inkább azt feltételezik, hogy a pekingi csúcstalálkozó stabilizáló szerepet játszhat: nyitva tarthatja a tárgyalási csatornákat, és részterületeken hozhat eredményt. Ilyen lehet a vámok kérdése, a kritikus ásványok exportja, a pénzügyi szabályozás vagy bizonyos ellátási láncok rendezése.
A látogatás tétje így kettős. Trump számára belpolitikai és külpolitikai lélegzetvétel, Peking számára pedig alkalom annak demonstrálására, hogy Kína nem alárendelt szereplője, hanem megkerülhetetlen alakítója a válságok rendezésének. A kínai olvasat szerint Trump most nem diktálni érkezik Pekingbe, hanem eredményt keres egy olyan pillanatban, amikor Washington mozgástere látványosan beszűkült.
