A Martinique-i Népi Bizottságok Nemzeti Tanácsa szerint Franciaország továbbra is gyarmati logika alapján irányítja a karibi szigetet, és olyan politikát folytat, amely a helyi népesség kiszorításához vezethet – írta a TeleSUR.
A CNCP az ENSZ-hez fordult
Jean Abaul, a Conseil National des Comités Populaires, vagyis a CNCP elnöke levélben fordult az ENSZ főtitkárához, amelyben a Martinique-i nép helyzetét „helyettesítés általi népirtásként” írta le.
A szervezet Nicaraguában, a gyarmatosítás felszámolásának negyedik nemzetközi évtizedéhez kapcsolódó karibi regionális ENSZ-szemináriumon kívánja napirendre vinni az ügyet.
A levél szerint a nemzetközi jog és a népek önrendelkezési jogának védelmére létrehozott intézményeknek különösen fontos szerepük lenne egy olyan időszakban, amikor egyes nagyhatalmak megsértik a szuverenitásra és a dekolonizációra vonatkozó normákat.
A francia állam és a helyi gazdasági elit szerepe
A CNCP állítása szerint Franciaország és a rabszolgatartó múltból örökölt helyi gazdasági elit között továbbra is fennáll egy hatalmi szövetség, amely meghatározza Martinique politikai és gazdasági viszonyait.
A szervezet példaként említi Bernard Hayot üzletembert, a GBH-csoport vezetőjét, akinek Emmanuel Macron francia elnök a Becsületrendet adományozta, miközben a francia pénzügyi ügyészség vizsgálatot indított vele szemben szervezett csalás és erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt.
A klórdekon ügye is előkerült
A levél külön kitér a klórdekon nevű növényvédő szer ügyére is. A CNCP szerint a banán-monokultúra jövedelmezősége érdekében olyan mérgező anyagokat használtak nagy mennyiségben Martinique-on, amelyeket Európában már betiltottak.
A szervezet állítása szerint az organoklóros peszticid a lakosság 92 százalékát érintette, és máig súlyos egészségügyi, talaj-, folyó- és part menti vízszennyezési következményekkel jár.
A gyarmati jelenlét mai formái
A Martinique-i szervezet szerint a francia állam továbbra is teljes ellenőrzést gyakorol a közigazgatás, a közszolgáltatások és a politikai intézményrendszer felett, miközben a helyi önkormányzatok mozgásterét francia és európai jogszabályok korlátozzák.
A CNCP azt is állítja, hogy Franciaország támogatja francia állampolgárok letelepedését, központosítja az adminisztrációt, erősíti katonai jelenlétét, és rendőri, illetve igazságügyi eszközökkel lép fel azokkal szemben, akik ellenzik a gyarmati politikát.
A szervezet szerint Párizs még Martinique nevének hivatalos dokumentumokból való fokozatos eltüntetésével is jelzi, hogy nem kívánja tiszteletben tartani a Martinique-i nép önrendelkezési jogát.
Martinique stratégiai szerepe a Karib-térségben
A TeleSUR felidézte, hogy a CNCP már 2022-ben is több nagykövetséghez eljuttatott egy dokumentumot Martinique helyzetéről. Ebben a szervezet azt írta, hogy a mindössze 1100 négyzetkilométeres, mintegy 360 ezer lakosú sziget Franciaország és az európai hatalmak karibi és latin-amerikai politikájának fontos támaszpontja.
A dokumentum katonai, hírszerzési, propagandisztikus és kereskedelmi szerepet is tulajdonított Martinique-nak, emlékeztetve arra, hogy a sziget Guadeloupe-pal együtt szerepet játszott a Falkland-háború és Grenada 1983-as inváziója idején is.
Nem egyszerű tengerentúli területről van szó
A mostani nicaraguai ENSZ-eseményen a Martinique-i szervezet ismét azt kívánja hangsúlyozni, hogy Martinique nem egyszerűen Franciaország egyik tengerentúli területe, hanem olyan karibi ország, amelynek népe szerintük továbbra is gyarmati alávetettségben él.
A CNCP ezért valódi függetlenséget, szuverenitást és önrendelkezést követel Martinique számára.
