Az ASEAN-országok közös üzemanyag-tartalék, gyorsabb regionális olajmegosztási mechanizmus és összekapcsolt villamosenergia-hálózat létrehozásával próbálnák mérsékelni a közel-keleti háború gazdasági következményeit – számolt be a Reuters, az AP és a Fülöp-szigeteki ASEAN-elnökség közlései alapján.
Közös válasz a Hormuzi-szoros lezárására
A csaknem 700 milliós népességű ASEAN-térség vezetői a Fülöp-szigeteki Cebu szigetén tartott csúcstalálkozón elsősorban az energiaválságra kerestek választ. A válságot az Irán elleni amerikai–izraeli háború, illetve a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások fennakadása mélyítette el.
A térség számára különösen érzékeny kérdésről van szó, mivel békeidőben a Hormuzi-szoroson áthaladó szénhidrogén-szállítmányok jelentős része Ázsiába tart. Az ellátási zavarok ezért gyorsan megjelentek az üzemanyag- és élelmiszerárakban is.
Az ASEAN közös nyilatkozatban sürgette a tengeri útvonalak újbóli megnyitását, és a szoroson zajló hajózás helyreállítását. A tagállamok egyúttal azt is hangsúlyozták, hogy a válság nemcsak energiaellátási, hanem kereskedelmi és társadalmi stabilitási kérdés is.
Üzemanyag-tartalék és olajmegosztási rendszer
Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök, az ASEAN soros elnöke a csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy támogatják egy mindenfajta üzemanyagot magában foglaló regionális tartalék kidolgozását és megvalósítását.
A vezetők emellett sürgették az ASEAN Framework Agreement on Petroleum Security, vagyis az ASEAN kőolajellátás-biztonsági keretmegállapodásának gyors ratifikálását. Ez a mechanizmus azt szolgálná, hogy ellátási zavar esetén a tagállamok szervezettebben tudják támogatni egymást üzemanyaggal.
A Reuters szerint ugyanakkor a csúcstalálkozó végül inkább politikai irányt szabott, mintsem azonnal végrehajtható intézkedéseket fogadott el. A rendszer gyakorlati működtetése ugyanis bonyolult kérdéseket vet fel: ki adna át készleteket, milyen áron, milyen feltételekkel, és hogyan osztanák el a szűkösen rendelkezésre álló üzemanyagot.
Regionális villamosenergia-hálózat
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy fel kell gyorsítani az ASEAN Power Grid, vagyis a délkelet-ázsiai villamosenergia-hálózat összekapcsolásának előkészítését.
A cél az, hogy a nemzeti hálózatok összekötésével lehetővé váljon a határokon átnyúló áramkereskedelem, könnyebben beépíthetők legyenek a megújuló energiaforrások, és válsághelyzetben az országok jobban tudják támogatni egymás ellátását.
Marcos szerint ez hosszabb távon olcsóbb és biztonságosabb energiát jelenthet a térség közel 700 millió lakosának. Az AP beszámolója szerint a csúcson az elektromos járművek terjedése és az új energiatechnológiák, köztük a polgári célú atomenergia lehetősége is szóba került.
Az orosz energia is felértékelődhet
A térség országai nemcsak közös tartalékokban és belső energiamegosztásban gondolkodnak, hanem az ellátási források diverzifikálásában is. Ebben a kontextusban több délkelet-ázsiai ország számára Oroszország is fontosabb alternatívává válhat.
A South China Morning Post szerint Malajzia, Indonézia, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Mianmar is keresi az orosz olajbeszerzés lehetőségét. A Guardian hasonlóan arról írt, hogy Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam mélyítheti energiaügyi kapcsolatait Moszkvával, miközben az európai szereplők óvatosságra intik a térséget.
Ez azért érdekes, mert a közel-keleti válság nem egyszerűen átmeneti ellátási problémát okoz, hanem át is rendezheti az energiaimport politikai térképét. Ha a délkelet-ázsiai országok tartósan új beszállítók felé fordulnak, az Oroszország regionális mozgásterét is növelheti, miközben az ASEAN-tagok saját energiafüggetlenségüket próbálják erősíteni.
A válság nem oldódik meg egyik napról a másikra
Az ASEAN-vezetők abból indulnak ki, hogy a helyzet rendezése nem lesz gyors. Lawrence Wong szingapúri miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy még a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása után is időbe telhet, mire helyreáll a biztonságos hajózás, az infrastruktúra és az áruforgalom.
A probléma ezért már nemcsak arról szól, hogy sikerül-e rövid távon átvészelni az üzemanyagárak emelkedését. A kérdés inkább az, hogy az ASEAN képes-e valódi, működő regionális válságkezelési rendszert létrehozni egy olyan időszakban, amikor a globális energiaszállítási útvonalak egyre sérülékenyebbek.
Mianmar és a Dél-kínai-tenger is napirenden volt
A csúcstalálkozón a regionális politikai kérdések is előkerültek. Mianmar jogállása ismét megosztotta a tagállamokat, és továbbra sem látszik áttörés abban, hogyan kezelje az ASEAN az ország belső válságát.
Marcos emellett közölte, hogy a Fülöp-szigetek egy közös tengerészeti központ létrehozását és befogadását javasolta. A központ a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos kérdéseket koordinálná, ahol Kína és több ASEAN-tagállam között területi viták vannak.
A Fülöp-szigeteki elnök szerint a kezdeményezés nem egyes országok korlátozását szolgálná, hanem a hajózás szabadságát és a tengeri stabilitást erősítené. Manila továbbra is szorgalmazza a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódex elfogadását, amelyet reményeik szerint az év végéig véglegesíthetnek.
