Egy tyúknyi ragadozó Patagóniából
Kivételesen jó állapotban fennmaradt, nagyjából 95 millió éves dinoszauruszfosszíliát találtak az argentin Patagóniában: az Alnashetri cerropoliciensis nevű apró ragadozó maradványai új megvilágításba helyezhetik az alvarezszauruszok evolúcióját – írta a TeleSUR. A leletet az argentin CONICET kutatói vizsgálták, és a nemzetközi sajtó szerint az egyik legteljesebb ilyen típusú fosszíliáról van szó Dél-Amerikában.
A „Alna” becenévre keresztelt állat a mai Argentína Río Negro tartományában, a La Buitrera lelőhelyen élt a kréta időszakban. Mérete alig haladta meg egy tyúkét: körülbelül 70 centiméter hosszú lehetett, súlya pedig egy kilogramm alatt maradt. A Reuters beszámolója szerint inkább egy hosszú farkú kakasra emlékeztethetett, és valószínűleg kisebb állatokra vadászott.
Nem azért lett kicsi, mert hangyákra vadászott
A felfedezés azért fontos, mert az alvarezszauruszokról sokáig azt feltételezték, hogy méretük csökkenése összefüggött későbbi táplálkozási specializációjukkal. A csoport fejlettebb képviselőinél rövid, erős mellső végtagok, ásásra alkalmas karmok és rovarevő életmódra utaló jegyek figyelhetők meg.
Az új lelet azonban arra utal, hogy ezek a dinoszauruszok már azelőtt is kisméretűek voltak, hogy kialakultak volna náluk a hangyák vagy más rovarok fogyasztásához köthető specializált tulajdonságok. Sebastián Apesteguía, a CONICET kutatója szerint ez azt mutatja, hogy a csoport nem a táplálékváltás miatt „zsugorodott össze”, hanem eredendően is kis testméretű formákat foglalt magába.
Pangea régi útvonalait is megmutathatja
Az Alnashetri másik nagy jelentősége földrajzi: az alvarezszauruszok maradványait egymástól távoli térségekben, például Argentínában, Mongóliában és Európában is megtalálták. Az új vizsgálatok alapján a csoport ősei még akkor terjedhettek szét, amikor a kontinensek a Pangea szuperkontinens részeként jóval szorosabban kapcsolódtak egymáshoz.
Ez segíthet megmagyarázni, hogyan jelenhettek meg hasonló dinoszauruszok ennyire távoli régiókban. Vagyis a patagóniai apró ragadozó nemcsak egy különös, „tyúknyi” dinoszaurusz, hanem egy régi evolúciós térkép hiányzó darabja is lehet.
Argentína a dinoszauruszok egyik nagy kincseskamrája
A felfedezés azért is illeszkedik látványosan az argentin paleontológia történetébe, mert Patagónia az elmúlt évtizedekben a világ egyik legfontosabb dinoszaurusz-lelőhelyévé vált. Innen ismerjük többek között az óriási növényevő Argentinosaurust, amelyet gyakran a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok között emlegetnek, valamint a hatalmas ragadozó Giganotosaurust, amely méretében a Tyrannosaurus rexszel is versenyre kelhetett.
Az Alnashetri azonban más miatt érdekes. Nem a mérete miatt kerülhet be a tankönyvekbe, hanem éppen azért, mert megmutatja: a dinoszauruszok világát nem csak a gigantikus sauropodák és csúcsragadozók uralták. A kréta kori Patagónia ökoszisztémájában apró, gyors, madárszerű ragadozók is fontos szerepet játszottak.
A lelet így egyszerre tudományos és olvasóbarát szenzáció: egy szinte törékeny, alig egykilós állat maradványaiból derülhet ki, hogy egy egész dinoszauruszcsoport története bonyolultabb volt, mint eddig gondolták.
