A BRICS-országok külügyminiszterei a gázai tűzszünet betartására és a humanitárius segélyek teljes, akadálytalan bejutásának biztosítására szólítottak fel Indiában – közölte az Anadolu.
Az Újdelhiben tartott kétnapos külügyminiszteri találkozó után India nem közös nyilatkozatot, hanem elnöki összegzést és eredménydokumentumot adott ki. Erre azért volt szükség, mert a 11 tagú blokk külügyminiszterei között nézeteltérések maradtak fenn a közel-keleti konfliktus megítélésében.
Kemény megfogalmazások
A dokumentum szerint a BRICS külügyminiszterei megerősítették, hogy támogatják az együttműködést a politikai-biztonsági, a gazdasági-pénzügyi, valamint a kulturális és társadalmi kapcsolatok területén. Egyúttal határozottan elítélték a nemzetközi humanitárius jog megsértését, ideértve a civilek elleni támadásokat, a segélyezés akadályozását és a humanitárius dolgozók célba vételét.
A miniszterek súlyos aggodalmukat fejezték ki a megszállt palesztin területeken kialakult helyzet miatt, és felszólítottak a nemzetközi jog betartására. A dokumentum külön kitért arra is, hogy az éheztetés hadviselési módszerként való alkalmazása elfogadhatatlan.
A BRICS külügyminiszterei tartós tűzszünetet, Izrael teljes kivonulását Gázából és más megszállt területekről, valamint a túszok és foglyok szabadon engedését sürgették. Emellett felszólítottak arra, hogy a humanitárius segélyek korlátozás nélkül juthassanak el a rászorulókhoz.
Libanon és Jemen is napirendre került
A dokumentum Libanon ügyében is állást foglalt: a külügyminiszterek a tűzszünet tiszteletben tartására szólítottak fel, elítélték a szuverenitás megsértését és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója, az UNIFIL elleni támadásokat. Egyúttal az izraeli erők kivonását is sürgették.
A BRICS külügyminiszterei kitértek a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros biztonságára is. Hangsúlyozták a hajózás szabadságának fontosságát, és intenzívebb diplomáciai erőfeszítéseket sürgettek, miközben felhívták a figyelmet a jemeni humanitárius válság súlyosságára. Az indiai elnöki dokumentum ugyanakkor jelezte, hogy e bekezdés egyes részeivel kapcsolatban az egyik tagállam fenntartásokat fogalmazott meg.
A BRICS-en belül sincs teljes egyetértés
A külügyminiszterek általánosságban is mély aggodalmukat fejezték ki a Közel-Keleten és Észak-Afrikában zajló fejlemények miatt. A dokumentum ugyanakkor elismerte, hogy egyes tagállamok között eltérő álláspontok vannak.
A BRICS ezért a párbeszéd, a diplomácia, a szuverenitás tiszteletben tartása és a nemzetközi jog betartása mellett állt ki. A miniszterek hangsúlyozták a civilek védelmének szükségességét, valamint a tengeri kereskedelem biztonságos és zavartalan működésének fontosságát is.
Az Irán elleni támadások következményei
A regionális feszültség az Anadolu szerint azóta fokozódott jelentősen, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul Izraelt, valamint az Egyesült Államok öbölbeli szövetségeseit is célba vette, köztük az Egyesült Arab Emírségeket, amely maga is BRICS-tag.
A helyzet azért is különösen érzékeny a szervezet számára, mert a BRICS-ben egyszerre vannak jelen a Közel-Kelet válságaiban közvetlenül érintett államok, valamint olyan nagyhatalmak, amelyek eltérő diplomáciai és stratégiai érdekekkel közelítenek a térséghez.
Bővülő blokk, nehezebb konszenzus
A BRICS tagjai jelenleg Brazília, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, India, Indonézia, Irán, Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
A mostani újdelhi találkozó egyik tanulsága éppen az, hogy a bővülő BRICS egyre nagyobb geopolitikai súlyt képvisel, ugyanakkor a sokszínű tagság miatt egyre nehezebb egységes álláspontot kialakítani a legélesebb nemzetközi válságokban. A közös nyilatkozat elmaradása ezt a belső feszültséget mutatta meg, miközben a dokumentum Gáza ügyében így is erős humanitárius és nemzetközi jogi üzenetet fogalmazott meg.
