A nukleáris fegyverek alkalmazása csak az Oroszország és Belarusz nemzetbiztonságának biztosítását szolgáló rendkívüli, végső intézkedés lehet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a belarusz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel folytatott megbeszélése során – írta az MTI.
Közös nukleáris hadgyakorlatot tartottak
A két vezető abból az alkalomból tartott videokonferenciát, hogy az orosz és a belorusz hadsereg először rendezett közös hadgyakorlatot a hadászati és taktikai nukleáris erők irányítása terén.
– Ugyanakkor, figyelembe véve a világban növekvő feszültséget, az új fenyegetések és kockázatok megjelenését, nukleáris triádunknak, mint korábban, továbbra is a szövetségi állam, Oroszország és Belarusz szuverenitásának megbízható garanciájaként kell szolgálnia, biztosítva a stratégiai visszatartás, a nukleáris paritás fenntartása és a globális szintű erőegyensúly feladatának megoldását – mondta az orosz elnök a BelTA belarusz hírügynökség szerint.
Putyin szerint Moszkva nem akar fegyverkezési versenyt
Putyin fontosnak nevezte a nukleáris erők felkészültségi szintjének emelését, és alkotóelemének fejlesztését. Az orosz elnök szerint a triád a szükségesen elegendő szinten marad, Moszkva nem szándékozik fegyverkezési versenybe keveredni.
Megjegyezte, hogy a nemrég sikeresen tesztelt Szarmat interkontinentális rakéta képes áttörni minden jelenlegi és jövőbeli rakétavédelmi rendszert. Méltatta az Iszkander rendszerek összehangolt alkalmazását a gyakorlaton.
Bejelentette, hogy az orosz és belarusz hadsereg 2027-ben megrendezi a Scsit Szojuza, vagyis a Szövetségi Pajzs hadgyakorlatot.
Több mint 64 ezer katona vett részt a manőverekben
Közben az orosz és a belarusz fegyveres erők május 19-től elgyakorolták a nukleáris erők felkészítését és bevetését agresszió fenyegetése esetén.
A tárca szerint a gyakorlatban több mint 64 ezer katona, több mint 7800 egységnyi fegyver, katonai és speciális technikai eszköz vett részt, köztük több mint 200 rakétavető, több mint 140 repülőgép, 73 hadihajó és 13 tengeralattjáró, amelyek közül 8 hadászati rakéta-tengeralattjáró volt.
A manőverekben orosz részről a hadászati rakétaerők, az orosz Északi és Csendes-óceáni Flotta, a hadászati légierő parancsnoksága, valamint a leningrádi és a központi katonai körzet erőinek egy része vett részt.
Jarsz, Cirkon és Szinyeva rakétákat is indítottak
A tárca csütörtökön közölte, hogy a gyakorlat keretében interkontinentális ballisztikus rakétákat, hiperszonikus rakétákat és légi indítású szárnyas rakétákat is alkalmaztak.
Az orosz hadsereg a pleszecki űrrepülőtérről egy Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát indított egy kamcsatkai lőtér felé.
Egy orosz fregatt a Barents-tengerről hiperszonikus Cirkon rakétát lőtt ki az arhangelszki régióban lévő Csizja lőtérre, ugyaninnen egy tengeralattjáró Szinyeva interkontinentális ballisztikus rakétát indított.
Lukasenka: tudnunk kell használni, ami a kezünkben van
Belorusz katonák a dél-oroszországi Kapusztyin Jarból Iszkander-M rakétát lőttek ki.
Lukasenka a csütörtöki telekonferencián elmondta, hogy felkereste az összes létesítményt, és beszélt az orosz tábornokokkal, akik szerinte „elégedettek közös munkánkkal”.
Hangsúlyozta: Belarusz és Oroszország „senki számára sem jelent fenyegetést”, de szavai szerint kész minden lehetséges módon megvédeni a „közös hazát” Breszttől Vlagyivosztokig.
– Ha már van valami a kezünkben, azt tudnunk kell használni – hangoztatta a Belaruszba telepített orosz nukleáris fegyverekről.
