Ahhoz, hogy Oroszország megerősítse globális hírnevét, teljesítenie kell a különleges katonai művelet minden célkitűzését – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 23-án, a Kül- és Védelmi Politikai Tanács XXXIV. közgyűlésén Moszkvában. Az orosz külügyminisztérium közzétette Lavrov felszólalását, az Izvesztyija pedig külön kiemelte a beszéd Ukrajnára és Oroszország nemzetközi szerepére vonatkozó részeit.
Lavrov szerint Oroszországnak nemcsak katonai értelemben kell elérnie céljait, hanem civilizációként, partnerként és olyan szövetségesként is erősítenie kell vonzerejét, amely betartja a vállalásait.
Moszkva szerint mindenki rájuk figyel
– A befolyás elmélyítése érdekében az egyetlen elsődleges cél a különleges katonai művelet összes célkitűzésének elérése. Barátaink, szomszédaink, ellenfeleink és ellenségeink nagyon szorosan figyelemmel kísérik annak előrehaladását – fogalmazott az orosz külügyminiszter.
Lavrov rámutatott, hogy az orosz diplomácia elsődleges feladata minden szükséges feltétel megteremtése az orosz fegyveres erők lehető leghatékonyabb fellépéséhez a különleges katonai műveletben.
A külügyminiszter ezzel lényegében azt üzente: Moszkva a háború kimenetelét nemcsak ukrajnai katonai kérdésként, hanem Oroszország nemzetközi pozíciójának próbájaként kezeli. Az orosz álláspont szerint a művelet céljainak elérése azt bizonyítaná, hogy Oroszország képes kitartani saját stratégiai döntései mellett, és nem enged a külső nyomásnak.
Oroszország létezését sem tudják elfogadni?
Május 22-én Lavrov arról is beszélt, hogy a nyugati országok szerinte Oroszország puszta létezését sem tudják elfogadni. Az orosz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a nyugati propaganda megpróbálja eltorzítani a különleges katonai művelet menetéről és Oroszország belügyeiről kialakított képet.
Ez a gondolat illeszkedik ahhoz a moszkvai narratívához, amely szerint az ukrajnai háború nem csupán Oroszország és Ukrajna konfliktusa, hanem szélesebb szembenállás Oroszország és a nyugati hatalmi rendszer között.
Lavrov mostani beszédében ezért a katonai célok teljesítése mellett a politikai és civilizációs önkép is hangsúlyos szerepet kapott. Moszkva saját helyzetét úgy mutatja be, mint amelyben egyszerre kell megvédenie biztonsági érdekeit, nemzetközi tekintélyét és a nyugati renddel szembeni alternatív szerepét.
NATO-gyakorlat egy londoni metróállomáson
Közben nyugati oldalon egy látványos hadgyakorlatokról érkeztek hírek. A The Independent beszámolója szerint a NATO brit irányítású parancsnoki központja a londoni Charing Cross metróállomás lezárt peronjait használta fel arra, hogy egy Oroszország elleni, úgynevezett „mélységi csapásmérő” műveletet szimuláljon egy szövetséges állam elleni támadás esetére.
A Guardian részletes beszámolója szerint a gyakorlat az Arrcade Strike nevet viselte, és egy 2030-as forgatókönyvet modellezett, amelyben a NATO egy Észtország elleni orosz támadásra reagál. A gyakorlatban a brit vezetésű Allied Rapid Reaction Corps, vagyis a Szövetséges Gyorsreagálású Hadtest vett részt.
A lezárt metróperonon ideiglenes földalatti parancsnoki központot alakítottak ki. A gyakorlat célja a modern hadviselés több elemének tesztelése volt: a drónok használata, az elektronikai hadviselés, a kommunikációs rendszerek védelme, valamint a mesterséges intelligenciával támogatott célkijelölés.
Drónok, MI és mélységi csapások
A Guardian szerint a gyakorlat egyik fő üzenete az volt, hogy a brit hadseregnek súlyos drónhiánnyal kell szembenéznie: becslések szerint a szükséges mennyiséghez képest 80–90 százalékos lemaradásban van. Egy teljes körű kelet-európai háború esetén a brit haderő akár egy héten belül kifogyhatna a rendelkezésre álló drónokból.
A londoni földalatti parancsnoki központban egyébként olyan rendszereket is bemutattak, amelyek célja a döntéshozatal felgyorsítása. A Guardian beszámolója szerint a hadgyakorlat az Asgard nevű digitális kommunikációs rendszer és mesterséges intelligenciára épülő célkijelölés működését is szemléltette. A cél az, hogy a felderítéstől a csapásmérésig tartó döntési időt jelentősen lerövidítsék.
A gyakorlat részeként olyan mélységi csapásmérő egységet is szimuláltak, amely akár 90 mérföldes távolságban lévő célpontok ellen is bevethető lenne M270-es rakéta-sorozatvetők segítségével.
Egyre nyíltabb a készülődés
Lavrov moszkvai kijelentései és a londoni NATO-gyakorlat ugyanarra a folyamatra mutatnak rá: Oroszország és a NATO egyaránt azzal számol, hogy a két fél viszonyát hosszabb távon is a stratégiai szembenállás fogja jellemezni.
Moszkva ebben a helyzetben azt üzeni, hogy nem enged a különleges katonai művelet céljaiból, mert ezek teljesítését Oroszország globális tekintélyének és nemzetközi befolyásának kulcsaként kezeli. A NATO ezzel párhuzamosan már olyan forgatókönyveket gyakorol, amelyekben néhány éven belül egy megerősödött Oroszországgal kellene szembenéznie a keleti szárnyon.
A két narratíva egymást erősíti. Oroszország szerint a Nyugat nem tudja elfogadni az önálló orosz hatalmi központ létét, a NATO szerint viszont éppen az orosz fenyegetés miatt kell felgyorsítani a haderőfejlesztést, különösen a drónok, a mesterséges intelligencia és a mélységi csapásmérő képességek területén.
A következő időszak egyik fő kérdése ezért az lesz, hogy ez a kölcsönös felkészülés elrettentésként működik-e, vagy tovább mélyíti azt a biztonsági spirált, amelyben mindkét oldal a másik lépéseivel indokolja saját katonai és politikai keményedését.
