Az asztanai Eurázsiai Gazdasági Unió-csúcs után tartott sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin egyszerre beszélt Örményország európai közeledésének következményeiről, a romániai drónincidensről, az ukrajnai háború lezárásának lehetőségéről és az Európával fennálló konfrontációról – írta helyszíni beszámolójában a Kommerszant.
Moszkva szerint Jerevánnak választania kell
A sajtótájékoztató egyik legérdekesebb része alighanem az Örményországnak szóló üzenet volt. Putyin szerint Jereván nem tudja egyszerre élvezni az Eurázsiai Gazdasági Unió kedvezményeit és az Európai Unióhoz való közeledés előnyeit. Az orosz elnök azt mondta: ha Örményország az uniós integráció útjára lép, Moszkva kénytelen lesz újragondolni a gazdasági együttműködés jelentős részét.
Ez a gyakorlatban a kedvezményes energiaárak, az orosz piacra jutás, a mezőgazdasági termékek elismerése, a technikai és növényegészségügyi szabályok, valamint a migrációs és fuvarozási könnyítések felülvizsgálatát jelentheti. Putyin szerint mindez akár Örményország GDP-jének 14 százalékos veszteségéhez vezethet.
Az AP beszámolója szerint az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai arra is figyelmeztették Örményországot, hogy az uniós tagsági törekvések „jelentős kockázatokat” teremtenek a szervezet gazdasági biztonsága szempontjából, és felvetették Jereván tagságának esetleges felfüggesztését is.
Ukrajna példája figyelmeztetésként jelent meg
Putyin az örmény helyzetet nyíltan az ukrán előzményekhez kötötte. Azt állította, hogy az ukrajnai válság is az Európai Unióhoz való közeledés kísérletével kezdődött, mert az EU és az eurázsiai térség szabályrendszerei szerinte nem illeszthetők össze. Ez az üzenet Európa felől nézve különösen fontos: Moszkva továbbra is geopolitikai döntésként kezeli az uniós bővítést, nem pusztán gazdasági vagy jogharmonizációs folyamatként.
Az orosz álláspont lényege az, hogy aki az EU felé fordul, annak számolnia kell az orosz gazdasági kedvezmények elvesztésével. Ez a logika nemcsak Örményország, hanem tágabb értelemben az EU keleti politikája szempontjából is meghatározó.
Romániai drón: Moszkva bizonyítékot kér
A sajtótájékoztató másik fontos témája a romániai drónincidens volt. Putyin azt mondta, csak közvetlenül a sajtótájékoztató előtt értesült az esetről, és szerinte csak a roncsok vizsgálata után lehet megállapítani, milyen eredetű eszközről van szó. Moszkva azt is felvetette, hogy a roncsokat adják át orosz vizsgálatra.
Ezzel szemben a NATO katonai parancsnokságának szóvivője szerint a Romániában lakóépületbe csapódó drón orosz eredetű volt. A Guardian összefoglalója alapján az incidensben ketten megsérültek, Románia pedig kiutasította az orosz konzult.
Az eset azért különösen érzékeny, mert Románia NATO-tagállam, vagyis minden hasonló incidens azonnal felveti a szövetség keleti szárnyának sebezhetőségét. Putyin ugyanakkor azzal érvelt, hogy korábban ukrán drónok is letértek útvonalukról, ezért szerinte nem lehet automatikusan Oroszországot felelőssé tenni.
Végéhez közeledik az orosz-ukrán háború?
A Kommerszant újságírója rákérdezett Putyin korábbi kijelentésére is, miszerint az ukrajnai háború „a lezárás felé” tart. Az orosz elnök konkrét időpontot nem mondott, de azt állította, hogy az orosz csapatok „minden irányban” előrenyomulnak, és ebből következtet arra, hogy a helyzet közeledik a végkifejlethez.
Ez fontos árnyalat: Putyin szavai alapján Moszkva nem politikai kompromisszumként, hanem katonai folyamatként beszél a háború lezárásáról. Európai nézőpontból ez azt jelenti, hogy a Kreml továbbra sem a tárgyalásos rendezést tekinti elsődlegesnek, hanem a harctéri helyzet alakulásából vezeti le a lehetséges befejezést.
Kalinyingrád és Schröder is előkerült
A sajtótájékoztató végén Putyin élesen reagált azokra a balti nyilatkozatokra is, amelyek szerint a NATO képes lenne csapást mérni a kalinyingrádi orosz katonai infrastruktúrára. Az orosz elnök azt mondta: Oroszországnak megvannak az eszközei arra, hogy válaszoljon mindenkinek, aki ilyesmivel próbálkozna.
Végül Gerhard Schröder korábbi német kancellárról is beszélt, akit olyan európai politikusként említett, akiben szerinte meg lehetett bízni. Putyin ismét védelmébe vette az Északi Áramlat-politikát, hangsúlyozva, hogy az Németország gazdasági érdekeit szolgálta.
