Vlagyimir Putyin szerint Oroszország kész lenne békés úton lezárni az ukrajnai háborút, de csak azon kompromisszumos keret alapján, amelyről korábban Donald Trump amerikai elnökkel egyeztetett Alaszkában. Az orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumhoz kapcsolódó sajtóbeszélgetésén úgy fogalmazott: Moszkva ezekkel a kompromisszumokkal egyetértett, a kérdés most az, hogy az ukrán fél hajlandó-e elfogadni őket.
Putyin szerint ha Kijev beleegyezne a korábban felvázolt megállapodásba, a konfliktus gyorsan eljuthatna „természetes lezárásához”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország nem tartja szükségesnek a harcok felfüggesztését a tárgyalások megkezdéséhez, mert korábban is folytak egyeztetések úgy, hogy közben a fronton nem álltak le a hadműveletek.
A tűzszünetet nem előfeltétel
Az orosz elnök szerint Kijev azért szorgalmazná a harcok felfüggesztését, mert az orosz hadsereg folyamatosan nyomás alatt tartja az ukrán védelmet. Putyin azt állította, hogy az orosz csapatok a teljes érintkezési vonalon előrenyomulnak, és az elmúlt időszakban jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá. Ezek az állítások jól illusztrálják Moszkva tárgyalási logikáját: nem tűzszünetet, hanem átfogó politikai megállapodást akar.
Putyin tehát úgy véli, nem egyes frontszakaszok befagyasztásáról kellene beszélni, hanem a háború egészének lezárásáról. Ehhez szerinte az ukrán vezetésnek kellene elfogadnia azokat a feltételeket, amelyeket Moszkva már korábban kompromisszumos javaslatként az asztalra tett.
Trumpot komolyan veszik Moszkvában
Az amerikai szerepről szólva Putyin azt mondta, Donald Trump szerinte őszintén törekszik az ukrajnai konfliktus lezárására. Megjegyezte, hogy Trump maga is elismerte: a rendezés bonyolultabb, mint elsőre gondolta. Az orosz elnök szerint ez természetes, mert kívülről egyszerűnek tűnhetnek olyan problémák, amelyekbe mélyebben belépve sok rejtett tényező kerül elő.
Putyin úgy fogalmazott, hogy Trump javaslatai alkalmasak lehetnek egy orosz–ukrán békemegállapodás alapjának. Ugyanakkor arra is utalt, hogy az amerikai adminisztráció figyelmét most részben az iráni válság köti le, amely szerinte globális jelentőségű, különösen a Hormuzi-szoros és a világgazdaságra gyakorolt hatása miatt.
Az EU lehetne hasznos, de nem így
Az Európai Unió szerepéről Putyin kettős üzenetet küldött. Egyrészt nem zárta ki, hogy az EU hozzájárulhatna a rendezéshez, másrészt világossá tette: Moszkva szerint Brüsszel nem tekinthető semleges közvetítőnek, amíg fegyverekkel és politikai támogatással segíti Ukrajnát.
Az orosz elnök szerint az EU akkor játszhatna konstruktív szerepet, ha nem a háború meghosszabbítását szolgáló fegyverszállításokra összpontosítana, hanem arra, hogy meggyőzze Kijevet a korábban tárgyalt kompromisszumok elfogadásáról. Hozzátette: Oroszország nem ellenzi Ukrajna gazdasági integrációját az Európai Unióval, de aggodalommal figyeli, hogy az EU bizonyos jelek szerint katonai blokká akar alakulni.
Európának a párbeszédet kellene választania
Putyin az európai politikát szélesebb összefüggésben is bírálta. Szerinte a kontinensen még mindig nincs valódi készség arra, hogy Oroszországgal egyenrangú partnerként tárgyaljanak. Úgy fogalmazott: ha Európa párbeszédet akar, el kellene hagynia a „koloniális” megközelítést, és fel kellene hagynia a bizonyítékok nélküli vádaskodással.
Azt is állította, hogy az orosz háborús fenyegetésről szóló nyugati narratíva tudatos provokáció, amely szerinte arra szolgál, hogy az európai kormányok saját lakosságukkal el tudják fogadtatni a magasabb védelmi kiadásokat. Putyin szerint Oroszországnak nincs oka megtámadni Európát vagy háborút indítani a NATO ellen.
A német kérdés és az Északi Áramlat
A német szereppel kapcsolatban Putyin külön kitért az Északi Áramlatra. Azt mondta, az Északi Áramlat–2 egyik vezetéke működőképes maradt, és elvileg akár azonnal újraindulhatna rajta a gázszállítás Németország felé, ha Berlin politikai döntést hozna és rendezné az amerikai szankciók ügyét.
Ezt a kérdést nem pusztán energetikai, hanem szuverenitási problémaként írta le. Szerinte Németországnak el kell döntenie, képes-e saját gazdasági érdekei alapján cselekedni, vagy továbbra is külső erők politikai keretei között mozog. Putyin érvelése szerint az olcsó orosz energia elvesztése nemcsak Németországot, hanem az egész Európai Unió versenyképességét gyengíti.
Béke csak Moszkva feltételei mellett
Putyin megszólalásával Moszkva egyszerre küldött katonai, diplomáciai és politikai üzenetet. Katonailag azt állítja, hogy az orosz hadsereg előnyben van, ezért nem érdekelt egy puszta tűzszünetben. Diplomáciailag azt üzeni, hogy hajlandó tárgyalni, de csak a már korábban rögzített kompromisszumos keret alapján. Politikailag pedig azt hangsúlyozza, hogy az EU és Ukrajna nem kerülheti meg az orosz biztonsági igényeket.
A beszéd legfontosabb üzenete így az volt: Moszkva nem zárja ki a békét, de nem akar olyan tűzszünetet, amely csak időt adna Kijevnek. Putyin szerint a háború lezárásához nem új tárgyalási forma kell, hanem az, hogy Ukrajna és támogatói elfogadják azokat a kompromisszumokat, amelyeket Oroszország már késznek mutatkozott aláírni.
