Oroszország védelmi egyezményt írt alá Afganisztánnal
Oroszország védelmi-technikai együttműködési megállapodást kötött a tálibok által irányított Afganisztánnal, újabb lépést téve afelé, hogy a korábban ellenséges viszonyban álló felek stratégiai partnerekké váljanak. A dokumentumot a Moszkva mellett rendezett nemzetközi biztonsági fórumon írták alá, amelyen Mohammad Jakúb afgán védelmi miniszter is részt vett. Jakúb a tálib mozgalom alapítójának, Omar mollának a fia.
Moszkva hivatalossá tette a közeledést
A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de az orosz sajtó szerint katonai-technikai együttműködésről van szó. Ez a gyakorlatban fegyverzeti, kiképzési, karbantartási vagy haditechnikai kapcsolatok előtt is megnyithatja az utat, különösen azért, mert Afganisztánban továbbra is jelentős mennyiségű szovjet és orosz eredetű haditechnika maradt szolgálatban.
A találkozón Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára a Nyugat felelősségét hangsúlyozta Afganisztán újjáépítésében, és felszólította a nyugati országokat az afgán pénzügyi eszközök feloldására. Moszkva ezzel nemcsak biztonsági, hanem politikai üzenetet is küldött: Afganisztánt a nyugati kivonulás utáni eurázsiai tér átrendeződésének egyik fontos pontjaként kezeli.
Oroszország volt az első, amely elismerte a tálib kormányt
A mostani megállapodás nem előzmény nélküli. Oroszország 2025 áprilisában felfüggesztette a tálib mozgalom oroszországi tilalmát, majd 2025 júliusában elsőként ismerte el hivatalosan az Afganisztáni Iszlám Emirátust. Az orosz külügyminisztérium akkor azt közölte, hogy a döntés új lendületet adhat a kétoldalú együttműködésnek, különösen a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a gazdasági kapcsolatok, az energetika, a közlekedés és az infrastruktúra területén.
Amir Hán Muttaki afgán külügyminiszter az elismerést történelmi jelentőségű lépésnek nevezte, és azt remélte, hogy más államok is követik majd Moszkva példáját. Bár több ország – köztük Kína, Irán, Katar, Pakisztán, Üzbegisztán és az Egyesült Arab Emírségek – különböző szinteken kapcsolatot tart fenn Kabullal, a tálib kormány hivatalos nemzetközi elismerése továbbra is erősen korlátozott.
A térség államai pragmatikusan közelednek Kabulhoz
Kína és Irán már a tálib hatalomátvétel után megkezdte a kapcsolatok gyakorlati rendezését Afganisztánnal. Teherán számára különösen fontos a határ menti kereskedelem, a migrációs nyomás kezelése és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése. India szintén óvatosan közeledik Kabulhoz, részben azért, mert a tálib vezetés és Pakisztán viszonya az elmúlt időszakban látványosan megromlott.
Katar különleges szerepet játszik: Doha évek óta a tálib diplomácia egyik legfontosabb nemzetközi központja. A mozgalom már a hatalomátvétel előtt is ott tartott fenn politikai irodát, és számos nemzetközi egyeztetés is Katarban zajlott. Innen nézve az afgán kormány nemzetközi elszigeteltsége sosem volt teljes, csak a hivatalos elismerés maradt el a legtöbb állam részéről.
A régi háború emléke fölött felülíródik a realitás
Sokan meglepődhetnek azon, hogy Moszkva ilyen gyorsan és látványosan rendezte kapcsolatait Kabullal. Az 1980-as években a Szovjetunió véres és hosszú háborút vívott Afganisztánban, ahol az Egyesült Államok, Pakisztán és más külső szereplők által támogatott mudzsahed csoportok harcoltak a szovjet jelenlét és a kabuli kommunista kormány ellen.
A tálib mozgalom nem egyszerűen a mudzsahedek közvetlen folytatása, de politikai és társadalmi gyökerei részben abból a háborús közegből nőttek ki. A mai orosz politika azonban már nem történelmi sérelmekből indul ki, hanem abból, hogy Afganisztán kulcsfontosságú biztonsági tényező Közép-Ázsia déli peremén.
Közös ellenség: az Iszlám Állam
Moszkva számára a legfontosabb közös nevező az Iszlám Állam afganisztáni ága, az ISIS-K, illetve az orosz terminológiában gyakran emlegetett Vilájat Horászán elleni fellépés. A szervezet nemcsak a tálib vezetésre jelent fenyegetést, hanem Közép-Ázsia és Oroszország biztonságára is.
A 2024-es moszkvai Crocus City Hall elleni terrortámadás után az orosz biztonságpolitikai gondolkodásban még nagyobb súlyt kapott az afganisztáni eredetű dzsihadista fenyegetés. A tálibok eközben azt állítják, hogy saját területükön fellépnek az Iszlám Állam ellen, Moszkva pedig ezt a gyakorlati együttműködés alapjának tekinti.
Afganisztán új szerepet kaphat az eurázsiai rendszerben
Az orosz-afgán katonai-technikai megállapodás ezért nem önmagában érdekes, hanem egy szélesebb folyamat részeként. Moszkva a Nyugattal való szembenállás közepette olyan partnereket keres, amelyekkel biztonsági, kereskedelmi és geopolitikai érdekek mentén építhet kapcsolatokat. Kabul pedig nemzetközi elismerést, gazdasági mozgásteret és biztonsági támogatást keres.
A két fél kapcsolata így a régi ellenségképek ellenére is logikus irányba mozdul: Oroszország számára Afganisztán ütközőzóna és partner a terrorizmus elleni küzdelemben, a tálib vezetés számára pedig Moszkva az első nagyhatalmi szereplő, amely hajlandó volt hivatalosan is legitim partnerként kezelni az új afgán államot.
