A közel-keleti eszkaláció újabb fronttal bővült: a jemeni húszik bejelentették, hogy teljes hajózási tilalmat hirdetnek az izraeli érdekeltségű hajókra a Vörös-tengeren, és minden ilyen mozgást katonai célpontnak tekintenek. A jemeni fegyveres erők közlése szerint rakétacsapást mértek izraeli célpontokra Jaffa térségében, miközben a fellépést az Irán, Libanon, Palesztina, Irak és Jemen elleni amerikai–izraeli nyomásra adott válaszként indokolták.
A lépés azért különösen súlyos, mert a Vörös-tenger és a Báb el-Mandeb-szoros a globális kereskedelem egyik érzékeny pontja. Ezzel a konfliktus már nemcsak rakétacsapások és légitámadások sorozata, hanem a tengeri útvonalak biztonságának kérdése is lett.
Elindították a „Nasr” műveletet
A jemeni bejelentés közvetlenül azután érkezett, hogy Irán és Izrael újabb közvetlen támadásokat hajtott végre egymás ellen. Az izraeli hadsereg közölte, hogy nyugat- és közép-iráni célpontokat támadott, válaszul az iráni rakétacsapásokra. A Reuters szerint Izrael iráni katonai célpontokat, valamint Mahsahr térségében egy petrolkémiai létesítményt is támadott, ami újabb szintet jelent az eszkalációban.
Teherán eközben „Nasr” néven indított műveletet, amelynek célpontjai között iráni közlések szerint a Nevatim és Tel Nof izraeli légibázisok szerepeltek. Az iráni Forradalmi Gárda szerint a válaszcsapás az izraeli támadásokra érkezett, és minden újabb agresszió „fájdalmasabb” reakciót vált ki.
Teherán súlyos károkról beszél
Irán közben azt állítja, hogy az újabb rakétacsapásokkal súlyos károkat okozott Izraelnek. Az iráni katonai vezetés központi parancsnokságának, a Hatam al-Anbijának a szóvivője, Ebrahim Zolfaghari szerint az iráni erők „fontos és érzékeny célpontokat” támadtak az Izrael által ellenőrzött területeken. A Fars hírügynökség által idézett nyilatkozat szerint az ellenséget „súlyos, célzott, intelligens és romboló” csapások érték.
Zolfaghari azt is közölte, hogy a műveletben az Iráni Forradalmi Gárda egységei is részt vettek. Teherán a támadásokat válasznak tekinti az amerikai és izraeli lépésekre, valamint arra, hogy Izrael szerinte többször megsértette a Libanonra vonatkozó tűzszüneti kereteket. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy a Forradalmi Gárda csapásai az izraeli agresszióra adott válaszlépések voltak.
A nyilatkozat ugyanakkor elsősorban elrettentő üzenetként is értelmezhető. Zolfaghari figyelmeztetése szerint ha folytatódnak az Irán elleni támadások, az iráni fegyveres erők „még nagyobb elszántsággal” lépnek fel. Ez beleillik abba a most kirajzolódó iráni kommunikációs keretbe, amely szerint Teherán nem teljes háborút keres, de minden újabb izraeli vagy amerikai lépésre arányosnak nevezett, egyre erősebb válaszokat helyez kilátásba.
Libanon lett a regionális láncreakció gyújtópontja
Az eszkaláció közvetlen kiváltója a libanoni front. Bejrút szerint Izrael az áprilisi tűzszünet óta csaknem 3500 légicsapást hajtott végre Libanonban, és több száz rombolási műveletet indított, főként az ország déli részén. A libanoni kormány szerint a harcok több mint egymillió ember meneküléséhez vezettek.
Irán azt állítja, hogy a tűzszünetnek minden frontra, így Libanonra is ki kell terjednie. Teherán logikája szerint Izrael libanoni támadásai nem elszigetelt műveletek, hanem a regionális erőegyensúly átalakítására irányuló kísérlet részei. Ebbe illeszkedik a jemeni fellépés is: a „frontok egysége” immár a szárazföldi és légi műveleteken túl a tengeri térre is kiterjed.
Washington fékezne, de a térség gyorsabban mozdul
A Reuters szerint Donald Trump amerikai elnök igyekezett visszafogni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, mert Washington továbbra is egy Iránnal kötendő szélesebb megállapodás lehetőségét keresi. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy Izrael folytatta a Libanon elleni műveleteket, Irán pedig ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen alku a libanoni frontot is rendezze.
