Lezuhant egy amerikai katonai helikopter a Hormuzi-szoros térségében. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy egy AH–64 Apache harci helikopter járt szerencsétlenül a stratégiai fontosságú tengeri útvonal közelében, de közlése szerint a személyzet mindkét tagját kimentették, és senki sem sérült meg. A baleset oka egyelőre nem ismert. Nem világos, hogy műszaki hiba, harccselekmény vagy más tényező játszott-e szerepet a történtekben.
Washington alkut akar Iránnal
Trump közben azt állítja, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetés már a végső szakaszban van. Az amerikai elnök szerint a felek akár két-három napon belül eljuthatnak egy olyan megállapodásig, amely Washington számára kedvező lenne. A Fehér Ház kommunikációja alapján az amerikai cél továbbra is az, hogy Irán nukleáris programját hosszú távú korlátozások alá vonják.
A diplomáciai célokat és kilátásokat JD Vance alelnök is megerősítette. A Fox Newsnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Washington akkor is folytatni fogja az Iránnal kötendő nukleáris megállapodás előkészítését, ha ez Izraelnek nem tetszik. Vance szerint az Egyesült Államok saját nemzeti érdekét követi, és úgy látja, hogy egy hosszú távú alku Iránnal az amerikai stratégiai érdekeket szolgálja.
Ez fontos elmozdulás az amerikai–izraeli viszonyban. Washington továbbra is támogatja Izrael védelmét, de a jelek szerint Trump nem akarja, hogy Benjamin Netanjahu kormánya újabb regionális háborúba rántsa bele az Egyesült Államokat. Az amerikai üzenet lényege: Izrael biztonsága fontos, de az Iránnal kötendő alku elsőbbséget élvezhet az izraeli katonai maximalizmussal szemben.
Izrael és Irán a tűzszünet határán egyensúlyoz
Az elmúlt napokban Izrael és Irán ismét közvetlenül is csapásokat váltott egymással. A feszültség azután nőtt meg, hogy Izrael Libanonban, köztük Bejrút déli elővárosában, a Hezbollahhoz köthető célpontokat támadott. Irán válaszul rakétatámadásokat hajtott végre Izrael északi, majd középső térségei ellen.
A további eszkalációt Trump beavatkozása fékezte meg. Amerikai és izraeli források szerint az amerikai elnök nyomást gyakorolt Netanjahura, hogy ne szélesítse tovább az Irán elleni műveleteket. Izraeli sajtóértesülések szerint egy nagyobb Irán elleni csapást is leállíthattak, miután Washington világossá tette: nem támogat újabb eszkalációt.
Ez azonban nem jelent valódi rendezést. Izrael és Irán között a közvetlen tűzszünet csak addig tarthat, amíg egyik fél sem próbálja a libanoni hadszíntéren keresztül kijátszani a másikat. Teherán többször világossá tette, hogy a Hezbollah elleni izraeli támadásokra nem pusztán libanoni ügyként tekint, hanem az iráni–izraeli stratégiai képlet részének tartja.
Amerikai segítség az izraeli rakétavédelemben
Mindeközben az Egyesült Államok továbbra is közvetlenül segíti Izrael védelmét. Az Al-Monitor beszámolója szerint az amerikai hadsereg részt vett az iráni ballisztikus rakéták elfogására tett kísérletekben, és légvédelmi rakétákkal próbálta lassítani vagy megsemmisíteni az Izrael felé tartó iráni lövedékeket.
Vagyis Washington politikailag fékezi Izraelt, katonailag viszont továbbra is részt vesz Izrael védelmében. Ez arra utal, hogy az Egyesült Államok nem kivonul a konfliktusból, hanem át akarja venni az eszkaláció feletti kontrollt: megvédi Izraelt az iráni csapásoktól, de közben korlátozni próbálja az izraeli válaszlépéseket.
Ez a stratégia rendkívül kockázatos. Ha Irán úgy ítéli meg, hogy az amerikai részvétel már nem pusztán védekező jellegű, hanem a hadműveletek aktív része, akkor az amerikai erők és bázisok ismét célponttá válhatnak.
Türosz alatt újra lángol Libanon
A fentiek dacára Izrael Libanonban folytatja hadműveleteit. Az izraeli hadsereg evakuálási felszólítást adott ki Türosz városára, beleértve a korábban kevésbé érintett keresztény negyedet is. Az izraeli állítás szerint a térségben Hezbollah-erők működnek, ezért a hadsereg újabb csapásokat helyezett kilátásba.
A libanoni és arab beszámolók szerint az izraeli támadásokban több civil meghalt, az Al Jazeera legalább nyolc halálos áldozatról írt Türoszban, más jelentések pedig további halottakról és sebesültekről számoltak be a környező településeken. A Guardian óvatosabban kezelte az első számokat, de megerősítette, hogy a városból tömegek menekültek az izraeli figyelmeztetések után.
A libanoni hadszíntér kulcskérdése az, hogy Izrael el tudja-e választani a Hezbollah elleni hadjáratot az Iránnal kötendő alkutól. Teherán viszont éppen ezt nem akarja engedni. Az iráni üzenet lényege, hogy nincs olyan helyzet, amelyben Izrael büntetlenül támadhatja a Hezbollahot, miközben Irán tétlenül figyel.
Új iráni stratégiai képlet körvonalazódik
Az izraeli elemzői vitákban is egyre gyakrabban jelenik meg az a felismerés, hogy Irán új stratégiai képletet próbál rögzíteni. Ennek lényege, hogy Libanon, Irán és Izrael hadszínterei nem választhatók szét teljesen egymástól. Ha Izrael Bejrútban vagy Dél-Libanonban támad, Teherán fenntartja magának a jogot, hogy közvetlenül vagy közvetve válaszoljon.
Ez súlyos dilemma a Netanjahu-kormány számára. Ha folytatja a Hezbollah elleni műveleteket, kockáztatja az Iránnal való újabb közvetlen összecsapást. Ha viszont visszafogja magát, az izraeli belpolitikában könnyen úgy jelenhet meg, hogy a kabinet elfogadta az iráni elrettentés új szabályait.
Trump számára a probléma még összetettebb. Egyszerre akar megállapodást Iránnal, stabilizálni az olajpiacokat, megőrizni Izrael biztonságát, és elkerülni, hogy az Egyesült Államok újabb nagy közel-keleti háborúba sodródjon. Ezért Washington most nem egyszerűen közvetít, hanem fegyelmezni próbálja saját szövetségesét is – egyelőre felemás eredménnyel.
