A Hormuzi-szoros körüli válság már nemcsak az olaj- és gázipart, hanem a mezőgazdasági kereskedelmet is érinti. A Reuters beszámolói szerint az Öböl menti importőrök alternatív útvonalakat keresnek, mivel a hagyományos tengeri kapuk bizonytalanná váltak, a szállítmányokat pedig kisebb kikötőkbe, majd közúton kell továbbítani.
Ez különösen a frissáru-ágazatban okoz gondot, ahol a késés közvetlen pénzügyi veszteséget jelent. Az alma, a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök vagy a dinnye esetében néhány napos csúszás is minőségromlást, árengedményt vagy akár teljes veszteséget okozhat.
Az európai export is szűk keresztmetszetbe került
A Közel-Kelet hagyományosan fontos felvevőpiaca az európai friss gyümölcsöknek és zöldségeknek. A Fruitnet korábbi elemzése szerint az európai ágazat évente több százezer tonna frissárut szállít a térségbe, ezért a szoros körüli bizonytalanság közvetlenül érinti az uniós exportőröket is.
A probléma nemcsak a hajóút meghosszabbodása. Az átirányított szállítmányokhoz új kirakodási pontokat, közúti kapacitásokat, hűtős fuvarokat és sokszor új adminisztratív dokumentumokat kell biztosítani. A romlandó árunál mindez egyszerre növeli a költséget és a kockázatot.
Európa felé fordulhatnak a harmadik országok
A válság másik hatása, hogy azok az exportőrök, amelyek korábban jelentős mennyiségeket adtak el az Öböl térségébe, új célpiacokat keresnek. Egyiptom esetében a Fruitnet már arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Kelet és Ázsia nehezebb elérése miatt több szállítmány kerülhet Európába, ami piaci telítődést okozhat.
Hasonló a helyzet Dél-Afrikával is. Az ország a világ egyik legnagyobb citrus-exportőre, és a Közel-Kelet a második legfontosabb piaca Európa után. A dél-afrikai termelők az idei szezonban rekordközeli exporttal számolnak, de közben tartanak az iráni háború hatásaitól: a dráguló üzemanyagtól, a szállítási zavaroktól és a kereslet bizonytalanságától.
Kettős nyomás alá kerülhetnek az uniós termelők
Az európai piac így két oldalról kaphat nyomást. Egyrészt az EU saját exportja nehezebben jut el a közel-keleti vevőkhöz, másrészt harmadik országok termékei nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg az európai piacon. Rövid távon ez a fogyasztóknak akár szélesebb kínálatot és alacsonyabb árakat is hozhat, a termelők számára viszont árversenyt és csökkenő jövedelmezőséget jelenthet.
A frissáru-piac különösen érzékeny az ilyen sokkokra, mert a termék nem tárolható korlátlan ideig. Ha egyszerre nő az importkínálat, csökken az exportlehetőség és drágul a logisztika, az gyorsan felboríthatja az egyensúlyt.
A költségsokk végül a fogyasztókhoz is elérhet
A FAO arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros körüli zavarok összekapcsolják az energia-, műtrágya- és agrárpiaci problémákat. A drágább üzemanyag, a bizonytalanabb tengeri szállítás, a magasabb biztosítási díjak, valamint az energia- és csomagolóanyag-költségek együtt terhelik a termelőket és a kereskedőket.
Ezért a mostani válság nem egyszerűen arról szól, hogy néhány hajó más kikötőbe érkezik. A közel-keleti háború a globális élelmiszer-ellátási lánc egyik sebezhető pontját érte el: a tengeri szállítás, az energiaárak és a frissáru-kereskedelem olyan szorosan kapcsolódik össze, hogy a térség instabilitása végül az európai piacokon és a fogyasztói árakban is megjelenhet.
Tagek:
Kiajánló: A Hormuzi-szoros körüli válság nemcsak az energiap piacot rázza meg, hanem az európai frissáru-piacot is, ahol egyszerre nőhet az importnyomás és szűkülhetnek az exportlehetőségek.
