Az Egyesült Államok és Irán közelebb kerülhetett egy olyan megállapodáshoz, amely lezárhatja a Közel-Kelet egyik legsúlyosabb válságát. A Mehr iráni hírügynökség szerint Teheránban nyilvánosságra hozták a készülő memorandum 14 pontját, amely az azonnali tűzszünettől a Hormuzi-szoros megnyitásán át a szankciók felfüggesztéséig több nagy horderejű intézkedést tartalmazna.
A végleges szöveg ugyanakkor még nem készült el, és Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy az iráni médiában megjelent feltételek szerinte nem teljesen fedik a felek közötti írásos egyeztetések eredményeit.
Azonnali tűzszünet és amerikai visszavonulás
A tervezet egyik legfontosabb pontja az azonnali harccselekmények beszüntetése lenne. Ez a beszámoló szerint nemcsak az Irán elleni műveletekre, hanem a Libanonhoz kapcsolódó támadások leállítására is kiterjedne. A dokumentum emellett előírná, hogy Washington tartózkodjon az iráni belpolitikai folyamatokba való beavatkozástól.
A memorandum alapján az Egyesült Államoknak ki kellene vonnia katonai erőit az Irán határaihoz közeli térségekből, és vállalnia kellene, hogy nem növeli tovább katonai jelenlétét a régióban. Ez különösen fontos pont, mert a közel-keleti válság egyik legnagyobb kockázatát éppen az amerikai és iráni erők közvetlen összeütközésének lehetősége jelentette.
A dokumentum a Hormuzi-szoros körüli válság kezelésére is kitér. A tervezet szerint harminc napon belül fel kellene oldani a tengeri blokádot, és helyre kellene állítani a hajózást a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán.
Szankciók, befagyasztott pénzek és 300 milliárd dollár
A tervezet gazdasági része legalább olyan jelentős, mint a katonai. A memorandum előirányozza az Iránnal szembeni szankciók felfüggesztését, valamint Teherán hozzáférését befagyasztott pénzeszközeihez.
A legnagyobb figyelmet az a pont kapta, amely szerint az Egyesült Államok és szövetségesei 300 milliárd dollárt biztosítanának Irán számára. A dokumentum emellett 24 milliárd dollárnyi iráni eszköz feloldását is tartalmazná hatvan napon belül. Ennek felét Teherán már a tárgyalási folyamat kezdete előtt megkapná.
Irán számára ezek a pénzügyi elemek kulcsfontosságúak lehetnek. A források segítségével gyorsabban indulhatna meg az infrastruktúra, az energetikai rendszer, az ipar és a közlekedési hálózat helyreállítása. A szankciók enyhítése pedig lehetőséget adna arra, hogy az ország ismét nagyobb mozgástérhez jusson az olajexportban és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban.
Hatvan napos tárgyalási folyamat jöhet
A memorandum egyik központi eleme egy 60 napos tárgyalási folyamat elindítása lenne. Ennek fő témái az iráni nukleáris program, az amerikai szankciók feloldása, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Kormányzótanácsa által hozott korlátozások lennének.
Irán a tervezet szerint megerősítené, hogy betartja az atomsorompó-szerződés előírásait. Cserébe az Egyesült Államok vállalná, hogy nem vezet be újabb szankciókat, és nem erősíti tovább katonai jelenlétét a térségben.
Különösen fontos, hogy a beszámoló szerint az iráni rakétaprogram és Teherán regionális szövetségeseinek támogatása nem képezné a tárgyalások részét. Ez iráni szempontból komoly eredmény lenne, hiszen Washington és Izrael korábban éppen ezeket a kérdéseket tekintette az iráni regionális befolyás legfontosabb elemeinek.
Trump már közelgő megállapodásról beszélt
Donald Trump amerikai elnök eközben arról beszélt, hogy közel lehet a megállapodás aláírása. Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Bagai szintén úgy fogalmazott, hogy az alapvető pontok kidolgozása szinte befejeződött.
A helyzet ugyanakkor korántsem egyértelmű. Trump később azt mondta, hogy az iráni sajtóban megjelent feltételek nem egyeznek meg teljesen a felek közötti írásos megállapodásokkal. Az amerikai elnök azzal vádolta Teheránt, hogy torzítva mutatja be a tárgyalások tartalmát, és nem jóhiszeműen jár el.
Ez arra utal, hogy a megállapodás politikai keretei már körvonalazódhatnak, de a végleges szöveg még komoly viták tárgya lehet. A nyilvánosságra került pontok így inkább a tárgyalási pozíciókat és a lehetséges kompromisszum irányát mutatják, nem feltétlenül a végleges dokumentumot.
Izrael lehet a megállapodás legnagyobb kockázata
A lehetséges alku esélyeit rontja Izrael pozíciója. Tel-Aviv nem tudta elérni a katonai kampány fő céljait: nem sikerült rendszerváltást kikényszerítenie Teheránban, és nem tudta döntően meggyengíteni Irán rakétapotenciálját sem.
A konfliktus közben Izrael infrastruktúrája és gazdasága is károkat szenvedett, miközben az Egyesült Államok egyre inkább a diplomáciai rendezés felé mozdult el. Ez feszültséget okozhat, mert egy amerikai–iráni kompromisszum nem feltétlenül esik egybe az izraeli stratégiai célokkal.
A megállapodás jövője ezért nemcsak Washington és Teherán szándékain múlik. Fontos kérdés lesz, hogy Izrael elfogadja-e a kialakuló új helyzetet, vagy megpróbálja nyomás alatt tartani az amerikai döntéshozókat és az iráni vezetést..
