Miközben a nemzetközi figyelem nagy része Gázára irányult, az elmúlt években az elfoglalt Ciszjordániában is meredeken romlott a humanitárius és biztonsági helyzet. Az Oxfam International friss jelentése szerint 2023 és 2025 vége között 1244 palesztint öltek meg Ciszjordániában, köztük 268 gyermeket. Ez a szám magasabb, mint a 2006 és 2022 közötti időszakban regisztrált 1036 haláleset, amelyből 225 volt gyermek.
Rekordszintre emelkedett az erőszak
Az Oxfam által idézett adatok szerint az izraeli erők és telepesek által elkövetett halálos támadások száma az elmúlt három évben olyan szintre emelkedett Ciszjordániában, amire közel két évtizede nem volt példa. A szervezet humanitárius politikáért felelős munkatársa, Bushra Khalidi tragikusnak és megdöbbentőnek nevezte a civilek elleni gyilkosságok növekedését.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gázai háború árnyékában Ciszjordániában is fokozódott az erőszak. Amíg a világ közvéleménye elsősorban a gázai pusztításra figyelt, a megszállt területen egyre gyakoribbá váltak a katonai műveletek, a telepesek támadásai, a házrombolások és a mozgáskorlátozások.
A palesztin beszámolók szerint a közvetlen fegyveres erőszak mellett mindennapossá vált a lakóházak elvétele, a gyermekek zaklatása, az állatállomány elhajtása, valamint az otthonok és gazdasági épületek lerombolása. Ezek a gyakorlatok sok esetben azt is megakadályozzák, hogy a családok visszatérjenek korábbi lakóhelyükre.
Tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat
A jelentés szerint az elmúlt három évben mintegy 46 ezer palesztint űztek el otthonából Ciszjordániában. Ez különösen éles kontrasztban áll az előző tizennégy év valamivel több mint 13 ezer dokumentált esetével.
A kitelepítések hátterében több tényező áll: izraeli katonai műveletek, telepeserőszak, házrombolások, földfoglalások és a mozgás szabadságának korlátozása. A folyamat nemcsak lakhatási válságot okoz, hanem a vidéki közösségek gazdasági alapjait is aláássa, különösen ott, ahol a családok állattartásból vagy földművelésből élnek.
Ciszjordániában jelenleg 925 állandó vagy időszakos akadály korlátozza a palesztinok mozgását. Ezek ellenőrzőpontok, útlezárások, kapuk, földsáncok és más fizikai akadályok formájában jelennek meg, és több mint hárommillió ember mindennapi életét érintik, beleértve Kelet-Jeruzsálem lakóit is.
Az egészségügyi rendszer is célponttá vált
A helyzetet súlyosbítja, hogy az egészségügyi ellátás is egyre nehezebben működik. A források szerint az Egészségügyi Világszervezet 2025-ben több száz, egészségügyi ellátást érintő támadást vagy akadályozást dokumentált a megszállt palesztin területeken. Ezek között szerepeltek egészségügyi központok elleni támadások, mentők rongálása, a személyzet zaklatása és az ellátáshoz való hozzáférés akadályozása.
Ciszjordániában ez különösen veszélyes, mert az ellenőrzőpontok és útlezárások miatt a betegek, sebesültek és mentők gyakran nem tudnak időben eljutni kórházba. A humanitárius szervezetek szerint a mozgáskorlátozás és az egészségügyi infrastruktúra elleni nyomás együtt közvetlenül növeli a civil lakosság sebezhetőségét.
A palesztin közösségek számára így az erőszak nem kizárólag fegyveres támadásokban jelenik meg, hanem abban is, hogy egyre nehezebb orvoshoz, munkához, iskolához, vízhez vagy földhöz jutni.
Gázában betegek ezrei várnak kijutásra
A ciszjordániai helyzet mellett Gázában is tovább mélyül az egészségügyi válság. A gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 16 500 palesztin vár arra, hogy elhagyhassa az övezetet és külföldön kapjon sürgős orvosi kezelést.
A minisztérium azzal vádolja Izraelt, hogy a határátkelők korlátozásával és az engedélyek késleltetésével gyakorlatilag halálra ítéli azokat a betegeket, akiket a helyi egészségügyi rendszer összeomlása miatt már nem lehet ellátni. A gázai kórházak jelentős része megrongálódott vagy működésképtelenné vált, miközben a gyógyszer-, eszköz- és üzemanyaghiány tovább rontja az ellátás esélyeit.
A rafahi átkelőhelyet részlegesen ugyan újranyitották, de a palesztin beszámolók szerint az áthaladás továbbra is erősen korlátozott. A gázai egészségügyi tárca szerint a betegek kijutására csak nagyon szűk időablakok állnak rendelkezésre, miközben a sürgős esetek száma folyamatosan nő.
A blokád a helyreállítást is akadályozza
Gáza lakosságának csaknem 90 százaléka továbbra is lakóhelyétől távol él, miközben az élelmiszerhiány és az alapvető szolgáltatások összeomlása súlyos humanitárius kockázatot jelent. António Guterres ENSZ-főtitkár korábban az összes határátkelő azonnali megnyitását sürgette, hogy a segélyek nagy mennyiségben és akadálytalanul juthassanak be az övezetbe.
Az ENSZ és az Európai Unió közös becslése szerint Gáza újjáépítése több mint 71 milliárd dollárba kerülhet. Ebből több mint 26 milliárd dollárra már az első másfél évben szükség lenne az alapvető szolgáltatások, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság részleges helyreállításához.
A helyreállítás azonban nemcsak pénzkérdés. Ha az építőanyagok, egészségügyi eszközök, üzemanyagok és segélyszállítmányok bejutása továbbra is korlátozott marad, akkor a romok újjáépítése és az egészségügyi rendszer talpra állítása is elhúzódhat.
Két válság, egy megszállási rendszer
Ciszjordánia és Gáza helyzete eltérő, de a két válság összekapcsolódik. Ciszjordániában az erőszak, a telepesnyomás, a katonai műveletek és a mozgáskorlátozás alakítja át a palesztin közösségek életét. Gázában a pusztítás, a blokád, az egészségügyi rendszer összeomlása és a segélyek korlátozása okoz tömeges humanitárius válságot.
A közös nevező az, hogy a palesztin lakosság egyre szűkebb térben, egyre kevesebb mozgási, gazdasági és egészségügyi lehetőséggel próbál túlélni. A fegyveres erőszak mellett a kiszorítás, az infrastruktúra rombolása és az alapvető ellátáshoz való hozzáférés korlátozása is a válság központi elemévé vált.
A mostani jelentések ezért nemcsak egy-egy újabb halálozási vagy kitelepítési adatot mutatnak, hanem egy szélesebb folyamatot: a palesztin területeken a biztonsági, egészségügyi és társadalmi válság egyszerre mélyül, miközben a nemzetközi diplomácia továbbra sem tudott tartós politikai megoldást kikényszeríteni.
