A Hamász közölte, hogy átadta a palesztin frakciók egységes válaszát a Donald Trump gázai béketervének második szakaszát előkészítő menetrendre. A szervezet szerint a válasz többnapos kairói egyeztetések eredménye, és központi követelése, hogy Izrael hajtsa végre maradéktalanul a megállapodás első szakaszát, vonuljon ki teljesen a Gázai övezetből, valamint biztosítsák a humanitárius hozzáférést és az újjáépítés feltételeit.
Egységes palesztin választ adtak át Kairóban
Az Ahram Online beszámolója szerint a Hamász vasárnapi közleményében azt írta: szombaton átadta a palesztin frakciók válaszát arra a 15 pontos útitervre, amelyet április 19-én Nyikolaj Mladenovtól, a Béketanács képviselőjétől kapott.
A szervezet szerint a válasz nem kizárólag a Hamász álláspontját tükrözi, hanem egységes palesztin nemzeti pozíciót, amely a különböző palesztin frakciók, valamint az egyiptomi, katari és török közvetítők részvételével tartott kairói egyeztetéseken alakult ki.
A Hamász delegációját Khalil al-Hajja vezeti, és a küldöttség várhatóan folytatja a tárgyalásokat a közvetítőkkel és a palesztin szereplőkkel.
A második szakasz előtt az első teljesítését kérik
A palesztin frakciók a közlemény szerint „felelősségteljesen és pozitívan” viszonyultak Trump béketervének második szakaszához, de hangsúlyozták: előbb a megállapodás első szakaszát kell teljes egészében végrehajtani.
Ez mindenekelőtt a humanitárius protokoll érvényesítését, az izraeli katonai műveletek leállítását, valamint a Gázai övezetből való teljes izraeli kivonulást jelentené. A Hamász azt is követeli, hogy tegyék lehetővé az átmeneti palesztin adminisztratív bizottság belépését Gázába, és induljon el az újjáépítés folyamata.
A szervezet értelmezésében a második szakasz csak akkor lehet érdemi, ha nem egy féloldalasan végrehajtott tűzszünetre épül.
A „sárga vonal” körüli vita maradt a fő akadály
A vita továbbra is az izraeli csapatok kivonulásának mértékéről szól. A tűzszüneti megállapodás alapján Izraelnek az úgynevezett „sárga vonal” mögé kellett volna visszavonulnia, ám ezt nem tette meg. Sőt, az izraeli hadsereg a korábban egyeztetett, nagyjából 53 százalékos katonai ellenőrzés helyett fokozatosan a Gázai övezet mintegy 60–64 százalékára terjesztette ki jelenlétét.
Ezzel párhuzamosan a palesztin szervezetek a humanitárius segélyek akadálytalan beengedését és a harci cselekmények teljes beszüntetését is követelik.
A lefegyverzés kérdése továbbra is nyitott
Trump 2025 szeptemberében bemutatott 20 pontos terve a tűzszünet, a foglyok szabadon bocsátása és egy technokrata palesztin adminisztráció felállítása mellett Gáza demilitarizálását is tartalmazza.
A Hamász ugyanakkor jelezte: nem hajlandó a fegyverek letételéről tárgyalni addig, amíg Izrael nem hajtja végre saját vállalásait. A szervezet szerint a teljes izraeli kivonulás, a tűzszünet nemzetközi garanciái és a palesztin adminisztratív bizottság tényleges belépése nélkül a lefegyverzés kiszolgáltatottá tenné a gázai civileket.
A Hamász ugyanakkor azt is állítja, hogy kész átadni a Gázai övezet igazgatását egy frakcióktól független, technokrata testületnek.
Átmeneti palesztin bizottság venné át Gázát
A tervek szerint a Gázai Övezet igazgatását a Gáza Adminisztrációjáért Felelős Nemzeti Bizottság venné át, amíg a Palesztin Hatóság újra teljes körű felelősséget tud vállalni. A Hamász már januárban jelezte, hogy kész átadni az adminisztratív hatalmat egy ilyen technokrata testületnek, májusban pedig ismét sürgette a bizottság azonnali belépését Gázába.
A palesztin szervezet szerint ehhez pénzügyi és intézményi támogatásra is szükség lenne, különben az átmeneti adminisztráció nem tudná ellátni feladatait. A kérdés tehát nem csupán politikai, hanem gyakorlati is: ki irányítja Gázát, milyen forrásokkal, milyen biztonsági garanciák mellett, és milyen viszonyban a Palesztin Hatósággal?
A tűzszünet törékeny maradt
A tűzszüneti megállapodást 2025 októberében Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével kötötték meg. Célja az izraeli háború lezárása és a Hamásznál lévő izraeli foglyok szabadon bocsátása volt. Az Ahram Online szerint a Hamász az első szakasz legfontosabb kötelezettségét teljesítette, miután elengedte a még nála lévő izraeli foglyokat.
A lap ugyanakkor azt írja, hogy Izrael azóta sem hajtotta végre teljesen saját vállalásait: nem vonult vissza maradéktalanul a kijelölt vonalig, nem állította le teljesen a katonai műveleteket, és nem biztosított korlátlan humanitárius hozzáférést.
A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a 2023 októbere óta tartó háború halálos áldozatainak száma meghaladta a 73 ezret, a sebesülteké pedig a 173 ezret. A tűzszünet kezdete óta a palesztin beszámolók szerint további csaknem ezer ember halt meg izraeli műveletekben.
